Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Hóman Bálint: A zágrábi püspökség alapítási éve
100 A ZÁGRÁBI PÜSPÖK• A modern történetírók műveiben mindenütt megtaláljuk a törekvést, hogy a történelmet magasabb, filozófiai szempontból nézve, áttekintő képét adják a korszakoknak és eseményeknek. Ez az általánosításra való törekvés azt a gondolatot ébreszthetné bennünk, mintha a történelmi részletkérdések aprólékos kidolgozása jelentéktelen s tán hiábavaló munka volna. Ha azonban mélyebben tekintünk a dolog lényegébe, látjuk, hogy egy-egy ilyen apró kérdés tisztázása, — aminő például egy dátum pontos megállapítása, — nagyjelentőségű történelmi eseményeket képes új és helyesebb világitásba helyezni. A részletek pontos ismerete nélkül általánosítanunk nem lehet s egy aprólékos dátummegállapitás egész teóriákat dönthet halomra. Ilyen kérdés a zágrábi püspökség alapitási idejének megállapítása, melynek pontos ismerete érdekesen világítja meg Szent László horvát hódítását. Megkísérlem ezt abban a reményben, hogy ezzel Szlavónia és Horvátország meghódításának körülményeire is fény derül. Régebbi íróink, Katona, Prag, Timon 1085-re, Bartal 1089-re teszik a zágrábi püspökség alapítását, újabban magyar és horvát írók kivétel nélkül az 1091 utáni időre, többnyire 1093. és 1094. évekre. Majdnem mind összefüggést keresnek László horvát hódítása és az egyházmegye alapítása közt. Pesty Frigyes számos publicisztikai czikkben fejtegette Szlavónia és Zágráb mindenkori különállását Horvátországtól s legújabban Pauler és Marczali vitatják, hogy a zágrábi egyházmegye a magyar egyházi szervezetnek volt része s annak a hódolt területhez semmi köze sincs.1 I. A forrásokhoz fordulva, azt látjuk, hogy a magyar és horvát krónikák részletesen szólnak a horvát hódításról, de a zágrábi püspökség alapításáról nem beszélnek. Más forrásokból viszont csak annyit tudunk meg, hogy László két püspökséget alapított. A váradi és zágrábi egyház statutumai említik, hogy ez a kettő lett volna László alapítása. A zágrábi szerint László alapíta a püspökséget és Szlavóniában az ő uralkodása alatt «cepit vigere nomen Christi.»)1 A horvát hódítással ez sem hozza kapcsolatba a püspökség alapítását. Több árpádkori oklevél említi, hogy a zágrábi püspökséget László alapította.2 Legnevezetesebb Felicián esztergomi érsek itéletlevele, melyet 1134-ben adott ki, tehát alig negyven évvel László halála után. «A zágrábi püspökséget,» mondja oklevelünk, «László király alapította, mikor az esztergomi egyházat Ada kormányozta, Fábián bácsi érsek, Kozma veszprémi püspök, Gyula nádorispán és Grab somogyi ispán jelenlétében, ezek és más előkelők tanácsára,.. . isteni kegyelemtől sugalmaztatva,... és pedig azért, hogy a kiket a bálványimádás tévelygése Istennek imádóitól elidegenített, a püspöki gondviselés által az igazság útjára visszavezérelje.) A határokat Cupan királyi káplán jelölte ki, az uj püspököt, a cseh Duhot, « hogy a népet tudatlanságában oktassa», a másik káplán, Fáncsika, iktatta hivatalába. Ez a Fáncsika", — mondja továbbá az oklevél, — később zágrábi püspök, majd bácsi érsek lett s ez utóbbi méltóságot viselte az itéletlevél kiadásakor, mikor az ő tanácsait és vallomását is meghallgatták. Az itéletlevél nem említi, hogy László mely évben alapította e püspökséget, azonban e részben felvilágosítást nyerhetünk a kétségtelen hitelű tanunévsorból, amelyet Felicián érsek elsőrendű forrásból, az alapitási aktusnál jelen volt Fáncsika káplán, a későbbi bácsi érsek szóbeli előadásából ismert. Az alapitás korát meghatározandó, elő kell vennünk az egykorú okleveleket s azokkal összehasonlítanunk az alapitás tanainak névsorát. Az okleveles emlékek csekély száma miatt, más forrásokat is vizsgálat alá veszünk és amennyire lehet- ÉG ALAPÍTÁSI ÉVE. A régebbi véleményeket összefoglalta Ortvay Tivadar. Magyarország egyházi földleírása. II. 1892. 673. 1. s köv. Kiak. Slavonien vom X. bis XIII. Jahrh. 1882. Skalcic. Dva ovlomka za poviest grada Zagreba (Margalits. Horvát Repertórium. II. 244. 1.) Pauler. A magyar nemzet története. I.271. 1. és Századok. 1888. 200. 1002. 483. 1. Marczali. Magyarország története II. 1896. 166. 1. M. Florianus. Fontes domestici. III. 262. 1. 2 Felsorolva Ortvaynál. Id. m. II. 671. 1. 3 Knauz. Monumenta Strigoniensis Eccl. I. 85. 1.