Turul 1930 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Juhász Kálmán: Gergely püspök, Kun László kancellárja
rok és az osztrákok támadásai miatt sem Székesfehérvárt, sem Esztergomot nem tartotta elég biztos helynek számukra és talán Gergely püspök tanácsára vitette Egresre. A monostor védelmét hűséges vitézére, Bölényfő Andrásra bízta. A kúnok erős ostrom alá fogták a monostort. Bölényfő András a küzdelemben halálos sebet kapott. A védelmezők helyzete válságossá lett. A királyi sereg közeledtére azonban a kűnok az ostromot abbahagyták és a király ellen vonultak. Hódtavánál találkozott a két sereg. Az ütközet a kűnok teljes leverésével végződött. A monostor védelmezőit Kún László fejedelmileg jutalmazta.3 A hódtavi csata ugyan véget vetett a Temesközben a kúnok lázongásainak, de csak két emberöltő múltán olvadt be e pogány nép a kereszténységbe.4 Valószínűleg a királynak a csanádi egyházmegyében tartózkodása alatt kérte Tamás ispán ősi birtokainak megoltalmazását. Kún László meghagyta Gergely püspöknek, valamint székeskáptalanjának, hogy Tamás szomszédai és rokonai meghallgatásával állapítsa meg Tamás ispán birtokait. Ezek, Palaczk mesternek a király megbízásából a Maros mentén jártában, Tamás ispán szomszédjai és rokonait egymással egybevágó előadásai nyomán kiderítették, hogy a Tamás ispántól igényelt valamennyi birtokok őseitől szállottak reá. Ezek alapján, miután a már említett osztálylevelet kivéve, Tamás ispán oklevelei a tömörkényi egyházzal elégtek, a király hártyára írt nagypecsétes levélben 1285. április 26-án Tamást valamennyi jószágai birtokában megerősítette. Fülöp fermói püspök, mint legátusnak az országban időzése alatt Gergely püspök fontos pápai megbízatásban részesült. Ugyanis Lodomér váradi püspöknek az esztergomi érsekségre emelkedése után, Bátor váradi nagyprépost, Imre olvasó-, János éneklő-, Benedek őrkanonok és a káptalan többi tagjai egyhangúan Tamás vasvári prépostot választották meg püspöknek. Az új püspök megerősítését azonban a pápai legátus meggátolta azon a címen, hogy Tamás a lyoni zsinat végzésének ellenére, a prépostság elnyerése után sem szenteltette magát áldozópappá. A váradi káptalan ezzel szemben azzal érvelt, hogy a zsinati végzés a lelkészkedéssel foglalkozó papságra vonatkozik, a vasvári prépost pedig nem tartozik e papsághoz. A pápa a kalocsai érseket, a szerémi és a csanádi püspököt bízta meg a vitás ügy megvizsgálásával, azzal a felhatalmazással, hogy amennyiben a választás törvényesen ment végbe és a megválasztott az előírt kellékekkel bír, erősítsék meg. Gergely püspök és társainak kedvező jelentésére a szentszék elrendelte Tamás püspök megerősítését és meghagyta a kalocsai érseknek, hogy két-három püspökkel együtt szentelje Tamást püspökké. A püspökszentelés megtörtént, mert a váradi káptalan Chartulariuma megerősített püspöknek nevezi Tamást. A fölszentelő főpapok egyike bizonyára Gergely püspök volt. Ebben az időben nőtt fel Gergely püspök egyházmegyéje területén a püspökségnek nevet adó, hatalmas nemzetség kiváló hajtása, a nemzetségének nevét személynévül viselő Csanád esztergomi érsek, aki a történelemben családi birtokáról mint Telegdi szerepel. Püspökké szentelése a csanádi egyházmegye területén, Temesvárott történt. A királyt 1286. augusztus hó 14-én Gergely «Comani . . . monasterium Egres, in quo ornamenta regalis domni deposita habebentur, temere expugnarent.» (Károly Róbert 1324. április 27-én kelt levele az esztergomi káptalan 1342. május 16-i átiratában. V. ö. Borovszky : id. m. I. 78.) 2 V. ö. Karácsonyi : A hód-tavi csata éve. Századok 1901., 626. 3 Borovszky : id. m. I. 77. V. ö. Szabó: id. m. 101. * Pauler : id. m. II. 486. E helységek az 1256-i oklevélből ismeretesek : Szentlőrinc, Kisfalu, Malomszög, Ladány, Palota, Pordánymonostora, Boldogasszonyfalva, Szanád, Temerkény, (Egyházas-) Kér, Pádé, Csóka, Razsán, Szentmiklós, továbbá Béb, Kökényér, Rábé, Zombor, Csávás és Kalántelek. Ez alkalommal a nemzetségnek csaknem valamennyi tagja említtetik, szám szerint tizenegy: Izsák fia, Makó bán ; Elek fia, Gergely ; Csanád fiai, Dénes és Gergely ; Barnabás ispán fiai, Domonkos, Barnabás és Mihály; Fülöp fia, Benedek; Domonkos fiai, Todor és Ireneus, végül Ugod fia, Péter. 7 Orsz. levéltár : Dl. 322. § 24. V. ö. Borovszky: id. m. I. 79. Tamás a biharmegyei Telegdre költözött, ahol anyjától örökölt birtokai voltak. A század végén (1299-ben) már az illetékes váradi káptalan előtt intézkedik a csanádi egyházmegyei területén fekvő birtokairól. Ez az oklevél említi Telegdi Csanád éneklőkanonokot. A pápa 1282. június 18-án kelt levele. (Theiner, Vet. Mon. I. 350.) 9 V. ö. Bunyitay : A váradi püspökség története I. 118—119. ; Fraknói: Magyarország és a Szentszék I. 90. 92