Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 2. füzet - 1. Értekezések - Avar Anton: A címerkérő folyamodványok a 16–17. században

70 másik pedig Johannes Ruda (†1609),75 de hivatali működésük részleteit nagyrészt homály fedi, illetve a Magyar Kancellá­riával sem volt kimutatható kapcsolatuk. Az bizonyos, hogy a Magyar Kancellárián külön ilyen rendeltetésű alkalmazott az ír származású William O’Kelly ab Aghrim címerinspek­tor személyében először 1711-ben jelent meg.76 Nem találtam eddig példát arra, hogy a kérelmezetthez ké­pest gyökeresen más címert kaptak volna egy jóváhagyott fo­lyamodványra. A szakirodalomban 77 ellenpéldaként szerepel Czvitkovich Miklós 1664. október 25-én jóváhagyott címer­kérő folyamodványa, a pajzsban egy szablyát tartó karral és azzal a kommentárral, hogy vélhetően a kancellária heraldi­kai ellenvéleménye miatt végül egész más címert kapott, il­lusztrációképpen a Siebmacher magyar kötetéből betéve egy zászlós lándzsát és kardot tartó vitézt ábrázoló címerrajzot.78 Csakhogy ez utóbbi címerrajz egy 1681. november 8-án kelt címereslevél 79 alapján készült, amely egyrészt Czvitkovich Miklós helyett János nevére szól, másrészt az eredeti armá­lis szemmel láthatóan hamisítva van, eredetileg biztosan más névre szólt.80 Valójában tehát ennek a folyamodványnak és az armálisnak semmi köze egymáshoz, amit már a 17 éves idő­beli különbség is éppen eléggé sejtet, figyelembe véve, hogy a concessio és az expeditio dátuma alapvetően azonos kellett, hogy legyen. Apróbb eltérések persze lehettek a kért és a ka­pott címer között, így például az Úrházy János által 1671-ben kért címer sisakdíszében szereplő sasnak semmi sincs a cső­rében, míg a címereslevélen már sarlót tart.81 Kérdéses, hogy hogyan kerültek a címertervezetek a folya­modványokra, ki festette őket? Ahhoz általában egyenletesen túl jó színvonalúak, hogy a folyamodó vagy írnoka kezének tulajdoníthassuk őket, kivéve a Jakus Kis Lőrinc vélhetően 1563-ban benyújtott folyamodványához külön papírdara­bon csatolt, igen gyakorlatlan kéz által készített rajzot, ame­lyet akár ő maga is rajzolhatott.82 A címertervek készítéséről gyakorlatilag semmilyen forrásunk nincs, Kóta Péter is a kö­vetkezőt írja erről: „a címer kérvényre festése mindennemű hivatalosságot nélkülözött, abban az értelemben tudniillik, hogy sem a heraldikai, sem a művészi megformálásban nem játszott szerepet a hivatal”.83 Véleményem szerint ez a megál­lapítás annyiban árnyalható, hogy vélhetően a Bécsben mű­ködő különböző kancelláriáknak amúgy is bedolgozó (címer) festőket 84 kereshették meg a folyamodók vagy megbízottaik a kívánt címertervek megfestése végett. Ezt támasztja alá egy adalék, mely szerint 1592-ben Ruda János (Johannes Ruda) magyar királyi herold Prágából írt levelet Schneider Gáspár kassai polgárnak arról, hogy az utóbbi címer iránti folyamo­dásának nem lesz akadálya, „csak készíttesse el a képíróval az óhajtott címer vázlatát”, azaz saját maga gondoskodjon a cí­mertervről.85 Problematikus ezen szűkszavú és egyelőre elle­nőrizhetetlennek tűnő adattal kapcsolatban, hogy egy kassai polgár vélhetően a Magyar Kancelláriához folyamodott volna címerért, annak pedig jelen tudásunk szerint Buda soha nem volt alkalmazottja. Nem túl gyakran (a vizsgált korszakba eső 122 folyamod­ványból Jakus Kis Lőrincet leszámítva 15 darabon) előfor­duló jelenség, hogy olykor a címertervezetet nem magára a supplicatióra festették rá, hanem egy külön, átlagosan 10x10 cm-esnél valamivel kisebb papírdarabra, amelyet aztán 18. kép - Balogh Mihály folyamodványa, 1629. jún. 1. 19. kép - Chernel Sámuel folyamodványa, 1635. júl. 6. 75 Életéről: Teszelszky, K.: Wirklichkeitsgetreue Darstellungen i. m. 136– 137. 76 Kóta Péter: Címerinspektori hivatal i. m. 29. 77 Feiszt Gy.: Rövid magyar címertan i. m. 52–54. 78 Csergheö, Géza von: Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. (J. Siebmacher’s grosses und allgemeines Wappenbuch IV/15.) Nürnberg, 1893. Taf. 94. 79 HU-MNL-FML-IV.72.a.-12. 80 Ezt Rexa Dezső is így látta: Rexa Dezső: Czimeres levelek Fejér várme­gye levéltárában. Első közlemény: Turul 31. (1913) 130. 81 Az 1671. dec. 20-án jóváhagyott folyamodvány: HU-MNL-OL-R 64-1.-576.-b, az ugyanekkor keltezett armális: HU-MNL-OL-R 64-1.-576.-a. 82 HU-MNL-OL-B 148-a-722.-39. 83 Kóta P.: Címereslevelek i. m. 10. 84 Fazekas I.: A Magyar Udvari Kancellária i. m. 69. 85 Kemény Lajos: Kassai képírók a XVI., XVII. és XVIII-ik században. Művészet 2. (1903) 340. Sajnos nem hivatkozza le pontosan a forrását, csak annyit ír, hogy a levél Kassa város levéltárában (ma: Archív mesta Košice) volt.

Next