Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Hóman Bálint: A zágrábi püspökség alapítási éve

100 A ZÁGRÁBI PÜSPÖK• A modern történetírók műveiben mindenütt megtaláljuk a törekvést, hogy a történelmet magasabb, filozófiai szempontból nézve, áttekintő képét adják a korszakoknak és eseményeknek. Ez az általánosításra való törekvés azt a gon­dolatot ébreszthetné bennünk, mintha a tör­ténelmi részletkérdések aprólékos kidolgozása jelentéktelen s tán hiábavaló munka volna. Ha azonban mélyebben tekintünk a dolog lé­nyegébe, látjuk, hogy egy-egy ilyen apró kérdés tisztázása, — a­minő például egy dátum pontos megállapítása, — nagyjelentőségű történelmi ese­ményeket képes új és helyesebb világitásba he­lyezni. A részletek pontos ismerete nélkül álta­lánosítanunk nem lehet s egy aprólékos dátum­megállapitás egész teóriákat dönthet halomra. Ilyen kérdés a zágrábi püspökség alapitási idejének megállapítása, melynek pontos ismerete érdekesen világítja meg Szent László horvát hódítását. Megkísérlem ezt abban a reményben, hogy ezzel Szlavónia és Horvátország meg­hódításának körülményeire is fény derül. Régebbi íróink, Katona, Prag, Timon 1085-re, Bartal 1089-re teszik a zágrábi püspökség ala­pítását, újabban magyar és horvát írók kivétel nélkül az 1091 utáni időre, többnyire 1093. és 1094. évekre. Majdnem mind összefüggést ke­resnek László horvát hódítása és az egyház­megye alapítása közt. Pesty Frigyes számos publicisztikai czikkben fejtegette Szlavónia és Zágráb mindenkori különállását Horvátországtól s legújabban Pauler és Marczali vitatják, hogy a zágrábi egyházmegye a magyar egyházi szer­vezetnek volt része s annak a hódolt területhez semmi köze sincs.1 I. A forrásokhoz fordulva, azt látjuk, hogy a magyar és horvát krónikák részletesen szólnak a horvát hódításról, de a zágrábi püspökség alapításáról nem beszélnek. Más forrásokból vi­szont csak annyit tudunk meg, hogy László két püspökséget alapított. A váradi és zágrábi egy­ház statutumai említik, hogy ez a kettő lett volna László alapítása. A zágrábi szerint László alapíta a püspökséget és Szlavóniában az ő uralkodása alatt «cepit vigere nomen Christi.»)1 A horvát hódítással ez sem hozza kapcsolatba a püspökség alapítását. Több árpádkori ok­levél említi, hogy a zágrábi püspökséget László alapította.2 Legnevezetesebb Felicián esztergomi érsek itéletlevele, melyet 1134-ben adott ki, tehát alig negyven évvel László halála után. «A zágrábi püspökséget,» mondja oklevelünk, «László király alapította, mikor az esztergomi egyházat Ad­a kor­mányozta, Fábián bácsi érsek, Kozma veszprémi püs­pök, Gyula nádorispán és Grab somogyi ispán jelen­létében, ezek és más előkelők tanácsára,.. . isteni ke­gyelemtől sugalmaztatva,... és pedig azért, hogy a kiket a bálványimádás tévelygése Istennek imádóitól elidegenített, a püspöki gondviselés által az igaz­ság útjára visszavezérelje.­) A határokat Cupan királyi káplán jelölte ki, az uj püspököt, a cseh Duhot, « hogy a népet tudatlanságában oktassa», a más­ik káplán, Fáncsika, iktatta hivatalába. Ez a Fáncsika", — mondja továbbá az oklevél, — ké­sőbb zágrábi püspök, majd bácsi érsek lett s ez utóbbi méltóságot viselte az itéletlevél kiadása­kor, mikor az ő tanácsait és vallomását is meg­hallgatták.­ Az itéletlevél nem említi, hogy László mely évben alapította e püspökséget, azonban e részben felvilágosítást nyerhetünk a kétség­telen hitelű tanunévsorból, a­melyet Felicián érsek elsőrendű forrásból, az alapitási aktusnál jelen volt Fáncsika káplán, a későbbi bácsi érsek szóbeli előadásából ismert. Az alapitás korát meghatározandó, elő kell vennünk az egykorú okleveleket s azokkal össze­hasonlítanunk az alapitás tanainak névsorát. Az okleveles emlékek csekély száma miatt, más forrá­sokat is vizsgálat alá veszünk és amennyire lehet- ÉG ALAPÍTÁSI ÉVE.­ ­ A régebbi véleményeket összefoglalta Ortvay Tiva­dar. Magyarország egyházi földleírása. II. 1892. 673. 1. s köv. Kiak­. Slavonien vom X. bis XIII. Jahrh. 1882. Skalcic. Dva ovlomka za poviest grada Zagreba (Mar­galits. Horvát Repertórium. II. 244. 1.) Pauler. A ma­gyar nemzet története. I.2­­71. 1. és Századok. 1888. 200.­­ 1002. 483. 1. Marczali. Magyarország története II. 1896. 166. 1.­­ M. Florianus. Fontes domestici. III. 262. 1. 2 Felsorolva Ortvaynál. Id. m. II. 671. 1. 3 Knauz. Monumenta Strigoniensis Eccl. I. 85. 1.

Next