Turul 2012 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. füzet - 2. Kisebb cikkek - REISZ T. CSABA: Mandl Sándorné visszaemlékezése a mormon mikrofilmezési akcióra (Forrásközlés)
38 [Bogdán István:] „Első tekercs. A Levéltári Múzeum Hangtára az Országos Levéltár aktív és nyugdíjas dolgozóinak hangját őrzi, kivéve a visszaemlékezőkét, akiknek elmondott információit külön tekercs rögzíti. Ez a tár tehát csak a hangot őrzi, s kiegészíti a múzeum arcképfotó- és aláírásgyűjteményét. A felvétel időtartama dolgozónként 3 percre korlátozott. A szöveg az intézmény egészére vagy a dolgozó munkájára vonatkozó témakörkörben tetszés szerint választott, szabadon mondott vagy felolvasott. A kényelmetlenség kerülése érdekében azonban rendelkezésre áll felolvasásra egy általános szöveg. A felvételek sorrendje esetleges, kit mikor sikerült mikrofonhoz ültetni. A felvételeket Bogdán István készítette, Unitra magnetofonon, ennek megfelelő a minősége. Minden felvétel sorszámnév-beosztás konferálással kezdődik. A felvételeket 1983 nyárutóján kezdtem készíteni." [Bogdán István:] „Az aktív dolgozók közül nem tudtam hangját rögzíteni a következőknek a megadott okok miatt: Balogh Gyuláné mert beteg, Dimovné Karácsony Éva gyesen volt, Fábiánné Kiss Erzsébet nem volt hajlandó, Fehér Sándorné gyesen, Karsai Jánosné beteg, Kocsis Piroska gyesen volt, Lehoczki Katalin gyesen van, Mészáros Teodóra szintén, ugyanúgy Őszné Kovács Júlia, Ress Imre Bécsben van, Szakmáry Béláné gyesen, Szentágotai Lászlóné nem volt hajlandó, Tekler Vilmosné gyesen van, Virág Ferenc beteg, Vukovári Győzőné beteg. Remélem, hogy az utódom, Kálnoki Kis Tamás pótolja majd e hiányt, mint ahogyan naprakészen folytatja majd az új dolgozók hangfelvételével. S ezzel a Hangtár felvételeit 103 felvétellel én befejeztem, 1983. december 19-én." [Bogdán István:] „Második tekercs. A Levéltári Múzeum emlékezettára az Országos Levéltár azon aktív vagy nyugdíjas dolgozóinak az emlékezetét őrzi, akik a magyar levéltárügy egészére, szervezetére, a levéltári elmélet és gyakorlat alakulására, illetve az Országos Levéltár életére, dolgozóinak emberi, levéltárosi, történészi mivoltára, az intézmény épületére, szervezetére, munkájára, vezetésére, a levéltári anyag begyűjtésére, megőrzésére, rendezésére, segédletezésére, a kutatószolgálatra vonatkozó olyan adatokat ismernek, amelyekről írott forrás, tárgyi emlék nincs. A visszaemlékezés önkéntes, s egyúttal a közölt információ szabad felhasználását is jelenti, természetesen forráshivatkozással. A visszaemlékező maga választotta ki az előbb nagy vonalakban vázolt tematikából azt a témát, amelyikről beszélni akar. Természetesen több téma is választható. A visszaemlékezés időtartama témánként maximálisan 20 perc. Szabadon mondható vagy felolvasható, riporteri kérdésekkel nem szakított, hogy az idővel takarékoskodjunk. A felvételek sorrendje esetleges, kit mikor sikerült mikrofonhoz ültetni. A felvételeket Bogdán István készítette UNITRA magnetofonon, a minősége ennek megfelelő. Csak arra volt lehetőség, hogy az értelemzavaró beszédhibákat javítsuk. Minden felvétel sorszám-név-beosztás-téma konferálással kezdődik. A felvételeket 1983 nyárutóján kezdtem készíteni." [Bogdán István:] „Kértem még emlékezésre Bakács Istvánt és Sashegyi Oszkárt, de egyik sem volt hajlandó erre. Továbbá megkértem még Felhő Ibolyát, Iványi Emmát, Karsai Eleket, Komjáthy Miklóst, Vörös Károlyt és Wellmann Imrét is. Mindegyikük ígérte, de hasztalan sürgettem többször is, nem sikerült emlékezetüket rögzíteni. Bízom abban, hogy az utódom, Kálnoki Kis Tamás eredményesebb lesz. S ezzel az Emlékezettár felvételeit 23 felvétellel én befejeztem. 1983. december 19-én. Bogdán István:" Mandl Sándorné visszaemlékezése Mandl Sándorné, M. Román Éva a mormon akció „születésétől" (1956. április) kezdve annak teljes megvalósulásáig (1970) a különleges vállalkozás második - de a konkrét, hétköznapi operatív munkálatokat tekintve inkább az első legfontosabb szereplője volt, visszaemlékezése tehát autentikus háttere az akció feldolgozásának és értékelésének. Mandiné élőbeszédes visszaemlékezése olyan fegyelmezett és igényes megfogalmazású volt, hogy jószerével szerkesztés nélkül is kerek egészet adna ki. Csak a legszükségesebb esetekben, a visszaemlékező általi azonnali helyesbítések esetén hagytam el 1-2 (egyébként bővebben ismétlődő) szót vagy egészítettem ki []-ben a szöveget. Tekintettel arra, hogy az akció korai története már publikus, továbbá annak teljes feldolgozása - éppen a Levéltárak Országos Központja és az OL iratanyagának feltárásával - jelenleg is tart, nem tartottam szükségesnek a visszaemlékezés esetleges tárgyi tévedéseit (pl. a Der Archivar 1955. évi számának téves említését), megállapításait (mely hivatalok képviselőinek aláírása szerepel az engedélyező ügyiraton), időrendi előre- és hátrautalásait felesleges lábjegyzetekkel terhelni. A visszaemlékezés a műfajra jellemző szubjektivitással rendelkezik és az olvasóktól a szükséges kritikai szemléletet el is várja, de összességében árnyalt képét adja a mormon akció levéltárosi megítélésének. Forrásközlés [Bogdán István:] 17. felvétel. M. Román Éva nyugdíjas levéltári csoportvezető — levéltári szolgálata idején Mandl Sándorné — emlékezik a mormon mikrofilmezési akcióra. [Mandl Sándorné:] Az Országos Levéltár filmtára A sorozata, mely az egyházi anyakönyvekről készült mikrofilmeket őrzi, rendhagyó módon jött létre. Létrejöttéről általában mindenki, akinek valami dolga akadt vele, tud annyit, hogy a mormon mikrofilmezési akció keretében vettük filmre az egyházi anyakönyveket. A filmezési akció részletei kevésbé ismertek, ezért szívesen élek a nekem felkínált lehetősséggel és elmondom ennek az akciónak a hiteles történetét. Tehetem ezt annál is inkább, mert nemcsak szemtanúja, hanem tevékeny részese is lehettem e mikrofilmezési akciónak. A kezdet: 1955-ben az egyik nyugat-német levéltári szakfolyóirat, a Der Archivar valamelyik számában megjelent egy félkolumnás közlemény arról, hogy a Genealogical Society of the Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, magyar nevén használatosan a Mormon Genealógiai Társaság mikrofilmre veszi Európa több országában, sőt Amerikában, néhol Ázsiában is, ahol erre lehetősége van, az egyházi anyakönyveket.