Turul 1993 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

1-2. füzet - 2. Kisebb rovatok - Hazai és nemzetközi hírek - Falerisztikai kongresszusok Keszthelyen (ism.: Ujházy László) - Kérdezz-felelek rovat

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK Falerisztikai kongresszusok Keszthelyen Egyedülálló tanácskozásokra került sor 1989. október 9-13. és 1990. október 16-21. között a keszthelyi Helikon Kastély­múzeum­ban. A pompás környezet a világ első falerisztikai kongresszusainak adott otthont. A házigazda intézmény, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szervezésében számos külföldi és hazai szak­ember és érdeklődő cserélt eszmét a történelmi segédtudományok egy kevéssé ismert területéről, a rendjel- és kitüntetéstanról (fale­risztika). Az élénk érdeklődést jól példázza, hogy a magyar szakem­berek legjobbjain kívül belga, lengyel, német, orosz, osztrák, román és szlovák résztvevői voltak a tanácskozásnak. Az európai tudománytörténetben fal­risztikáról - elsősorban an­gol, francia és német szakírók tollából - már a XVII. században is jelentek meg publikációk, Magyarországon a XVIII. század második felétől kezdődően kerültek kiadásra időnként a tárgykörbe tartozó művek. A témakört részben a heraldika, részben pedig a numizmatika részének tekintették egészen századunkig. Nálunk eddig leginkább a Magyar Numizmatikai Társulat rendezvényein találkozhattunk egy-egy falerisztikai témájú előadással. Megjegyzendő, hogy a régi katonai vo­natkozású tárgyak egyre nagyobb számú gyűjtői között is az egyik leg­népszerűbb terület a rendjelek és kitüntetések gyűjtése, annak ellenére, hogy erre a fennmaradt hazai emlékanyag viszonylag szűk teret biztosít. A két tanácskozás hasonló jellegű volt. A nagyszámú tudományos előadáson túl nagy sikerű, élénk vitáknak teret adó ún. kerekasztal­beszélgetések tették színessé a rendezvényeket. Az I. Keszthelyi Nemzetközi Falerisztikai Kongresszuson többek között előadott dr. Puchalski Zbigniew, a Varsói Hadtörténeti Mú­zeum tudományos főmunkatársa - A Lengyel Fehér Sas-rend törté­nete - és dr. Georg Ritter von Kern a bajor Hadseregmúzeumtól (Ingolstadt) - A Frontkatonák Acélsisakszövetségének (Stahlhelm­bund) szolgálati, belépési jelvényei. A hazai résztvevők közül az első kongresszuson dr. Makai Ágnes, a Hadtörténeti Múzeum főmunkatársa „A Katonai Mária Terézia­rend Magyarországon 1918-1945 között" címen, és dr. Pandula At­tila, az ELTE adjunktusa pedig „A magyar Corvin-lánc, a magyar Corvin-koszorú és a magyar Corvin-díszjelvény története" téma­körről tartottak előadásokat. A második kongresszuson előadott pl. professzor dr. König Carol, a bukaresti Hadtörténeti Múzeum főmunkatársa, román tiszteknek adományozott külföldi kitüntetésekről beszélt. Steurbul Werner, a Brüsszeli Királyi Katonai Akadémia tanára Kongó szabadállam rend­jeleivel és kitüntetéseivel foglalkozott. A magyar előadók közül megemlíthető Rainer Pál, a Veszprémi Bakony Múzeum munkatársa, aki a középkori magyar síremlékeken megfigyelhető rendjelvényeket foglalta össze. A tanácskozáson nagyszámú részterületet érintettek, így pl. a rend­jelek és kitüntetések viselését, az eredeti és hamis rendjeleket, kitün­tetéseket. Szó volt forráskritikai kérdésekről is. Sok szó esett a té­makör történeti statisztikai, történeti szociológiai, illetve jogtörténeti vonatkozásairól. Számos igen érdekes ikonográfiai anyagot is láthat­tunk, amelyek jól felhasználhatóak a falerisztika kutatásában. A tanácskozás élénk nemzetközi visszhangot váltott ki, többfelé ismertették azt a szaksajtóban. Sajnos, az előadásokat tartalmazó tanulmánykötetek mind ez ideig nem jelentek meg. Ujházy László Kérdezz-felelek rovat Közkívánatra szeretnénk megindítani új rovatunkat a legkülönfé­lébb történeti segédtudományok tárgykörében felmerült kérdéses anyagokról. Kérjük, hogy aki hiteles információkat, megoldásokat tud, a források megjelölésével küldje meg azokat szerkesztőségünk­nek. 1993/1. A Wesselényiek 1646-ban rangemelésben részesült és 1669-ben ki­halt grófi ágának törzsatyja István báró (1583-1627) háromszor nősült: (1) 1604: Báró Dersffy Katalin (Miklós és Perényi Borbála leánya), t 1607; (2) 1609: Báró Balassa Ilona (Menyhért és Bakié Margit leánya), t 1612; (3) 1615: Szentmiklóssy Anna Mária, aki megözvegyülvén 1629-ben Trzeblinski György lengyel úr felesége lett.­­ Anna Mária nem tartozik a Gömör megyében törzsökös Primóczi Szentmiklóssy családhoz. Kik voltak Anna Máriának, a leányági utódok törzsanyjának szülei, esetleg további felmenői? 1993/2. A Szapolyai János királytól 1539-ben címereslevelet nyert Csányi Noéh család (lásd: Turul, LIII. 1939. 78-80 pp.) mai nemzedékének szakadatlan leszármazása a XVIII. század végén a Szilágyságban bir­tokos Sámueltől indul, akinek utódai Szatmár megyébe költöztek. Ki tud információt, avagy hol található adat az 1540-1790 közötti nemzedékek tekintetében? 1993/3. Milyen egyenruhás testületekhez tartoznak a képen látható szemé­lyek? Melyik város, megye - esetleg mindkettő - rendészeti szerveit képviselik?

Next