Turul 1905 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Thaly Kálmán: A Rákóczi-ház kihalásának időpontja és egy újabb nemeslevél II. Rákóczi Ferencztől

zék el. E hatalmas épületet pedig 1871-ben a communárdok elpusztítván, a kőolajjal élesz­tett tűzvészben az összes anyakönyvek ott égtek. Ezen az úton tehát ezélomat el nem érhetvén, Párisban tanárkodó tudós hazánkfiát, dr. Kont Ignácz urat kérettem föl a M. Tud. Akadémia által : lenne szives alkalmilag az ottani nemzeti könyvtárban és a többi nyilvános könyv- és levéltárakban herczeg Rákóczi Györgyöt s kü­lönösen halálát illető följegyzések után kutatni. Az ő szorgalmas kutatásainak köszönhetem most már a nevezett herczeg magánéletére érdekes világot vető s halála napját is kideritő néhány egykorú hiteles titkos rendőri tudósításnak föl­lelését és lemásolását a párisi arzenál levéltárá­ból. (Année 1753., Volume 10,244.)­ Kelt e becses följegyzés az 1753. év utolsó napján, deczember 31-én; czime : «Le Prince de Ragozzi et la Demoiselle Pinthereau de Bois l'Isle, Dame de Cléry en Vexin, Normandie». Rövid ismertetés­sel kezdődik, ez György herczeg apjáról, II. Rá­kóczi Ferenczről és anyjáról, Hessen-Rheinfelsi Amelie-Charlotte-ról, s amannak Rodostóban 1735. ápril 8-án és emennek Párisban 1722. febr. 18-án történt haláláról és hogy e második fiuk 1701. augusztus 8-án Bécsben született. Azután egyszerre általugrik a tudósítás az 1753-ik évre, leírván, minő életet él jelenleg a herczeg Páris melletti magányában, la Chapelle de St.-Denisben, a hová egy esztendő előtt köl­tözött. Azelőtt sokáig, vagy öt éven át, a rue des Bernardins-ban lakott, egy kis házban. A her­czeg, ki a király évi járadékosa — folytatja a jelentés, — monstruozus vastag, kövér ember. «C'est un homme d'une figure monstrueuse pour la grosseur»). E nagy kövérséget - a melyből kimagyarázhatjuk a sok mozgást igénylő, tevékeny életre alkalmatlan mivoltát, tehát kény­szerű tunyaságát is, legalább korobb életszaká­ban, — a herczeg anyjától örökölte, a kiről unokanővére Erzsébet­ Sarolta orleansi herczegnő irva hagyá, hogy 1720. Párisba érkeztekor már igen elhízott volt, ámbár arczán az egykori szép­ség nyomai még látszottak. De általában a d­ur­hesseni fejedelmek között sok volt a vastag em­ber, pl. maga Luther híres védője, Hesseni Fü­löp választó­fejedelem is. Rákóczi György her­czeg tehát ezekre az anyai őseire ütött. A tudó­sítás elbeszéli azután, hogy a herczeg roppant termetéhez illőleg dúsan is táplálja magát, jól eszik-iszik, naponként 10—12 palac­k bort ki­ürít, a nélkül, hogy legkevésbbé is felizgatód­nék s a nélkül, hogy az ivástól őt visszatartaná az úrnője: «Demoiselle de Boislile, avec laquelle il vit depuis plus de 12 ans». Tehát akkor 1753-ban több mint tizenkét év óta él vala már együtt e nővel, vagyis 1741-ben kerültek össze, György első nejének Bethune őrgrófnőnek ha­lála után. Ez a Boislile jóarc­zu, nagy, ma­gas, kövér asszonyság. Jó családból való, föld­birtoka van normandiai Vexinben, s a magáé­hoz még a testvérbátyja részét is megvette, a ki itt kapitány volt egyik gyalogezredben, de a franczia szolgálatot megunván, Rákóczi herczeg ajánlólevelével Konstantinápolyba ment és a török hadseregben kapott alkalmazást. A herczeg háztartását teljesen a tevékeny, erélyes Mademoiselle vezeti, jó rendben tartja, s a konyhát baromfival, galambokkal, termé­nyekkel, a lóistállót zabbal, takarmánynyal stb. az ő bois l'islei föld bérlője látja el. (Tejet-vajat a kerti ólban tartott három tehén elegendőt ad). A ház cselédsége is mind onnan, vagy a szom­széd községekből kerül ki, mert ezeket az urnő megbízhatóbbaknak tartja a városiaknál. Biztosan nem tudhatni , hogy a herczeg meg­van-e esküdve a háziasszonynyal, vagy sem ? De föltételezik.­ (On soupçonné qu'elle est mariée avec le Prince». Ismét: «Quelques uns veulent, qu'ils soient mariés , le fait est, que de leur union ils ont en un garçon, qui n'a pas réçu»­. Az azonban bizonyos, hogy a Demoiselle nem étkezik együtt a herczeggel az asztalnál, hanem az ételeket a maga szobájába viteti, valamint az az öreg báró is, («un vieux Baron»), ki a her­czeg pensionáriusa, s a ki előbb a magyar király­nőnek (Mária Terézia) állott szolgálatában. («Le Baron a été au service de la Reine d'Hongrie»).2 A kerttel környezeti ház a Verrerié-utczá- 1 Vannak ott R. Györgyről már 1746-ból is ilyszerü titkos jelentések. Ausztria érdekében környezték őt ké­mekkel már 1744, sőt talán már bátyja halála óta. 1 A d­éry­i egyház anyakönyvében, 1768. decz. 23-án, mikor az urnő elhalt , mint Rákóczi György herczeg öz­vegye van bejegyezve. (L. idézett értekezésemet, 95. 1.) . Sajnos, hogy ezen a bárót (talán magyar nemes) neve nincs följegyezve a tudósításban. 5°

Next