Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Farkas Csaba: Stratégia, rokonság és kapcsolatok. A serkei Lorántffyak Borsodban és Gömörben

112 Ez korszakunkban a Feledieket és a Putnokiakat jelentette. Az utóbbiakkal számon tartott rokonságot jól mutatja, hogy 1569-ben osztályos atyafiságra hivatkozva rendelte el Mérey Mihály nádori helytartó Borsod vármegyének, hogy a Putno­kon lévő szőlőhegy felébe iktassák Lorántffy Györgyöt és Já­nost, mivel annak fele őket illeti a Putnokiak mellett.203 Köz­vetett adatunk nincs arról, hogy a két család tagjai között házasság jött volna létre, mint a Felediekkel. Közülük Feledi Lesták személyét emelhetjük ki, aki már a kezdetektől fogva I. Ferdinánd pártjára állt, Bebek Ferenccel együtt kapott 1527-ben ispáni kinevezést Gömör élére.204 A Lorántffyak Mik­lós-ágának szempontjából a legerősebb és egyben legmeg­határozóbb rokoni kapcsolat fűzhető hozzá. A közös ősön túl több alkalommal nyertek közösen adományt (pl. Putno­kon).205 Lorántffy Miklós fia, Kristóf, Feledi Lesták leányát, Margitot vette feleségül,206 így miután apósa elhunyt, a Fele­di-gyerekek ügyeiben ő ragadta magához a kezdeményezést, mint azt az ajnácskői vár megszerzésére tett kísérletek, pe­reskedések ismertetésekor láthattuk. Sikeresen vette át Les­ták helyét a tágabb rokonság irányításában, amit javai gya­rapítására is felhasznált: 1568-ban például sógorától, Feledi Boldizsártól 500 forintért szerzett nógrádi és kis­honti jószá­gokat.207 1570-re egyértelművé vált, hogy a rokonságon be­lüli korábbi évtizedek Feledi-dominanciáját a Lorántffyak, vagyis Kristóf vette át. A család másik, László-ágán a Szentannaiak emelhe­tők ki. Lorántffy László halála után neje, Csetneki Dorottya Szentannai István felesége lett, a házasságból született Dam­ján, Lorántffy Tóbiás féltestvére. Kiemelt szerepét jól mu­tatja, hogy a forrásokban a Lorántffy-Feledi atyafiságba har­madik félként kapcsolódott be. Ennek oka, hogy 1544-ben, éppen Szentannai Damján végrendeletében gyámjaként Fe­ledi Lestákot nevezte meg. A jelenlévő tanúk között pedig a Lorántffyak neve köszön vissza.208 Feledi Lesták halála után gyermekeinek, valamint fivérének, Lorántffy Tóbiás fiának, Istvánnak is a gyámja lett.209 Az atyafiságon belül elért hely­zete ellenére Damján családja nem számított a régió jelentő­sebb nemesi családjai közé, jóllehet egyikük, György 1517-ben Liptó megye országgyűlési követe volt.210 A családi kapcso­latok idővel megromlottak, aminek okát Feledi Lesták halá­lában kell keresnünk. Gyámsága ellenére unokafivére (anyai ágon mindketten a Csetnekiektől származtak), Kristóf vette át helyét a rokonság irányításában. Kettejük konfliktusát jelzi, hogy Lorántffy csak királyi parancsra volt hajlandó kifizetni bizonyos összegeket Szentannainak egyes Borsod megyei ja­vak után.211 Ajnácskő várának iktatását, melyre Damján öt­ezer forint zálogösszeget fizetett, éppen Lorántffy Kristóf volt az, aki meghiúsította. (Jellemző az esetre, hogy Feledi Boldi­zsárhoz képest is, másik sógora, Kornis Lajos egyáltalán nem tűnik fel tevőleges résztvevőként.)212 2. A másik csoporthoz köthető házasságok közül a két Csetneki-nővérnek a 16. század elején Lorántffy-fivérekkel kötött frigye is mutatja, hogy a helybéli, jómódú birtokos köz­nemesi famíliákkal létesített rokoni kapcsolatok milyen fon­tos szerepet töltöttek be. Ezek közül a nagymúltú, Gömör­ben birtokos Derencsényiek emelhetők ki, akik 15–16. század fordulóján maguk is várbirtokosok voltak. A rokonság nem­zedékről nemzedékre