Turul 1942 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Kj. J. L.: A Felsőrutkai Ruttkay-család kihalt bárói (rozvadzi) ága
VEGYES. A Felsőrutkai Ruttkay család kihalt bárói (rozvadzi) ága. Nagy Iván ismerteti a Ruttkay-családnak a Turóci Registrum adatai alapján általa összeállított XIII—XIV. századbeli leszármazását, azonfelül még egy családfát közöl, melyet a családnak egy tagja a múlt század elején készített, amelyről azonban megjegyzi, hogy annak csupán a korunkhoz közelebb eső XVIII—XIX. századra vonatkozó részét tartja elfogadhatónak, mert ez a családfa, forrás és évszám megjelölése nélkül, puszta neveket sorol fel. A családnak a XVII. század végén és XVIII. század elején Trencsén vármegye közéletében szerepet játszó, bárói rangra emelt, azóta kihalt rozvadzi ágát röviden említi ugyan, de leszármazását nem adja. Ennek az ágnak megalapítója Ruttkay István volt, aki Lovasberényi Bársony Borbálával kötött házassága révén megszerezte családjának a Trencsén vármegyében fekvő Rozvadzot az ottani kastéllyal, azonkívül birtokrészeket a trencsén megyei Nagy-Bíróc, Szedlicsna, Bobrovnik, Kis-Sztankóc, Melcsic, Zlatóc, Felső- (most Nemes)-Lieszkó községek határában és két kőházat Trencsén városában, Nyitra vármegyében pedig Patvarócot a hozzátartozó Majerszka-pusztával és brunóci részbirtokkal. Ezzel megvetette családja vagyonának és emelkedésének alapját. A fent említett trencsénmegyei javakat I. Ferdinánd király adományozta 1554-ben Rátóti Gyulaffy Sárának, Horvatinovics Bertalan özvegyének,a kinek gyermektelen halála után azokat nővére, Bársony Jánosné, Gyulaffy Zsófia, örökölte s ennek révén jutottak előbb a Bársony-, majd ettől a Ruttkay-család birtokába. A nyitramegyei javak eredetileg a Patvaróczy-család birtokai voltak és ugyancsak házasság útján szállottak a Bársonycsaládra. A jogutódlás az alábbi leszármazás szerint alakult : Gyulaffy Zsófia — Bársony János Bársony Zsigmond — Patvaróczy Ilona Bársony András — Csizovszky Ilona— Bársony Borbála — Ruttkay István Az ágalapító Istvánnak csupán szüleit ismerjük. Atyja, András 1610 körül születhetett, mert már II. Ferdinánd király idejében jegyző, III. Ferdinánd és I. Lipót alatt pedig titkár volt a pozsonyi udvari kancelláriánál. Nejének, Iványi Borbálának hagyatékán gyermekei 1681-ben osztoznak.10 öt gyermeke maradt : Ignác, esztergomi kanonok, Ferenc altárnokmester, György, a pozsonyi harmincad- hivatal ellenőre, Anna Zsuzsánna, Franck János pozsonyi kamarai tanácsos neje és a már említett István.11 Ez utóbbi ismételten volt Trencsén vármegye alispánja 12 és mint ilyen, gróf Illésházy György főispán unszolása ellenére, vonakodott Thököly pártjához csatlakozni.13 királyhű magatartása bizonyára nem csekély mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a pozsonyi királyi udvari kamara tanácsosa,14 1708-ban báró,15 majd 1712-ben, III. Károly koronázásakor, aranysarkantyús vitéz lett. Kétszer nősült. Első nejétől, Bársony Borbálától egy fia és négy leánya maradt.17 Gróf Eszterházy Katalinnal, előbb gróf Balassa Péter, majd báró Pinnyey Magyarország családai, V. 827. Ehhez néhány legújabbkori adatot fűz még Kempelen : M. nemes családok, IX. 182. 2 U. o. V. 835. 3 Ernyey József «Morvaország magyar urai» című cikkében (Turul, 1926. 12.) tévesen helyezi Rozvadzot és Patvarócot Morvába (1. az 1907. évi Helységnévtárt). A Bársony-család ott Chaikovitzon volt birtokos, de Bársony András morvaországi ingatlanát 1603-ban elcserélte a holicsi járásban, Kátó községben fekvő zsellértelekért (Adamóczi Ambró- cs. ltra.). 4 Osztályos egyezség. Rozvacz, 1738. III. 31. (U. o.) s Eredeti adománylevél. Pozsony, 1554. IV. 18. (Reviczky-cs. kra. Orsz. Levéltár.) 6 Fejérkövy István kir. helytartó iktató parancsa a nyitrai korhoz, Pozsony, 1594. IV. I. (U. o.) 7 Follajtár József: A Patravróczyak. Turul, 1910. 168. 8 A Csizovszky-család nemességét 1655-ben hirdették ki Nyitra vármegyében. (Vármegyei jkv. 424. 1.) 9 Ruttkay András fiának, Ferencnek, halotti búcsúztatója. (A. Ambró-cs. sra.) 10 Osztályos egyezség. Pozsony, 1681. VIII. 8., 1682. II. 7. és 8. (U. o.) 11 Fentemlített halotti búcsúztató. " U. o. és számos vármegyei kiadványon. 13 A trencséni jezsuita kollégium rektorának tanúsítványa, 1683. X. 27. (A. Ambró-cs. ltra.) 14 Ügyvéd vallás, Drietomia, 1702. XI. 30. Pozsonyi kamara határozata, 1703. I. 27. (A. Ambró-cs. ltra.) « L. R. XXVIII. 127. 16 Királyi meghívó, Bécs, 1728. III. 1. Esztergomi káptalan, 1714. II. 9. (A. Ambró-cs. ltra.) 17 L. R. idézett helye. Ruttkay István saját és gyermekei nevében az esztergomi kpt. előtt 1714. II. 9. tiltakozik Tarnóczy István intézkedése ellen. (U. o.) 3*