Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Alben (Egy czímerrajzzal)

'75 most már pannonhalmi apát. Egyéb forrásból tudjuk, hogy ezen állásban 1404-től 1406-ig működött. Abból, hogy Csernecz zálogba-vételé­ben a hatodik fivér nem részes, nem következik, hogy már nem élt ; de hogy Hermannt nem említik, valószínűvé teszi, hogy 1405 aug. 10-én már nem volt az élők között. 1408 július 6-án olvassuk, hogy Lengyeli Péter a zalamegyei közgyűlésen arról panasz­kodott, hogy Medvei Pétermann és fivére Henslin házi tisztjei, nevezetesen Vitézi Mihály egy­néhány más földesúr embereivel együtt őt 1407 ápr. 20-án elfogták és a tátikai várban mind­addig fogva tartották, míg Eberhard püspök oda nem érkezett. A felbujtók között volt Ákos nb. Pölöskei Mikes özvegye­s István fia , ákos­házi Sárkány László.­ Úgy látszik, hogy az öz­vegyasszony és Sárkány László a Medvesekkel rokonsági viszonyban álltak. Henslin nem más, mint a német Hi­nsel vagyis Hans, illetve János dédelgetője s igy alatta Albeni Rudolfnak ifj. János nevü fia értendő, kivel még találkozunk. 14­10 jun. 10-én kijelenti Eberhard zágrábi püspök saját, úgymint rokonai (consanguinei) nevében, hogy Osl­ab. Asszonyfalvi Gergely elleni keresetét visszavonják. Rokonai a követ­kezők : Rudolf fiai Albeni János választott pécsi püspök, Péter, János és Rudolf."­ Hogy az itt szereplő Péter nem más, mint a már ismert Pétermann, magától értetődik. Pétermann né­metes alak. János választott püspök nem más, mint a volt topliczai és szentmártoni apát : Albeni János benedekrendi ; 1407 febr. 26-tól 1409. febr. 22-ig ő választott veszprémi püspök ; 1409 máj. 1-én pedig már pécsi (választott) püspök, mely minőségben 1430-ig működik. 1412 márcz. 27-én kijelenti Szentpéteri Fe­rencz a zágrábi káptalan előtt, hogy a Zágráb­megyében levő Cseh nevü birtoka felét a követ­kezőknek adományozza: a) Medvei Péter, dal­mát-horvát bánnak; b) János mesternek, kik mind­ketten Rudolf fiai ; c) János pécsi püspöknek ; d) Rudolfnak ; a két utóbbi az előbbieknek édes fivérei. Péter egyéb okiratban is 1412-ben és 1413-ban dalmát-horvát bán és helylyel-közzel e minőségben a Pratermazin nevet is használja.4 14­20 aug. 15-én (Medve várában) kijelenti Johannes filius Rudolfi de Alben, Medve ura és volt dalmát-horvát bán, hogy Patinai Jánosnak a zágrábmegyei Babcsa nevü birtokot adomá­nyozza. Tekintetbe veszi azon szolgálatokat, melyeket Patinai János néhai Eberhard zágrábi püspöknek (majori fratrinostro» tett.­ Ezen Albeni ifj. János Pétermann­nak utódja a dalmát-horvát báni méltóságban. Mint bán 1414-ben és 1418-ban mutatható ki.­ 1419-ben már Kaplyon nb. Nagy­mihályi (Ungi) Albert a dalmát-horvát bán. Jelen okiratnak felette érdekes nyelvészeti adata is van, a mennyiben János a volt zágrábi püspököt Eberhardot major frater-ének nevezi. Tudjuk, hogy az Albeniek Eberhard püspök nővérének fiai . Znajor fráter itt tehát nem öre­gebb fivér vagyis bátya, hanem nagybátya. 14­21 ápr. 20-án (Hradis­on) kijelenti Zsig­mond király, hogy János zágrábi püspök és fivére , Rudolf fia Albeni Rudolf neki 10,000 arany forintot kölcsön adtak, mely összeg ere­jéig a Zala megyében fekvő Rezi várát, Keszt­hely mezővárosát és Pölöske várának felerészét nekik zálogba adja.­ A zágrábi püspök nem más mint Albeni János, kit az előbbi sorokból mint pécsi püs­pököt ismerünk. Eberhard meghalt 1419-ben, mire őt Jánosunk 1421-ben követte. Eubel (Hierarchia med.­aevi) azt mondja róla « Johannes Rudolfi monachus in Hornbach O. S. B. dioecesis Metensis.» A Johannes Rudolfi annyi mint «Ru­dolf fia János», ami helyes; helyes az O. S. B. (C ordinis sancti Benedicti) is . Hornbach két­ségkívül (mert van több) a bajor Pfalez zwei­brückeni járásában fekvő város, melynek ben­czései Eubel szerint a metzi egyházmegyéhez tartoztak. Hogy Jánosunk, mielőtt Magyarország­ban szerepelt, Hornbachban tartózkodott, arról hazai forrásaink mitsem tudnak. 1421 nov. 25. Albeni­s Medvevári János zág­rábi püspök (Dombrón) kijelenti, hogy Valkói Mihálynak Odraszentgyörgyön, Lucselniczán és Mrassóczon egynéhány birtokrészt adományoz. Teszi ezt pedig azért, mert nevezett Mihály az ő (t. i. a püspöknek) fratresei zászlai alatt úgy az országnak mint neki nagy szolgálatokat tett. Fratresei a következők: 1. avunculusa néhai Eberhard püspök, 2. fivérei Péterv­ann és János dalmát-horvát bánok.­ A genealógiai megkülön­böztetés itt igen tanulságos. Előbb egyáltalában csak fratreseiről szól, úgy hogy azt hihetnők, hogy csak fivéreire­ gondol. Azután jön a rész­letezés, melyben Eberhard püspök nem fivér, hanem avunculus, vagyis az anyja fivére, míg a két bán a fratres carnalesei, vagyis (az egy és ugyanazon atyától származó) fivérei. Az egész fogalmazásból kitűnik az is, hogy­­— mert nem a bánok, hanem ő maga az adományozó — Petermann és ifj. János 1423 nov. 25-én már nincsenek az élők sorában. 1425 jul. 25. Hivatkozás történik Rudolf fia, néhai Albeni János dalmát-horvát bánra és fivé- 1 Zalamegyei oklevéltár II. 343., 344. 2 Hazai okmánytár IV. 265. 3 Cod. Turopoljensis I. 165. 4 Így pl. Fejér X. 5. 265. 404. — Teleki : Hunyadiak kora XII. 19. 1 Cod. Turopoly. I. 176. 1 Fejér X. 5, 501. X. 6, 92. 2 Zalamegyei oklevéltár II. 407. 3 Cod Turopoly. I. 188.

Next