Turul 2019 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2019 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Honnan származott Mihálypéterházi Ormányi Józsa sümegi várkapitány? (Ormány és Mihálypéterháza települések lokalizálásának pontosítása)

120 településeivel történő összehasonlításra a legalkalmasabb a megye 1542. évi dikális összeírása, valamint a mohácsi szan­dzsák szentlőrinci nahijének 1554-es deftere. Utóbbi főleg a Szigetvár környéki települések általános pusztulásáról tájé­koztat, ezért a képet kissé torzítja. Ezek alapján a Szigetvár mellett elhelyezkedő település a folytonos oszmán-magyar harcok és kettős adóztatás következtében teljesen elpusz­tult,37 a nahije legszegényebb települései közé tartozott,38 amit bizonyít, hogy az oszmán hatóságok mindösszesen Fekete Ambrus 39 házát írták össze a faluban, azonban szegénysége miatt ő sem fizetett adót. 1565-ben az oszmánok még mindig csak két adózó házat írtak össze a faluban.40 A falu Szigetvár 1566-os eleste után feltehetően elpusz­tult, ugyanis a megyéről készült 1579-es defterbe már nem vették fel.41 Mihálypéterházáról a következő adatunk Bara­nya megye 1642-es dikális összeírásából származik. Ez alapján a faluról, bár mélyen a hódoltságban feküdt,42 nem mondtak le az Ormányiak, ugyanis Ormányi Jánosnak és Miklósnak 43 összesen 9 portája volt a településen, amelyekből 5 volt szegény. Az újratelepülés pontos dátuma nem ismert, azonban arra 1579 után került sor. Adatok hiányában nem lehet megállapítani, hogy Mihálypéterháza meddig maradt az Ormányiak tulajdonában, ugyanis az 1642-es dikális össze­írásban található az utolsó adat a faluról,44 amely valószínűleg a 17. század végi oszmán ellenes felszabadító harcok során pusztult el. Mihálypéterháza lokalizálásával tehát megállapítható, hogy Ormányi Józsa családja a Baranya megyei Ormándról származott el,45 amely mára elpusztult, azonban a középkori 1. ábra – Mihálypéterháza lokalizálása (Baranya megye) (Készítette: Faragó Dávid) 37 A faluban 1542-ben összesen 9 portát írtak össze, ebből 5 számított sze­génynek. Horváth J. Gy.–Timár Gy: Dikális konskripciók i. m. 27. 38 A mohácsi szandzsák szentlőrinci nahijének 1554-es defterét ld. Velics A.: Magyarországi török i. m. II. k. 163–165. 39 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye i. m. 32. 40 Velics A.: Magyarországi török i. m. II. k. 163–165. 41 Ld. Káldy-Nagy Gyula: Török adólajstrom Baranyából a XVI. század­ból. Bp., 1966. (Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series historica 36.) Káldy-Nagy Gyula könyvében egy 1550-es és 1579-es deftert használt fel. Mint fentebb láttuk, az 1554-es defterben már felvették Mihálypéterházát a szentlőrinci nahije települései közé. A szentlőrinci nahije 1554-ben összeírt települései megtalálhatók az 1579-es defterben is, így feltehetően a hiányzó Mihálypéterháza nem Káldy-Nagy Gyula figyelmetlensége miatt maradt ki a forráskiadványból, hanem mert az 1579-es defterbe sem vették fel, ami azt bizonyítja, hogy a falu 1579-ben még lakatlan volt. 42 A hódoltság fogalmának pontos meghatározása lehetetlen, ugyanis az különböző kritériumok alapján határozható meg. A tanulmányban a kortár­sak értelmezésének megfelelően hódoltság alatt azokat a területeket értem, amelyeket az oszmánok lajstromba vettek, tehát beszedték a szolgáltatá­sokat és az adókat. Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli „hódoltság”. Osz­mán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. Bp., 2014. 85–90. 43 Nem azonos a fentebb említett Ormáni/Ormándi Miklóssal. A két sze­mélyről további adatok nem ismertek. 44 http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/dikalis-osszeirasok (hozzáférés: 2018. okt. 26.) 45 Baranya megyében a középkorban több Ormándi család nem ismert. A sümegi várkapitány családjának Baranya megyei származását támasztja alá, hogy 1449-ben Ormándi Miklós felesége Dorottya egy elszenvedett hatalmaskodásért több Szigetvár körüli birtokot kapott kárpótlásként, ame-

Next