Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - Turul Aranykönyve
90 A 16. században a legelterjedtebb magyar sisaktípus, hamarosan a nehézlovasságnál is elterjedt. Jellemzői: csúcsba futó kúpszeletekből áll, fokozott nyakvédővel és fülvédő lemezzel, valamint szemellenzőből kifutó orrvassal van ellátva. Szendrei által magyaros huszársisaknak nevezett fajta látható gyakorlatilag az összes későbbi, itt bemutatott armálison is. MHE. 815., 817., 823. sz. 91 A páncél és sodronying alatt viselt bőr, vagy bőrrel bélelt ruhadarab. Nagy: i. m. 99. 92 Boncz Ödön: Turul. 1899. 1. 16. 93 A páncélszúrónak is nevezett hegyestőr a 16-17. századi könnyűlovasság tipikus fegyvere. Nagy: i. m. 143. 94 Boncz Ödön. Turul. 1899. 1. 18-19. 95 MOL címereslevelei. Záray Lázár: MNM címereslevelei. I. LIX. sz. 96 Magyar viseletképek. 17. 97 Nagy: i. m. 144. 98 Czobor Alfréd: A Cháni Noéh-család armálisa 1539-ből. Turul: 1939. 3/4. 78. 99 Az alabárd összetett szálfegyver: széles bárdlapból, a vele szemben elhelyezett tüskéből és lándzsahegyből állt. Különösen a sodronypáncélzat ellen volt hatásos. Nagy: i. m. 145. és Zarnóczki: i. m. 32. 100 A monogram a korábbiaktól (Máriássy, Brodarics) eltérően már magyarul jelöli a címerszerző nevét. 101 MNM címereslevelei. II. 123. sz. és MOL címereslevelei. Gávai Lukács. 102 Kalmár János: A magyar huszártorna fegyverei. Bp., 1960.11. 103 Nagy: i. m. 142. és Zarnóczki: i. m. 22. 104 MHE. 586. és 2810. sz. 105 MNM címereslevelei. II. 130. sz. és MOL címereslevelei. Somosdi Székely Balázs, és S. Székely Lajos: A Somosdi Székely család. Turul. 1908. 4.157. 106 A csákány a 15. század vége felé terjedt el Európában, a nehéz lemezvértezet behorpasztására, illetve átlyukasztására szolgált. 107 Varjú Elemér. Turul. 1896. 4.152. 108 MOL címereslevelei. Zubori Szabó Lukács. 109 Magyar viseletképek. 17. 110 MNM címereslevelei. I. LXIX. sz. 111 Magyar viseletképek. 18. 112 MNM címereslevelei. I. LXXIV. sz. és Magyar viseletképek. 18. 113 Ld. 87. jegyzet. 114 MOL címereslevelei. Rákói Rakovszky Márton és János. A család címere 1709-től szerepel Turóc vármegye címerében is, az 1707-es ónodi országgyűlésen meggyilkolt Rakovszky Menyhért emlékére. Hoppál Dezső: A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei. Bp., 2001. 134.; Csáky Imre: A Magyar Királyság vármegyéinek címerei a XVIII-XIX. században. Bp., 1995. 54. 115 Magyar nemzetségi zsebkönyv. II. Rész. Nemes családok. Szerk.: Pettkó Béla-Reiszig Ede. Bp., 1905. 527. 116 MNM címereslevelei. I. LXXX. sz. 117 Magyar nemzetségi zsebkönyv. II. Rész. 229. 118 György érsekújvári kapitány, Farkas sztenisnyáki kapitány, János később Erdély kormányzója volt. Nagy Miklós: A Ghyczyek a magyar nemzet történelmében. Turul. 1929. 1/2. 14-23. 119 Magyar viseletképek. 18. 120 Nagy: i. m. 127. és 159. 121 MNM címereslevelei. I. XCIII. sz.; MOL címereslevelei. Ocay Mihály. 122 A lándzsa a címerképen nem látható. MNM címereslevelei. I. XCIII. sz. 123 Szendrei: i. m. 57. 124 MNM címereslevelei. I. C. sz.; MOL címereslevelei. Kutron Miklós. 125 Ezzel szinte teljesen egyezik Endridy István címere, melyet I. Rudolftól nyert (1586. augusztus 17., Prága). MOL címereslevelei. Endridy István. 126 Magyar viseletképek. 21. 127 MNM címereslevelei. I. CXL. sz. és MOL címereslevelei. Bácsmegyei (Bachmegyenij) János. 128 Magyar viseletképek. 22. és Nagy: i. m. 54. fekete tábla. 2. kép. 129 MNM címereslevelei. I. kötet. CXLV. sz. és MOL címereslevelei. Hunyadi István. 130 Magyar viseletképek. 23. és Nagy: i. m. 54. fekete tábla. 7. kép. 131 Varjú Elemér: A magyar viselet a középkor végén. In.: Magyar művelődéstörténet. II. Szerk.: Domanovszky Sándor. 487. 132 Zarnóczki: i. m. 16. 133 Kalmár János: Sodronypáncélok és vértezetek. 16 95 TURUL ARANYKÖNYV A Turul Aranykönyvbe a folyóirat támogatóinak és az 5, illetve 10 évre előfizetők neve kerül. Alább a könyv 3. oldalára kerülők nevét közöljük. Frangipane, Doimo őrgróf Olaszország Pály Gyula, Dr. Budapest Pém Villam Kincsesbánya Sey Gábor Pécs