visszatér, elég megemlítenünk, hogy Feledi Lesták édesanyja Derencsényi Zsófia volt.213 Emlékez­hetünk, hogy a 15. század végén Lorántffy Ferenc neje De­rencsényi-leány volt. Ferenc unokatestvérének, Miklósnak az unokája, Bakos Potenciána második férje pedig Derencsé­nyi István lett.214 Miklós fiai és a Derencsényiek közeli rokoni kapcsolataira utal Derencsényi Farkasnak Lorántffy Kristó­fhoz írott levele, melyben frater carissimus-ának nevezi őt,215 de nem Lorántffy Anna okán. Farkas leánytestvérei közül Borbála ugyanis Lorántffy Jánosnak (Kristóf fivére) felesége lett. A Derencsényi-házasság révén Jánost sógorság kötötte petropolyai Horváth Ferenchez, valamint a Jákóffyakhoz.216 A további rokoni kapcsolatok feltárása, jelen tudásunk szerint, nem lehetséges. A feldolgozott forrásanyagra támasz­kodva elmondható, hogy a családtagok a Mohácsot követő másfél évtizedben eltűntek az oklevelekből. 1540-től kezdve 19 személyt köthetünk a családhoz. Ebből négy leányt (mind­egyik Miklós-ágán). A fiúknál csak négy esetben tudjuk azo­nosítani a feleségeket. A név szerint ismert házastársak (öt fő) mind Lorántffy Miklós leszármazottai között fordulnak elő.217 A sorból némileg kilóg Lorántffy Anna és Bakos János házassága, melyre még a század elején kerülhetett sor, mivel az asszony 1535-ben már özvegy, leánya pedig ekkor már má­sodik férje mellett szerepel.218 A család több férfitagjának nem ismerjük feleségét. Miklós ágán Pál neje és leszármazottai sem ismertek. Hiába ismer­jük János hat fiát, ráadásul nagy részét 1545-től kezdődően. 203 1569. okt. 9.: HU-MNL-OL-E 148-a.-736.-15. 204 1527. nov. 25.: HU-MNL-OL-A 57-1.-30. 205 1547. aug. 27.: HU-MNL-OL-A 57-2.-271. A putnoki vár Fülek török kézre kerülése után játszott jelentős szerepet. Lásd Havassy P.: Gömör megyei várak i. m. 296.; Dobosy L.: Várak i. m. 28. 206 Feledi Lesták felesége csulai Móré Katalin, aki Móré László és Rakócai Margit (Újlaki Lőrinc herceg özvegye) leánya volt. Vonatkozó forrás hiá­nyában lásd Daróczy Zoltán. Szeremley S.: Hód-Mező-Vásárhely története. Turul 33. (1916) 127. ill. Bagi Gábor: Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei középkori régészeti lelőhely azonosítása, történeti források alapján. Tisi­cum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. Szolnok 2016. 349. Feledi Margit végrendeletét 1576-ban tette. Említésére lásd Schu­stler Emilia: Magyar társadalmi és családi élet 1570–1600-ig. Bp. 1912. 85. 207 1568. júl. 16.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/11. 208 1544. máj. 15.: HU-MNL-OL-E 148-a.-735.-54. 209 Lorántffy Tóbiás fiának, Jánosnak a gyámja. 1557. okt. 13.: HU-MNL­OL-P 597-II.-1.-2. 210 Arch. II. 1458–1526. 518. 211 1560. szept. 10.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/7. 212 1561. júl. 12.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/2. 213 Nagy I.: Magyarország családai i. m. IV. 149. 214 Két gyermekük: Józsa (József) és Borbála. 1535. máj. 3.: HU-MNL­OL-P 644-1.-19. 215 1546. nov. 30.: HU-MNL-OL-E 148-a.-732.-63. 216 1548. okt. 19.: HU-MNL-OL-E 148-a.-730.-20. Előbbi Derencsényi Bor­bála férje, Derencsényi Katalin egy Jákóffyhoz ment nőül, az iratban neve nem szerepel, csak fiúké (Lajos). 217 János (és Derencsényi Borbála) leányai Orsolya és Fruzsina 1545-ben szerepelnek. 1545. márc. 18.: HU-MNL-OL-E 148-a.-737.-10. Kristóf és Feledi Margit Katalin nevű leánya 1568-ban kerül említésre. 1568. júl. 16.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/11. 218 1544. ápr. 21.: HU-MNL-OL-E 148-a.-385.-3.

Next