Turul 1995 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - Kérdezz-felelek - Hazai és nemzetközi hírek
113 Az pedig egy német anyanyelvű szerző német nyelvű kiadványában minősíthetetlen hiba, hogy a gótbetűket sorozatban hibásan írja át. így lett Heinrich Fontaine von Felsenbrunnból Felsenbrunn, Stefan Hosszúból Hoffu - ráadásul mindketten magyar állampolgárok voltak (más forrásból bizonyított), még a Verordungblattban sem írták általában "langess"-sel a nevüket. De találhatunk benne Venczel helyett Benczelt, Zillicher helyett Illichert, és így tovább. 3.) A Névmutató meg még jobban összezavarja a használót. Ugyanis minden adatot külön-külön tüntet fel, s nem lehet tudni, hogy most ugyanazt szerepelteti többször (Gruber Árpád, Raoul Stojsavljevic), két külön, személyről van-e szó Válasz az 1993/4. kérdésre: Gáspár alias Szeniczei József nemességét Szatmár vármegye 1822-ben Fasc. 32. actor, nnv. 31. alatt igazolta, valószínűnek tűnik, hogy itt a leszármazási adatok is megtalálhatók. Ez az adatcsomó Nyíregyházán, Szatmár megye levéltárának anyagában található. (V.o.: Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családai. Nagykároly, 1910. 43.p. Kóczy László Kérdés 1995/1. a/ Szendrői Török II. András (gömöri alispán 1748 és br. Vécsey Janka fia) III. Ferenc felesége volt bellusi Baros Erzső(Papp János, Tóth József, Kiss József), avagy mint Horváth István esetében a három adat két személyre vonatkozik. Mivel sajnos e témakörben más összeállítás nincs, vagy csak nagyon régi, a Magyar Aero Szövetség 1916/17-es és 18-as Évkönyveiben pl. nyilvánvaló hogy előbb-utóbb több használója lesz, s ők naiv jóhiszeműséggel nyúlnak hozzá. Ez a füzet csak arra jó: legyen egy névsor, mely az elindulást jelenti, de ugyanúgy végig kell böngészni mindent, mintha nem is lenne. Arra viszont kiváló, hogy a Segédtudományi Tanszéken ezen mutassák be: hogyan nem szabad forráskiadványt készíteni... Nagy Domokos Imre let. Keresem a szüleit és további felmenőit. Megjegyzendő, hogy Jekelfalussy János (sz. 1739) felesége is Baros Erzsébet (B. II. György és Madách Mária leánya). Vájjon a két Erzsébet nem ugyanaz?/ Fent említett Török III. Ferenc fia Zsigmondnak két felesége volt: Liptay Anna és moósi Lanzer Teréz. Lányuk Apollónia Szatmáry-Király Antal cs.kir. kamarás ( + 1846) felesége lett. A két feleség közül melyik az anyja Török Apollóniának? Szentmiklóssy Ferenc Kérdezz - felelek HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK Az Egyháztörténeti Műhely 1994. november 14-én Zsigmond király és kora címmel ülést tartott. Az ülés apropóját az adta, hogy Zsigmond király 600 éve rendelte el, hogy bullás idegenek Magyarország területén nem szerezhetnek tulajdont. Az ülés levezető elnöke Kállay István professzor volt. Székely György Az egyházi birtok és bérbeadása címmel a 14. századi magyarországi sajátos, elsősorban egyházi haszonbérleti redszer kialakulását, Gedai István Arany- és ezüstpénz értékváltozásai címmel a XI-XIV. századi pénzkibocsátást és az értékváltozás politikai, gazdasági hátterét mutatta be. Püspöki Nagy Péter Egy befejezetlen konkordátum címmel Zsigmond király és V. Márton pápa küzdelmét mutatta be. Zsigmond azon törekvése, hogy a pápai kúria erőteljes beavatkozását az állami életbe visszaszorítsa, mintegy 20 éves küzdelem után meghiúsult. Rokay Péter Adalékok Zsigmond egyházpolitikai tevékenységéhez címmel a püspöki székek betöltését ismertette. Kovács Imre A magyarországi premontrei prépostságok kapcsolata Zsigmond királlyal című előadásában az urakodó és a prépostságok ellentmondásos, sokszor ellenséges viszonyát és azok okait elemezte. Csapodi Csaba Magyarországi könyvkultúra Zsigmond király korában címmel tartott előadásában leszögezte, hogy Zsigmond a könyvek iránt gyakorlatilag érdektelen volt, uralkodása idején csak egyházi könyvkultúráról beszélhetünk. Fabinyi Tibor Észak-Magyarország huszita tantételei című előadásában többek között Budai Gergely mester és Prágai Jeromos tevékenységét ismerette. Végezetül Pandula Attila Zsigmond király Sárkány-rendje című előadásában az 1408-1490 között fennállt rend megalapításának okait, a rend célkitűzéseit, társadalmi szerepét vizsgálta. Radácsi Imre * * * A „kenessei Kenessey Nemzetségi Híradó" A svájci Thalwil-ben élő Kenessey Csaba szerkesztésében jelenik meg a „kenessei Kenessey Nemzetségi Híradó" című sokszorosított tájékoztató. Eddig három szám látott napvilágot (1993. május, 1995. január, 1995. május). A kiadványsorozat célja, a mai fiatalok magyarságtudatának és a családi összetartozás érzésének felélesztése, ébrentartása. A szerkesztő fontos feladatnak tartja, hogy ezt az