Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Alben (Egy czímerrajzzal)
'75 most már pannonhalmi apát. Egyéb forrásból tudjuk, hogy ezen állásban 1404-től 1406-ig működött. Abból, hogy Csernecz zálogba-vételében a hatodik fivér nem részes, nem következik, hogy már nem élt ; de hogy Hermannt nem említik, valószínűvé teszi, hogy 1405 aug. 10-én már nem volt az élők között. 1408 július 6-án olvassuk, hogy Lengyeli Péter a zalamegyei közgyűlésen arról panaszkodott, hogy Medvei Pétermann és fivére Henslin házi tisztjei, nevezetesen Vitézi Mihály egynéhány más földesúr embereivel együtt őt 1407 ápr. 20-án elfogták és a tátikai várban mindaddig fogva tartották, míg Eberhard püspök oda nem érkezett. A felbujtók között volt Ákos nb. Pölöskei Mikes özvegyes István fia , ákosházi Sárkány László. Úgy látszik, hogy az özvegyasszony és Sárkány László a Medvesekkel rokonsági viszonyban álltak. Henslin nem más, mint a német Hinsel vagyis Hans, illetve János dédelgetője s igy alatta Albeni Rudolfnak ifj. János nevü fia értendő, kivel még találkozunk. 1410 jun. 10-én kijelenti Eberhard zágrábi püspök saját, úgymint rokonai (consanguinei) nevében, hogy Oslab. Asszonyfalvi Gergely elleni keresetét visszavonják. Rokonai a következők : Rudolf fiai Albeni János választott pécsi püspök, Péter, János és Rudolf." Hogy az itt szereplő Péter nem más, mint a már ismert Pétermann, magától értetődik. Pétermann németes alak. János választott püspök nem más, mint a volt topliczai és szentmártoni apát : Albeni János benedekrendi ; 1407 febr. 26-tól 1409. febr. 22-ig ő választott veszprémi püspök ; 1409 máj. 1-én pedig már pécsi (választott) püspök, mely minőségben 1430-ig működik. 1412 márcz. 27-én kijelenti Szentpéteri Ferencz a zágrábi káptalan előtt, hogy a Zágrábmegyében levő Cseh nevü birtoka felét a következőknek adományozza: a) Medvei Péter, dalmát-horvát bánnak; b) János mesternek, kik mindketten Rudolf fiai ; c) János pécsi püspöknek ; d) Rudolfnak ; a két utóbbi az előbbieknek édes fivérei. Péter egyéb okiratban is 1412-ben és 1413-ban dalmát-horvát bán és helylyel-közzel e minőségben a Pratermazin nevet is használja.4 1420 aug. 15-én (Medve várában) kijelenti Johannes filius Rudolfi de Alben, Medve ura és volt dalmát-horvát bán, hogy Patinai Jánosnak a zágrábmegyei Babcsa nevü birtokot adományozza. Tekintetbe veszi azon szolgálatokat, melyeket Patinai János néhai Eberhard zágrábi püspöknek (majori fratrinostro» tett. Ezen Albeni ifj. János Pétermannnak utódja a dalmát-horvát báni méltóságban. Mint bán 1414-ben és 1418-ban mutatható ki. 1419-ben már Kaplyon nb. Nagymihályi (Ungi) Albert a dalmát-horvát bán. Jelen okiratnak felette érdekes nyelvészeti adata is van, a mennyiben János a volt zágrábi püspököt Eberhardot major frater-ének nevezi. Tudjuk, hogy az Albeniek Eberhard püspök nővérének fiai . Znajor fráter itt tehát nem öregebb fivér vagyis bátya, hanem nagybátya. 1421 ápr. 20-án (Hradison) kijelenti Zsigmond király, hogy János zágrábi püspök és fivére , Rudolf fia Albeni Rudolf neki 10,000 arany forintot kölcsön adtak, mely összeg erejéig a Zala megyében fekvő Rezi várát, Keszthely mezővárosát és Pölöske várának felerészét nekik zálogba adja. A zágrábi püspök nem más mint Albeni János, kit az előbbi sorokból mint pécsi püspököt ismerünk. Eberhard meghalt 1419-ben, mire őt Jánosunk 1421-ben követte. Eubel (Hierarchia med.aevi) azt mondja róla « Johannes Rudolfi monachus in Hornbach O. S. B. dioecesis Metensis.» A Johannes Rudolfi annyi mint «Rudolf fia János», ami helyes; helyes az O. S. B. (C ordinis sancti Benedicti) is . Hornbach kétségkívül (mert van több) a bajor Pfalez zweibrückeni járásában fekvő város, melynek benczései Eubel szerint a metzi egyházmegyéhez tartoztak. Hogy Jánosunk, mielőtt Magyarországban szerepelt, Hornbachban tartózkodott, arról hazai forrásaink mitsem tudnak. 1421 nov. 25. Albenis Medvevári János zágrábi püspök (Dombrón) kijelenti, hogy Valkói Mihálynak Odraszentgyörgyön, Lucselniczán és Mrassóczon egynéhány birtokrészt adományoz. Teszi ezt pedig azért, mert nevezett Mihály az ő (t. i. a püspöknek) fratresei zászlai alatt úgy az országnak mint neki nagy szolgálatokat tett. Fratresei a következők: 1. avunculusa néhai Eberhard püspök, 2. fivérei Pétervann és János dalmát-horvát bánok. A genealógiai megkülönböztetés itt igen tanulságos. Előbb egyáltalában csak fratreseiről szól, úgy hogy azt hihetnők, hogy csak fivéreire gondol. Azután jön a részletezés, melyben Eberhard püspök nem fivér, hanem avunculus, vagyis az anyja fivére, míg a két bán a fratres carnalesei, vagyis (az egy és ugyanazon atyától származó) fivérei. Az egész fogalmazásból kitűnik az is, hogy— mert nem a bánok, hanem ő maga az adományozó — Petermann és ifj. János 1423 nov. 25-én már nincsenek az élők sorában. 1425 jul. 25. Hivatkozás történik Rudolf fia, néhai Albeni János dalmát-horvát bánra és fivé- 1 Zalamegyei oklevéltár II. 343., 344. 2 Hazai okmánytár IV. 265. 3 Cod. Turopoljensis I. 165. 4 Így pl. Fejér X. 5. 265. 404. — Teleki : Hunyadiak kora XII. 19. 1 Cod. Turopoly. I. 176. 1 Fejér X. 5, 501. X. 6, 92. 2 Zalamegyei oklevéltár II. 407. 3 Cod Turopoly. I. 188.