Turul 1905 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Thaly Kálmán: A Rákóczi-ház kihalásának időpontja és egy újabb nemeslevél II. Rákóczi Ferencztől
zék el. E hatalmas épületet pedig 1871-ben a communárdok elpusztítván, a kőolajjal élesztett tűzvészben az összes anyakönyvek ott égtek. Ezen az úton tehát ezélomat el nem érhetvén, Párisban tanárkodó tudós hazánkfiát, dr. Kont Ignácz urat kérettem föl a M. Tud. Akadémia által : lenne szives alkalmilag az ottani nemzeti könyvtárban és a többi nyilvános könyv- és levéltárakban herczeg Rákóczi Györgyöt s különösen halálát illető följegyzések után kutatni. Az ő szorgalmas kutatásainak köszönhetem most már a nevezett herczeg magánéletére érdekes világot vető s halála napját is kideritő néhány egykorú hiteles titkos rendőri tudósításnak föllelését és lemásolását a párisi arzenál levéltárából. (Année 1753., Volume 10,244.) Kelt e becses följegyzés az 1753. év utolsó napján, deczember 31-én; czime : «Le Prince de Ragozzi et la Demoiselle Pinthereau de Bois l'Isle, Dame de Cléry en Vexin, Normandie». Rövid ismertetéssel kezdődik, ez György herczeg apjáról, II. Rákóczi Ferenczről és anyjáról, Hessen-Rheinfelsi Amelie-Charlotte-ról, s amannak Rodostóban 1735. ápril 8-án és emennek Párisban 1722. febr. 18-án történt haláláról és hogy e második fiuk 1701. augusztus 8-án Bécsben született. Azután egyszerre általugrik a tudósítás az 1753-ik évre, leírván, minő életet él jelenleg a herczeg Páris melletti magányában, la Chapelle de St.-Denisben, a hová egy esztendő előtt költözött. Azelőtt sokáig, vagy öt éven át, a rue des Bernardins-ban lakott, egy kis házban. A herczeg, ki a király évi járadékosa — folytatja a jelentés, — monstruozus vastag, kövér ember. «C'est un homme d'une figure monstrueuse pour la grosseur»). E nagy kövérséget - a melyből kimagyarázhatjuk a sok mozgást igénylő, tevékeny életre alkalmatlan mivoltát, tehát kényszerű tunyaságát is, legalább korobb életszakában, — a herczeg anyjától örökölte, a kiről unokanővére Erzsébet Sarolta orleansi herczegnő irva hagyá, hogy 1720. Párisba érkeztekor már igen elhízott volt, ámbár arczán az egykori szépség nyomai még látszottak. De általában a durhesseni fejedelmek között sok volt a vastag ember, pl. maga Luther híres védője, Hesseni Fülöp választófejedelem is. Rákóczi György herczeg tehát ezekre az anyai őseire ütött. A tudósítás elbeszéli azután, hogy a herczeg roppant termetéhez illőleg dúsan is táplálja magát, jól eszik-iszik, naponként 10—12 palack bort kiürít, a nélkül, hogy legkevésbbé is felizgatódnék s a nélkül, hogy az ivástól őt visszatartaná az úrnője: «Demoiselle de Boislile, avec laquelle il vit depuis plus de 12 ans». Tehát akkor 1753-ban több mint tizenkét év óta él vala már együtt e nővel, vagyis 1741-ben kerültek össze, György első nejének Bethune őrgrófnőnek halála után. Ez a Boislile jóarczu, nagy, magas, kövér asszonyság. Jó családból való, földbirtoka van normandiai Vexinben, s a magáéhoz még a testvérbátyja részét is megvette, a ki itt kapitány volt egyik gyalogezredben, de a franczia szolgálatot megunván, Rákóczi herczeg ajánlólevelével Konstantinápolyba ment és a török hadseregben kapott alkalmazást. A herczeg háztartását teljesen a tevékeny, erélyes Mademoiselle vezeti, jó rendben tartja, s a konyhát baromfival, galambokkal, terményekkel, a lóistállót zabbal, takarmánynyal stb. az ő bois l'islei föld bérlője látja el. (Tejet-vajat a kerti ólban tartott három tehén elegendőt ad). A ház cselédsége is mind onnan, vagy a szomszéd községekből kerül ki, mert ezeket az urnő megbízhatóbbaknak tartja a városiaknál. Biztosan nem tudhatni , hogy a herczeg megvan-e esküdve a háziasszonynyal, vagy sem ? De föltételezik. (On soupçonné qu'elle est mariée avec le Prince». Ismét: «Quelques uns veulent, qu'ils soient mariés , le fait est, que de leur union ils ont en un garçon, qui n'a pas réçu». Az azonban bizonyos, hogy a Demoiselle nem étkezik együtt a herczeggel az asztalnál, hanem az ételeket a maga szobájába viteti, valamint az az öreg báró is, («un vieux Baron»), ki a herczeg pensionáriusa, s a ki előbb a magyar királynőnek (Mária Terézia) állott szolgálatában. («Le Baron a été au service de la Reine d'Hongrie»).2 A kerttel környezeti ház a Verrerié-utczá- 1 Vannak ott R. Györgyről már 1746-ból is ilyszerü titkos jelentések. Ausztria érdekében környezték őt kémekkel már 1744, sőt talán már bátyja halála óta. 1 A déryi egyház anyakönyvében, 1768. decz. 23-án, mikor az urnő elhalt , mint Rákóczi György herczeg özvegye van bejegyezve. (L. idézett értekezésemet, 95. 1.) . Sajnos, hogy ezen a bárót (talán magyar nemes) neve nincs följegyezve a tudósításban. 5°