Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Sroka, Stanislaw A.: A Szapolyi család genealógiája

labb, Istvánnál pedig idősebb volt.24 Egyházi pályá­nak szentelte életét. 1461 és 1468 között Erdély püs­pöke volt.25 1468 végén hunyt el. Utoljára egy 1468. november 1-jei okmányon szerepel élőként, decem­ber 27-én pedig már üresen állt az erdélyi püspöki szék.26 Miklós minden valószínűség szerint meghalt, és nem lemondott püspöki székéről, a pápa ugyanis 1471-ben, Erdély új püspökének kinevezésekor, a püspök hosszú hivatali idejéről tesz említést.27 László legkisebb fia Szapolyai István volt. Gyer­mekkorától Hunyadi János, majd pedig Corvin Má­tyás udvarában nevelkedett.28 1453-ban Felső-Ma­gyarország kapitánya, 1474-től 1481-ig Szilézia és Luzsice (Lausitz) főkapitánya,29 az 1473-1478 és 1486-1499 közötti években pedig a szepesi zsupán volt, illetve betöltötte még a trencséni (1481-1499)30 és a sárosi (1492-1494) zsupán hivatalát is. Az 1485 és 1490 közötti éveket Bécsben töltötte mint Ausztria helytartója,31 majd 1492-től 1499-ig, Imre bátyjához hasonlóan, ő is betöltötte a Magyar Királyság legma­gasabb világi hivatalát, a nádori hivatalt.32 István kétszer nősült. Első felesége valószínűleg Katalin volt, Homonnai Drugeth Simon lánya.33 Ez a nézet nagyon régi kutatási irodalomra támaszkodik. A néhai Engel Pál által nemrég összeállított, magyar főúri családok genealógiai tábláiban Homonnai Dru­geth Simon és felesége, Zsófia utódai között nincsen Katalin nevű leány.34 Az említett irodalom úgy közli, hogy Szapolyai Istvánnak első házasságából két lánya volt, Krisztina (Margit) és Veronika.35 Közülük az előbbi István fiának, Drugeth Jánosnak volt a felesé­ge. Ám ez túl közeli rokoni kapcsolat lett volna, ezért Barta Gábor arra az álláspontra helyezkedett, hogy Krisztina István nem első, hanem második házassá­gából született, melyet a Piast-házi fejedelemlánnyal, Hedviggel kötött.36 Ez a feltételezés viszont teljesen téves, ugyanis Szapolyai Krisztina már 1486-ban 37 Drugeth János felesége volt, tehát nem születhetett István házasságából, amely ugyanabban az évben köt­tetett. Veronika pedig Butkai Péter hitvese lett, aki komáromi várnagy volt.38 A Szapolyai István első há­zasságára vonatkozó genealógiai adatok nagyon bi­zonytalanok, és jórészt régebbi kutatási irodalomra támaszkodnak, amely híján volt sok tudományos esz­köznek, ennélfogva jelenleg nehéz megítélni. Szapolyai István második felesége a sziléziai Piast­házi Hedvig volt. István és Hedvig házasságának idő­pontját Wertner Mórnak sikerült megállapítani, aki 1904-ben bebizonyította, hogy azt 1486 decemberé­ben kötötték meg.39 E házasságból született két fiú (János és György), valamint két leány (Barbara és Magda). István halála 1499. december 25-én követ­kezett be.40 Halála előtt (december 23-án), Hedvig felesége és nővére, Orsolya jelenlétében úgy végren­delkezett, hogy testét a szepesi káptalanban, az általa a Szentséges Szűz Mária Mennybemenetelének tisz­teletére emelt kápolnában helyezzék örök nyugalom­ra, amely mindmáig a Zapolski család kápolnája ne­vet viseli.41 István gazdagon feliratozott sírja vörös márványból készült, magassága 2,67 m, szélessége 1,43 m.42 István végakarata az volt, hogy az Abaúj vármegyei Gönc városa a szepesi káptalanhoz kerül­jön. Rendelkezett továbbá bizonyos ingó vagyontár­gyaival is: néhány miseruhán kívül, a királyra hagyott két lovat: egy hátast és egy málhást, melyeken az uralkodót szolgálta hűséggel. Meghagyta továbbá, hogy tapasztalt tudorok (többek között Bakócz Ta­más esztergomi érsek) gondoskodjanak a fiairól.43 László egyetlen lánya Orsolya volt. Életéről nin­csenek túl bőséges forrásaink. Az eddigi kutatások szerint kétszer ment férjhez. Első férje Derencsényi Imre volt, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bán­ja, aki 1493-ban halt meg török fogságban. Az év nya­rán a török 8 ezer főnyi sereggel betört Horvátor­szágba. A területet védő Derencsényi 1493. szeptem­ber 9-én az udbiniai csatában, a Krbava-pataknál (az ún. krbavai mezőn) súlyos vereséget szenvedett, amelyben 5700 lovag esett el.44 A török sereg pa­rancsnoka, Jakub basa, győzelme jeléül elküldte a szultánnak Konstantinápolyba az elfogott horvát bánt és az elesett katonák levágott orrát. A csatában életét vesztette a bán testvére és fia is. Bonfini króni­kájában így tudósít erről: „Ebéd közben a basa pa­rancsára az asztalra tették fia és testvére fejét, melyet fölismerve mély fájdalommal szólt: miért nem fosz­tottatok meg inkább az élettől, mint hogy ilyen ke­gyetlen és borzalmas látványt tártok elém? Erre az: méltán tárul eléd ez a látvány, Imre, aki megszegted a szavadat, és veszélybe sodortál annyi derék katonát és bátor tisztet. Ugyan mi bajt okoztam én a te tarto­mányodban, hogy visszatértemet fegyverrel akadá­lyoztad? Ezért hát ne is reméld, hogy szenvedéseid­nek véget vet a halál; mert hogy nyomorúságod soka­sodjék és gyarapodjék, szorgalmatos gondom lesz rá, hogy életed hosszúra nyúljon."45 Derencsényit ezután egy szigetre vitték, ahol pár hónap elteltével mégis meghalt.46 Derencsényi és Szapolyai Orsolya házas­ságából két fiú született, Pál és György.47 Szapolyai Orsolya második férje - a máig megje­lent irodalom alapján - Perneszy Pál volt.48 Házastár- 97

Next