Turul 1916 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Vargha Zoltán: A Márton-család (Zsarolyáni és Mándi, illetve Zsarolyáni.) (A Kerepeczi Kerepeczy-család ismeretlen ága)

mester és az Ördög fiai Pál és Gergely birtokai közt fekvő Elep nevű birtokot. Eredeti: Dl. 1701. Közli: Spiess Archi­vistische Nebenarbeiten etc. 1-142. Katona­, i. m. 1-8-109, F. VIII- 1-219. (Utóbbi Spiess né­hány hibáját kijavítja, de mindenik hibás, hiá­nyos publikáczió). b) Elveszett oklevelek. i. 1306 jan. 13 előtt. O. Henrik bán stb.­nek meghagyja, hogy Valter fiát Endrét a nagy szigeten levő Bessenyő és Őrsziget nevű birto­kokba, melyeket Brenner, Buda előbbi birája és fia László tartott elfoglalva, vezesse vissza és iktassa be. Henrik bán stb. 1306 jan. 13-ikán kelt jelentésében hivatkozik erre, 1. 6. 2. 2. 1306 okt. 6 előtt. O. a kis Mikó halála után magszakadás folytán a királyra szállt Harcs, Hetény és Ors nevű birtokokat komáromi Pál mesternek adja. A győri káptalan 1307 aug. 6-ikán átirja komáromi Pál 1306 okt. 6-iki adománylevelét, melyben ez Ottó adományáról megemlékezik. M. N. Muzeum, Törzsanyag. IFJ. SZABÓ ALADÁR. 46 A MÁRTON-CSALÁD (ZSAROLYÁNI ÉS MÁNDI, ILLETVE ZSAROLYÁNI). (A Kerepeczi Kerepeczy-család ismeretlen ága.) Nagy Iván alapvető munkájától kezdve sok­felé lehet olvasni genealógiai munkákban a Zsarolyáni és Mándi Márton-családról. E köz­lemények azonban mind fogyatékosak s tájéko­zatlanságban hagynak a család eredetét illetőleg. A család megszakitás nélküli leszármazása eddig attól a Zsarolyáni Márthon (így) Pétertől kezdve volt ismeretes, ki 1489-ben Mátyás királytól Kencse (Bihar vm.) és Thybatelek (Szatmár vm.) pusztákra adományt nyert. E czikk írójának sikerült megállapítania, hogy nevezett Péter apja György volt, ennek felesége pedig a XIV. szá­zadban egész Zsarolyán helységet biró­­Sarolyány család tagja: Zsófia. György 1466-ban szerepel Zsarolyánban, mint birtokos, 1476-ban pedig két fia, Péter és Tamás tűnik fel. Régebbi korban Márton család nem élt azon a vidéken, mikor azonban feltűnik, már kétségtelen birtokos nemes­ Honnan jött tehát, ez volt a kérdés ! Első pillanatra világos az, hogy Márton, mint vezeték, név, személynévből eredt. Melyik családból vált tehát ki a szóbanforgó ? Azon a vidéken birto­kos­­Sarolyány, Sámelházy, Mándy, Szekeres és Borzovay családokból nem, mert ezeknek Márton nevű tagjuk nem is volt.­ Hozzá, Márthon György illetve fia Péter Zsarolyánban apósának) illetve nagyapjának­­Sarolyány Jánosnak javait birta.­ Idáig jutottam kutatásaimban, mikor dr. Ko­máromy András orsz. levéltárnok úr — a Bereg és Ugocsa vármegyei családok alapos ismerője — felhívta figyelmemet a Kerepeczy családra. E de­rék Bereg vármegyei familia, melynek egyik ága a nagy Werbőczy Istvánt adta nemzetének, a XV. században igen terebélyes lombokat haj­tott. Kerepeczen, melyet egészen, óbégány­ban, melyet részben birt, a nemesi kúriák tele voltak velük s ebből következett, hogy meg­külömböztető mellékneveket nyertek ; így a XV. század elején élt Kerepeczy Márton fiai György, Benedek és Miklós neve mellett a «dictus Márton» jelző állt. A Kerepeczyek a­­ Nagy Iván, Magyarorsz. családaiban a Sámé (Sámelházy) családnál említ ugyan egyet 1421-ből (X. 30.) Szirmay nyomán, de ez iráshibának bizonyult, mert az idézett Szirmay (II. 219) Márk fia Gergelyről beszél. 11­2 O. L. Kir. tábl. perek 4—2366.

Next