Turul 1943 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Reiszig Ede: Az Újlaki-család. (Két közlemény)

Imre, utoljára és mint még mindig macsói bán, Zsigmond királynak egy 1417. jún. 3. Konstanz­ban kelt oklevelében fordul elő, amelyben Ráth­monostori László özvegyét és árváit Ozorai Pipó hadai által okozott pusztításokért kárpótolni ren­deli.63 Itt jegyezzük meg, hogy egy olasz forrás szerint Frangepán Miklós második felesége Újlaki Bertalan leánya, Márta volt. Erre vonatkozólag azonban nem találtam okleveles adatot. Lászlónak három fia volt : János, István és Miklós. Az előbbi kettő az Ozorai Pipo temesi gróf, főkincstáronk és testvére, Máté részére szóló 1407. évi adománylevélben tűnnek fel először a többi családtagok között. 1419-ben Zsigmond király őket vonta felelősségre néhai atyjuk, László macsói bán által Berekszói Jánosnak okozott káro­kért. János utoljára 1424. nov. 27-én fordul elő, amikor a király Újlaki László bán özvegyének és fiainak Zenyéli (szenyéli) tisztje által Elek őrsi prépost birtokain elkövetett hatalmaskodások ügyében vizsgálatot rendel el. István 1429. okt. 2-tól 1430. ápr. 28-ig Lévai Cseh Péterrel együtt macsói bán volt, egyúttal pedig Baranya vármegye kormányzatát is átvette. A két bán Baranya vár­megye rendeivel 1429. okt. 2-tól kezdve közel két hónapon át Újfaluban , majd Nagyfalu mellett közgyűlést tartott, ahol több peres ügyben hoz­tak ítéletet. István, úgy látszik, utódok hátra­hagyása nélkül halt el.63 A harmadik fiú, Miklós, 1407. jún. 2. után született, mert Zsigmond királynak e napon kelt oklevelében, amely az akkor életben volt összes családtagokat felsorolja, még nem fordul elő. Első ízben 1434. aug. 29-én szerepel, midőn Pös­tyén részeit (Nyitrában) Ocskay Imre fiának, Mihálynak elzálogosítja. Háromnegyed évvel utóbb már az egész Pöstyént adja zálogba neki és test­vérének, Andrásnak. Az ebben az ügyben 1436-ban, majd 1437. jan. 6-án kiállított hiteles­helyi kiadványokban még egyszerűen csak mint László bán fia (filius quondam Ladislai bani de Újlak aliter de Galgóc) van feltüntetve , s ugyanígy fordul elő Pálóczi Mát­yás nádor 1436. jún. 12-én kelt perhalasztó levelében is.64 1438-ban lépett közpályára s ettől kezdve közel négy évtizeden át vezérszerepet játszott a közéletben és gyakran döntő befolyása volt az események alakulására. Még Albert király uralkodása alatt lett Garai Lászlóval együtt macsói bán. 1438. júl. 13-án és szept. 8-án mindketten már ebben a minőségben szerepelnek. I. Ulászló uralkodása alatt, 1441. márc. 7-én Hunyadi Jánossal együtt Erdély vajdája volt, de emellett megtartotta a báni méltóságot is és egyben Temes vármegye főispánja lett. 1441. ápr. 19-én Kőszegen is jelen volt, amikor I. Ulászló Cilléi Frigyessel és Ulrik­kal egyességet kötött s a jelenvolt országnagyok a király mellett kezességet vállaltak. Abban az oklevélben, mellyel ez év okt. 8-án a király Hu­nyadi Jánosnak a Déva várához tartozó Jófű bir­tokot adományozza, ennek érdemei mellett ki­emeli azokat a nagy szolgálatokat is, amelyeket Újlaki Miklós Nándorfehérvár megerősítése és meg­védelmezése érdekéb­en tett.65 1442. jún. 28-án, amikor Kulpi (Kwlpi) nevű birtokát, mely Újlak városhoz tartozott, Tehernyei Balázsnak, a város plébánosának és rokonainak adományozza, eddig viselt méltóságain kívül egyúttal a székelyek ispánja is. Miként az előző évben elkísérte I. Ulászlót dunántúli útjára, úgy 1442-ben is szinte állandóan környezetében tartózkodott. Az 1442. aug. 17-én kiállított oklevélben ő is azoknak a főuraknak sorában van, akik kezességet vállaltak a királyért, hogy ez Erzsébet özvegy királynét Esztergomba a béketárgyalásokra jövetele, vala­mint ottani tartózkodása alatt nem fogja hábor­gatni. 1443. tavaszán Hunyadi Jánossal együtt harcolt a törökök ellen Szerbiában és az ozorai bánságban. Ugyanebben az évben a Budán tar­tott országgyűlés által a belföldi hatalmaskodá­sok megszüntetésére életbeléptetett intézkedések végrehajtásával, úgyszintén a belső rend helyre-, állításával bízták meg. 1444. jún. 10-én mint Somogy és Verőce vármegyék főispánját említik A várnai vereség után Budára sietett. 1445. febr. 62 Zala vm. Okit. II. 381.—Csánki , Magyarország tört. földr. III. 98. — Zichy Okivt. VI. 449. 63 Turul, 1907. 24. — Zala vm. Okit. II. 441. — Zichy Okmt. VIII. 282. 400. 414. 431. 468. 490. 494­ — Blagay-cs. I. kit. 297. 64 O. L. , Dl. 12.616. — Follajtár József : Az ocskói Ocskay-család. Turul, XLIV. 9. Gr. Teleki-cs. gyömrői k­. 125. 63 Zichy Okmt., VIII. 622. 625. — Tell : Hunya­diak Kora. X. 23. — Bánffy Okit. I. 639. - Magyar Tört. Tár, XII. 196. — Magyarország és Szerbia közti összeköttetések Okit. 140. — Hazai Okit. IV. 331. 2­ 9

Next