Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2021 / 3. füzet - 2. Kisebb cikkek - Orsós Julianna: A Nyulak szigeti apácák küzdelmei utolsó birtokaikért a 16. század második felében
131 A Nyulak szigeti apácák 95 adózó portája az 1549–1553 között készült felmérések adatai alapján, megyék szerinti eloszlásban: Mohács után, Szentjános előtt Megmaradt, Habsburgfennhatóság alatt álló területeken fekvő birtokaikért harcolni próbáltak. Csallóközi területeik közül Apácaszakállas, Ténye és Csilizpatas összesen 41 portát jelentettek, ezek határai miatt pereskedtek a legtovább. Tanulmányom azt mutatja be, hogy hogyan tudott hatást kifejteni az 1570es évek közepéig a domonkos apácakolostor, és milyen nehézségek sújtották, kik segítették az egykor nagy presztízzsel bíró testületet, a messzire szakadt, elszegényedett kis közösséget. Ami a testületet illeti, a mohácsi csatavesztés utáni időkről keveset tudunk. Az biztos, hogy a nővérek már 1521ben is el akarták hagyni a kolostort, de Pécsi László tartományfőnök ezt nem engedélyezte számukra, hanem csak végső veszély esetén együttes elvonulásukat tette lehetővé, és a még be nem öltözött lányoknak engedélyezte, hogy haza mehessenek.16 A kolostorban maradt nővérek 1526ban Kőszegre menekültek, ahonnan Mária királyné hívására még visszatértek. Az 1520as évektől kezdve állandó készültségben voltak tehát, és scriptoriumukban is felkészültek rá, hogy menekülniük kell: a terjedelmes Érsekújvári Kódexet a menekülő apácák mozgó könyvtáraként kell értelmeznünk.17 A kolostorban legalább három scriptor működött a 16. század elején,18 akik a másolás mellett a hivatalos levelezés egy részét is végezték.19 A fennmaradt domonkos apácakódexek a magyar nyelv rendkívül jelentős korai emlékei, amelyek a korszak viszontagságait is magukon viselik,20 és segítségükkel az apácák és könyvtáruk útvonala,21 tartózkodási helyeik, sőt szövegeik tovább élése 22 is nyomon követhető. Az egészen biztos, hogy az 1530as évek második felében már Nagyvárad mellett, a biharszentjánosi bencés kolostorban éltek.23 Egy 1538ból származó oklevél az egyik nővér budai házának tulajdonjogát szabályozza. Az 1538. január 5én, Nagyváradon I. János király által kiadott irat rögzíti, hogy Bozai Benedek és Tomori Lajos kamarások a budai Szent János ferences kolostor harmadrendi apácáival való korábbi nézeteltérésükön felülemelkedve lemondanak azok javára egy budai házról és tartozékairól. Szempontunkból érdekes, hogy a ház Ötvös Orsolya (filia quondam Thomae Aurifabri) domonkos apáca tulajdona volt és a kolostor mellett állt.24 A klarisszák csak 1541ben menekültek el végleg Budáról, Orsolya pedig nem néhaiként szerepel az iratban, így aztán az is elképzelhető, hogy Nyulak szigeti apáca mivoltának említése jelentős, vagyis nem csupán pontosítás céljából szerepel az oklevélben, hanem a Nyulak szigeti apácák megbízhatták a Budán maradt klarisszákat a városban lévő javaik kezelésével. Az oklevelet ráadásul Nagyváradon adta ki a király, így az sem kizárt, hogy a nézeteltérés fentebb bemutatott megoldódásáig maga Orsolya nővér pereskedett, természetesen képviselő útján. Sajnos további adatok híján ez a feltevés még nem igazolható. Az 1530as évek második felében azok a nővérek, akik nem menekültek el Nagyváradra, engedéllyel családjaiknál találtak menedéket. Dombai Krisztina és Herched Borbála biztosan engedélyt kaptak a vikáriustól, hogy rokonok kastélyába menjenek.25 9 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i. m. 124., 125., 126., 127., 129., 130., 133. 10 Gyulát Horváh Istvánnal, Gál Andással, Kaczkffy Györggyel közösen birtokolták, 1526 előtt nem volt a birtokaik között. Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i. m. 167. Az adományozás, vagy bérbeadás tehát 15261552 között történt, 1552ben ugyanis a gyulai váruradalom kamarai kezelésbe került. Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle 45. (2003) 1–2. 61–92. 82. 11 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i.m. 349., 351. 12 Csilizpatas. 13 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai I. i.m. 394. 14 Apácaszakállas. 15 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai II. i.m. 597. 16 Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. 110. 17 Madas Edit meggyőző bizonyítását részletesen ld.: Madas Edit: Az Érsekújvári Kódex mint a menekülő apácák hordozható könyvtára és két új forrásazonosítás In: Szöveg–emlék–kép. Szerk. Boka László – P. Vásárhelyi Judit, Bp. 2011. 91–104. 18 Haader Lea: A Nyulak szigeti scriptórium mint műhely. Magyar Nyelvőr 128. (2004) 196–205. 202–204. 19 Haader Lea: Elena priorissza levele. Magyar Nyelv 91. (1995) 420–431. 20 A magyarországi domonkos kódexekről összefoglalóan ld.: Haader Lea: Domonkosokhoz köthető középkori kódexek. In: A szent domonkos rend és a kunok. Szerk. Barna Gábor. Szeged 2016. 131–151. 21 Az Érsekújvári Kódexről például bebizonyosodott, hogy miután elkészült és magukkal vitték Nagyváradra, majd Nagyszombatban is őrizték és használták. Utóbbi ténynek írott bizonyítéka is van a kötéstáblán. Madas Edit – Haader Lea: Bevezetés. In: Érsekújvári kódex 1529–1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Szerk. Haader Lea. (Régi Magyar Kódexek 32.) Bp. 2013. 7–59. 18. A kódexet aztán a nővérek nem vitték tovább Pozsonyba, mert még 1652ben és 1712ben is Nagyszombatban volt. Lauf Judit: Újfalusi Judit glosszái az Érsekújvári kódexben? In: Lelkiség és irodalom. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Szerk. Bajáki Rita et al. Bp. 2017. 299–304. 300. 22 Lauf Judit: Az Érsekújvári kódex és a Makula nélkül való tükör: A középkori magyar passióhagyomány nyomai a 18. századi kegyességi irodalomban. Magyar Könyvszemle 130. (2014) 218–236. 23 Rupp J.: Budapest i.m. 78–79. 24 HUMNLOLF 4Máramarosu.9. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, A Gyulafehárvári Káptalan országos levéltára, Cista Comitatuum] Mályusz Elemér korábban nem közölt regesztáját ld.: Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. (Monumenta Historica Budapestinensia 16.) Bp. 2008. 751. sz. 197–198. 25 l. Wysokiński OP: A középkori magyar domonkos rendtartomány i.m. 81. 23. jegyzet.