Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Sroka, Stanislaw A.: A Szapolyi család genealógiája
labb, Istvánnál pedig idősebb volt.24 Egyházi pályának szentelte életét. 1461 és 1468 között Erdély püspöke volt.25 1468 végén hunyt el. Utoljára egy 1468. november 1-jei okmányon szerepel élőként, december 27-én pedig már üresen állt az erdélyi püspöki szék.26 Miklós minden valószínűség szerint meghalt, és nem lemondott püspöki székéről, a pápa ugyanis 1471-ben, Erdély új püspökének kinevezésekor, a püspök hosszú hivatali idejéről tesz említést.27 László legkisebb fia Szapolyai István volt. Gyermekkorától Hunyadi János, majd pedig Corvin Mátyás udvarában nevelkedett.28 1453-ban Felső-Magyarország kapitánya, 1474-től 1481-ig Szilézia és Luzsice (Lausitz) főkapitánya,29 az 1473-1478 és 1486-1499 közötti években pedig a szepesi zsupán volt, illetve betöltötte még a trencséni (1481-1499)30 és a sárosi (1492-1494) zsupán hivatalát is. Az 1485 és 1490 közötti éveket Bécsben töltötte mint Ausztria helytartója,31 majd 1492-től 1499-ig, Imre bátyjához hasonlóan, ő is betöltötte a Magyar Királyság legmagasabb világi hivatalát, a nádori hivatalt.32 István kétszer nősült. Első felesége valószínűleg Katalin volt, Homonnai Drugeth Simon lánya.33 Ez a nézet nagyon régi kutatási irodalomra támaszkodik. A néhai Engel Pál által nemrég összeállított, magyar főúri családok genealógiai tábláiban Homonnai Drugeth Simon és felesége, Zsófia utódai között nincsen Katalin nevű leány.34 Az említett irodalom úgy közli, hogy Szapolyai Istvánnak első házasságából két lánya volt, Krisztina (Margit) és Veronika.35 Közülük az előbbi István fiának, Drugeth Jánosnak volt a felesége. Ám ez túl közeli rokoni kapcsolat lett volna, ezért Barta Gábor arra az álláspontra helyezkedett, hogy Krisztina István nem első, hanem második házasságából született, melyet a Piast-házi fejedelemlánnyal, Hedviggel kötött.36 Ez a feltételezés viszont teljesen téves, ugyanis Szapolyai Krisztina már 1486-ban 37 Drugeth János felesége volt, tehát nem születhetett István házasságából, amely ugyanabban az évben köttetett. Veronika pedig Butkai Péter hitvese lett, aki komáromi várnagy volt.38 A Szapolyai István első házasságára vonatkozó genealógiai adatok nagyon bizonytalanok, és jórészt régebbi kutatási irodalomra támaszkodnak, amely híján volt sok tudományos eszköznek, ennélfogva jelenleg nehéz megítélni. Szapolyai István második felesége a sziléziai Piastházi Hedvig volt. István és Hedvig házasságának időpontját Wertner Mórnak sikerült megállapítani, aki 1904-ben bebizonyította, hogy azt 1486 decemberében kötötték meg.39 E házasságból született két fiú (János és György), valamint két leány (Barbara és Magda). István halála 1499. december 25-én következett be.40 Halála előtt (december 23-án), Hedvig felesége és nővére, Orsolya jelenlétében úgy végrendelkezett, hogy testét a szepesi káptalanban, az általa a Szentséges Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére emelt kápolnában helyezzék örök nyugalomra, amely mindmáig a Zapolski család kápolnája nevet viseli.41 István gazdagon feliratozott sírja vörös márványból készült, magassága 2,67 m, szélessége 1,43 m.42 István végakarata az volt, hogy az Abaúj vármegyei Gönc városa a szepesi káptalanhoz kerüljön. Rendelkezett továbbá bizonyos ingó vagyontárgyaival is: néhány miseruhán kívül, a királyra hagyott két lovat: egy hátast és egy málhást, melyeken az uralkodót szolgálta hűséggel. Meghagyta továbbá, hogy tapasztalt tudorok (többek között Bakócz Tamás esztergomi érsek) gondoskodjanak a fiairól.43 László egyetlen lánya Orsolya volt. Életéről nincsenek túl bőséges forrásaink. Az eddigi kutatások szerint kétszer ment férjhez. Első férje Derencsényi Imre volt, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja, aki 1493-ban halt meg török fogságban. Az év nyarán a török 8 ezer főnyi sereggel betört Horvátországba. A területet védő Derencsényi 1493. szeptember 9-én az udbiniai csatában, a Krbava-pataknál (az ún. krbavai mezőn) súlyos vereséget szenvedett, amelyben 5700 lovag esett el.44 A török sereg parancsnoka, Jakub basa, győzelme jeléül elküldte a szultánnak Konstantinápolyba az elfogott horvát bánt és az elesett katonák levágott orrát. A csatában életét vesztette a bán testvére és fia is. Bonfini krónikájában így tudósít erről: „Ebéd közben a basa parancsára az asztalra tették fia és testvére fejét, melyet fölismerve mély fájdalommal szólt: miért nem fosztottatok meg inkább az élettől, mint hogy ilyen kegyetlen és borzalmas látványt tártok elém? Erre az: méltán tárul eléd ez a látvány, Imre, aki megszegted a szavadat, és veszélybe sodortál annyi derék katonát és bátor tisztet. Ugyan mi bajt okoztam én a te tartományodban, hogy visszatértemet fegyverrel akadályoztad? Ezért hát ne is reméld, hogy szenvedéseidnek véget vet a halál; mert hogy nyomorúságod sokasodjék és gyarapodjék, szorgalmatos gondom lesz rá, hogy életed hosszúra nyúljon."45 Derencsényit ezután egy szigetre vitték, ahol pár hónap elteltével mégis meghalt.46 Derencsényi és Szapolyai Orsolya házasságából két fiú született, Pál és György.47 Szapolyai Orsolya második férje - a máig megjelent irodalom alapján - Perneszy Pál volt.48 Házastár- 97