Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2021 / 4. füzet - 1. Értekezések - Szaszkó Elek: Egy hős várnagy és rokonsága – A Bákaiak
Szaszkó Elek Egy hős várnagy és rokonsága – A Bákaiak A heroic castellan and his kin - The Bákai family in medieval Hungary The paper discusses the history of the Bákai family from Szabolcs County during the 14-15th centuries. The first sources portray them as ones being the entrusted members of the local nobility (usually as royal men or as noble judges), however, some family members managed to establish a career as familiares in the service of prestigious baronial families (e.g. the Várdais, the Cudars, the Horvátis and John Maróti) as well. The highest office-holder was Gregory of Báka (the castellan of Haram) who participated in a successful hit-and-run raid to Bulgaria in the retinue of Nicolas Csáki, the ispán of Temes in 1400. Even though none of the Bákais could climb higher on the social ladder, mostly due to the political circumstances, the accounts from the mid-15th century evidently prove that the family and its members – whose genealogy could be extended in many ways – still played an active role in the local noble community during the late Middle Ages. Az alábbi tanulmány egy Szabolcs megyei kisnemesi származású család, a Bákaiak két évszázadon át nyomon követhető történetét és tevékenységét mutatja be. A cím Csáki Miklós temesi ispán (1395–1402) familiárisaként a délvidéken szolgáló Bákai Gergely harami várnagy (1400–1401) egyik kiemelkedő hadi érdemére utal, ám hozzá hasonlóan a család többi tagja is tevékeny alakítója volt elsősorban a helyi, de akár országos jelentőségű eseményeknek is. A Bákaiak pályafutására vonatkozóan három nagy családi levéltár – a Kállay,1 a Vay,2 a Zichy3 –, továbbá a területileg illetékes hiteleshelyek – különösen a leleszi konvent – iratanyagának okleveleiből tájékozódhatunk. A primer források mellett a középkori Szabolcs megye hatóságának működését feldolgozó forráskiadványok és monográfiák, illetve Németh Péter már publikált, valamint készülő hely- és településtörténeti munkái is haszonnal forgathatók. Előbbiek a megyebeli tevékenységükre, utóbbiak pedig a kezükön lévő birtokokra vonatkozó adataival nyújtanak kiváló alapot a kutatáshoz. Leszármazásukra Engel Pál nagyszabású genealógiai munkája szolgál hasznos adatokkal. Jelen családtörténeti feldolgozás elsősorban a dél-alföldi megyékben megforduló és ott szolgálatot vállaló személyek azonosításához szeretne újabb adatokkal hozzájárulni, ugyanakkor – reményeink szerint – a tanulmány társadalomtörténeti szempontból, a kisnemesi famíliák érvényesülési lehetőségei felől megközelítve is hasznosítható lesz. A Bákai család ősei és első ismert tagjai A Bákai család történetének kezdete, első, név szerint is ismert tagjainak forrásokban való megjelenése az Anjou-kor első évtizedeire esik. Bár a család késő Árpád-kori ősének kilétét homály fedi, elmondható, hogy két fia, Bákai András és A Nagykállói Kállay-család levéltára. (Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai.) I–II. Bp. 1943. (a továbbiakban: Kállay) 2 Piti Ferenc: A Vay család berkeszi levéltárának 1342–1382 közötti oklevelei. Nyíregyháza, 2010. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LII.) (a továbbiakban: Vay) 3 Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeö. A zichi és vásonkői gróf Zichy-család idősbágának okmánytára I–XII. Szerk. Nagy Imre – Nagy Iván – Véghely Dezső – Kammerer Ernő – Dőry Ferenc – Lukcsics Pál. Bp. 1871–1931. (a továbbiakban: Zichy) 4 C. Tóth Norbert: A leleszi konvent országos levéltárában lévő Ada Anni sorozatának oklevelei – I. közlemény 1387–1399. Pótlás a Zsigmondkori oklevéltár I. kötetéhez. Nyíregyháza 2005. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 47.) (a továbbiakban Lelesz I.). C. Tóth Norbert: A leleszi konvent országos levéltárában lévő Ada Anni sorozatának oklevelei – II. közlemény 1400–1410. Pótlás a Zsigmondkori oklevéltár II. kötetéhez. Nyíregyháza 2006. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 48.) (a továbbiakban: Lelesz II.) . Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. (1284–1386). Szeged– Nyíregyháza 2004. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 55.) (a továbbiakban Szabolcs I.), illetve C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1386–1526). Budapest–Nyíregyháza 2003. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 53.) (a továbbiakban Szabolcs II.), Uő.: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza 2008. Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997. 29–30., Uő.: Szabolcs megye települései a középkorban (kézirat). Engel Pál: Középkori magyar genealógia – Bákai cs. Szabolcs megye (digitális kiadás: Családtörténet, heraldika, honismeret. DVD könyvtár IV. [Arcanum Digitéka] [Bp. 2003]) 8 Vö. Szaszkó Elek: The Viceban, the Noble Judges and the „Traitor”. The Biographies of the Oszlári and the Porazfalvi Families. In: Banatica 28. (2018) 419–451. 9 Legújabban a korábbi szakirodalmat is összefoglalva Kádas István: A megye emberei. A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545). Bp. 2020.