Turul 1996 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Ernődi Tamás: A Kusalyi Jakcsok származása és címere

A hagyomány szerint a Jakcsok családi temetke­zőhelye a kusalyi kolostor temploma volt 80. Ennek kőlappal fedett kriptája vagy sírkamrája őrizhet ugyan érintetlen sírokat, sírköveket azonban innen nem ismerünk. A hadadi Wesselényi-kastély egykori üvegházának falába illesztett két vörösmárvány sírkő töredékét jelezték viszont már a múlt században81, amelyek valószínűleg a református, a középkorban Szent László templomból kerültek ki. Az ötvenes években összetörték azokat, de két-két vázlatos ceru­zarajz alapján viszonylag pontos képünk van róluk82. Az egykori sírkő heraldikai jobb oldalának négy, kap­csolódónak tetsző töredékén gótikus minuszkulás fel­iratsáv van, ezeken: „...i § ma.(...).o § di(...)ccc § in­a" olvasható. E szerint a sírkő 1390-1400 vagy 1410-1449 közti dátumot viselhetett. A címerből csupán a sisakdísz részlete maradt meg egy szarvval és a jobbra néző farkas- vagy kutyafejjel. Az 1995. év tavaszán egy minuszkulás kisebb saroktöredék is előkerült, en­nek felirata: „..illi­­ die­r­me.." és valószínűleg egya­zon sírkőlap része volt, a méretrendje alapján kiszer­kesztett elméleti rekonstrukció egy körülbelül 280-300 cm hosszú sírkövet eredményez* (6. kép). A másik töredéken reneszánsz kapitálissal írt „MIS­S­I felirat, valamint balra néző csőrsisak talál­ható, a sisak fölött a két ökör- vagy bivalyszarv között balra tekintő farkas- vagy kutyafejjel. Itt a sisaktaka­ró foszlányaiból is maradtak részletek (7. kép). Dara­bunk a Jagelló-kori síremlékek körét bővíti. A felmerülő bizonytalanságok ellenére talán még egy sírkővel gazdagíthatjuk a Jakcsok címeres emlé­keinek számát. Az 1883. évi váradi ásatások során a középkori székesegyház egyik téglasírjából egy 230x110 cm méretű vörösmárvány sírkő került elő, amelyen a meglehetősen kopott jobbra dőlt címer­pajzs mezejében két egymás felé hajló alakzat vehető ki, a pajzs fölött csőrsisak és dísze, egy leveles szarvpár helyezkedik el 83, rajta mitrával, ennek csú­csán pedig egy kereszt, bevágott szárakkal. A szarvak közt nyomok utalnak az egykori alakra, amely szintén lekopott. Gótikus minuszkulás feliratából csak a bal hosszoldal egy rövid szakasza és az alsó szélre átfor­duló első szó betűzhető ki: „...o die­ge penultimi in waradiensis..."84 (8. kép). A sírkő stílusának megfele­lő korból csak a székét talán el sem foglaló Farkasfal­vi Pál (1396) és az abból kényszerűen távozó Pratói Melanesi János (1426-1427) címerét nem ismerjük 85, így amennyiben a mitra itt valóban püspöki címjelző, 5. kép 61

Next