Turul 2012 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
4. füzet - 2. Kisebb cikkek - POLGÁR BALÁZS: Egy 14. századi pecsétnyomó a visegrádi Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből
156 állatként, amelynek szarva gyógyító erővel bír).19 Az egyszarvúról a középkorban kialakult képet nagy mértékben befolyásolta a késő antikvitás idején összeállított ún. Physiologusbestiarium.20 Az Ószövetségben (Szám 24, 8; Zsolt 22, 22; Zsolt 29, 5-6; Iz 34, 7; Dán 8, 5-7) még nagy erejű, vad lényként megjelenő csodás lény alakja később Krisztus születésének és kereszthalálának egyik szimbólumává vált.21 A nyugati heraldika is ritkán ábrázolja, inkább csak a 14. századtól.22 Gyulai Éva 1996-ban megjelent tanulmányában részletesen vizsgálta az unikornis hazai heraldikai megjelenítését.23 Az egyszarvú eddigi ismereteink szerint legkorábban a Pernesz család Habsburg Alberttől 1430-ban nyert címerében bukkant fel idehaza, majd a 15-16. században a Petneházyak, a Szapolyaiak,24 a Földesyek, a Büdiek és Oláh Miklós címerén is feltűnik.25 Fontos megjegyeznünk, hogy az unikornis heraldikai megjelenítése jelentősen megváltozott a középkor folyamán. Kezdetben kecskeszakállú, rövidsörényű, rövidfarkú patás állatként jelenítették meg, amelynek szarva vastag, rövid és bütykös. Később már az állat testéhez viszonyítva aránytalanul hosszú, egyenes, fűrészhez hasonló szarvval és hoszszú sörénnyel ábrázolták a címereken.26 Az általunk vizsgált pecsétnyomón látható unikornis szarva rövid, vastag, enyhén ívelt, nem fűrészes. A pata, a sörény és szakáll nem látható jól a pecsétnyomó kopottsága miatt. A 14. századra keltezhető typarium unikornisos címerképe mindenesetre igen korai egyszarvú-ábrázolásos heraldikai emlékünk. 19 A középkor latinsága egymással párhuzamosan használta az egyszarvúra az id. Plinius Naturalis Históriájában (VIII, 31.) szereplő monoceros és a Vulgatában több helyen is szereplő unicornus szóalakot: Lise Gotfredsen: The Unicorn. New York-London-Paris 1999. 19-20 20 Monica Chiellini Nani: Unicorn. In: Encyclopedia of the Middle Ages. (Ed. André Vanchez.) Cambridge 2000.1482. 21 Lise Gotfredsen: i. m. 26-30., Hans Biedermann: Szimbólumlexikon. Bp., 1989.91. 22 Michel Pastoureau: Traité d'héraldique. Paris 1993.2 (Grands manuels Picard) 156. 23 Gyulai Éva: Négyesi Szepessy János (tl746) és Zsigmond (tl768) halotti zászlói a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 35-36 (1996) 212-214. 24 Ld. újabban: Neumann Tibor: A Szapolyai család legrégebbi címere. Turul, 84(2011) 123-124. 25 Unikornist ábrázoló sírkőtöredék ismert a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből is (lsz.: BTM 55, legnagyobb szélessége 50 cm). A sírkőtöredéken egy a heraldikai jobb oldal felé forduló növekvő vagy ágaskodó unikornis részlete látható egy azonosíthatatlan címer elemeként. A feliratból a töredék peremén csupán egy szóelválasztó jel és néhány betű látható -Magyarországi művészet 1300-1470 körül. (Szerk. Marosi Ernő.) II. Bp., 1987. 380., 691. 26 Malczovich László: Adatok a czímertani egyszarvú történetéhez. Turul, 6(1888) 171-172.