Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 3. füzet - 2. Kisebb cikkek - Orsós Julianna: A Nyulak szigeti apácák küzdelmei utolsó birtokaikért a 16. század második felében

131 A Nyulak szigeti apácák 95 adózó portája az 1549–1553 között készült felmérések adatai alapján, megyék szerinti eloszlásban: Mohács után, Szentjános előtt Megmaradt, Habsburg­fennhatóság alatt álló területeken fek­vő birtokaikért harcolni próbáltak. Csallóközi területeik kö­zül Apácaszakállas, Ténye és Csilizpatas összesen 41 portát jelentettek, ezek határai miatt pereskedtek a legtovább. Tanulmányom azt mutatja be, hogy hogyan tudott hatást kifejteni az 1570­es évek közepéig a domonkos apácakolos­tor, és milyen nehézségek sújtották, kik segítették az egykor nagy presztízzsel bíró testületet, a messzire szakadt, elszegé­nyedett kis közösséget. Ami a testületet illeti, a mohácsi csatavesztés utáni időkről keveset tudunk. Az biztos, hogy a nővérek már 1521­ben is el akarták hagyni a kolostort, de Pécsi László tartományfő­nök ezt nem engedélyezte számukra, hanem csak végső ve­szély esetén együttes elvonulásukat tette lehetővé, és a még be nem öltözött lányoknak engedélyezte, hogy haza mehes­senek.16 A kolostorban maradt nővérek 1526­ban Kőszegre menekültek, ahonnan Mária királyné hívására még vissza­tértek. Az 1520­as évektől kezdve állandó készültségben vol­tak tehát, és scriptoriumukban is felkészültek rá, hogy mene­külniük kell: a terjedelmes Érsekújvári Kódexet a menekülő apácák mozgó könyvtáraként kell értelmeznünk.17 A kolos­torban legalább három scriptor működött a 16. század elején,18 akik a másolás mellett a hivatalos levelezés egy ré­szét is végezték.19 A fennmaradt domonkos apácakódexek a magyar nyelv rendkívül jelentős korai emlékei, amelyek a korszak viszontagságait is magukon viselik,20 és segítségük­kel az apácák és könyvtáruk útvonala,21 tartózkodási helyeik, sőt szövegeik tovább élése 22 is nyomon követhető. Az egészen biztos, hogy az 1530­as évek második felében már Nagyvá­rad mellett, a biharszentjánosi bencés kolostorban éltek.23 Egy 1538­ból származó oklevél az egyik nővér budai házá­nak tulajdonjogát szabályozza. Az 1538. január 5­én, Nagy­váradon I. János király által kiadott irat rögzíti, hogy Bozai Benedek és Tomori Lajos kamarások a budai Szent János fe­rences kolostor harmadrendi apácáival való korábbi nézetel­térésükön felülemelkedve lemondanak azok javára egy budai házról és tartozékairól. Szempontunkból érdekes, hogy a ház Ötvös Orsolya (filia quondam Thomae Aurifabri) domonkos apáca tulajdona volt és a kolostor mellett állt.24 A klarisszák csak 1541­ben menekültek el végleg Budáról, Orsolya pedig nem néhaiként szerepel az iratban, így aztán az is elképzel­hető, hogy Nyulak szigeti apáca mivoltának említése jelentős, vagyis nem csupán pontosítás céljából szerepel az oklevél­ben, hanem a Nyulak szigeti apácák megbízhatták a Budán maradt klarisszákat a városban lévő javaik kezelésével. Az oklevelet ráadásul Nagyváradon adta ki a király, így az sem kizárt, hogy a nézeteltérés fentebb bemutatott megoldódá­sáig maga Orsolya nővér pereskedett, természetesen képvi­selő útján. Sajnos további adatok híján ez a feltevés még nem igazolható. Az 1530­as évek második felében azok a nővérek, akik nem menekültek el Nagyváradra, engedéllyel családja­iknál találtak menedéket. Dombai Krisztina és Herched Bor­bála biztosan engedélyt kaptak a vikáriustól, hogy rokonok kastélyába menjenek.25­ 9 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i. m. 124., 125., 126., 127., 129., 130., 133. 10 Gyulát Horváh Istvánnal, Gál Andással, Kaczkffy Györggyel kö­zösen birtokolták, 1526 előtt nem volt a birtokaik között. Maksay F.: Magyar­­ország birtokviszonyai I. i. m. 167. Az adományozás, vagy bérbeadás tehát 1526­1552 között történt, 1552­ben ugyanis a gyulai váruradalom kamarai kezelésbe került. Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigaz­gatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle 45. (2003) 1–2. 61–92. 82. 11 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i.m. 349., 351. 12 Csilizpatas. 13 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i.m. 394. 14 Apácaszakállas. 15 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai II. i.m. 597. 16 Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. 110. 17 Madas Edit meggyőző bizonyítását részletesen ld.: Madas Edit: Az Érse­kújvári Kódex mint a menekülő apácák hordozható könyvtára és két új for­rásazonosítás In: Szöveg–emlék–kép. Szerk. Boka László – P. Vásárhelyi Judit, Bp. 2011. 91–104. 18 Haader Lea: A Nyulak szigeti scriptórium mint műhely. Magyar Nyel­vőr 128. (2004) 196–205. 202–204. 19 Haader Lea: Elena priorissza levele. Magyar Nyelv 91. (1995) 420–431. 20 A magyarországi domonkos kódexekről összefoglalóan ld.: Haader Lea: Domonkosokhoz köthető középkori kódexek. In: A szent domonkos rend és a kunok. Szerk. Barna Gábor. Szeged 2016. 131–151. 21 Az Érsekújvári Kódexről például bebizonyosodott, hogy miután elké­szült és magukkal vitték Nagyváradra, majd Nagyszombatban is őrizték és használták. Utóbbi ténynek írott bizonyítéka is van a kötéstáblán. Madas Edit – Haader Lea: Bevezetés. In: Érsekújvári kódex 1529–1531. A nyelvem­lék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Szerk. Haader Lea. (Régi Magyar Kódexek 32.) Bp. 2013. 7–59. 18. A kódexet aztán a nővé­rek nem vitték tovább Pozsonyba, mert még 1652­ben és 1712­ben is Nagy­szombatban volt. Lauf Judit: Újfalusi Judit glosszái az Érsekújvári kódex­ben? In: Lelkiség és irodalom. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Szerk. Bajáki Rita et al. Bp. 2017. 299–304. 300. 22 Lauf Judit: Az Érsekújvári kódex és a Makula nélkül való tükör: A közép­kori magyar passióhagyomány nyomai a 18. századi kegyességi irodalom­ban. Magyar Könyvszemle 130. (2014) 218–236. 23 Rupp J.: Buda­pest i.m. 78–79. 24 HU­MNL­OL­F 4­Máramaros­u.­9. [Magyar Nemzeti Levéltár Orszá­gos Levéltára, A Gyulafehárvári Káptalan országos levéltára, Cista Comi­tatuum] Mályusz Elemér korábban nem közölt regesztáját ld.: Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. (Monumenta Historica Budapestinensia 16.) Bp. 2008. 751. sz. 197–198. 25 l. Wysokiński OP: A középkori magyar domonkos rendtartomány i.m. 81. 23. jegyzet.

Next