Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Farkas Csaba: Stratégia, rokonság és kapcsolatok. A serkei Lorántffyak Borsodban és Gömörben
112 Ez korszakunkban a Feledieket és a Putnokiakat jelentette. Az utóbbiakkal számon tartott rokonságot jól mutatja, hogy 1569-ben osztályos atyafiságra hivatkozva rendelte el Mérey Mihály nádori helytartó Borsod vármegyének, hogy a Putnokon lévő szőlőhegy felébe iktassák Lorántffy Györgyöt és Jánost, mivel annak fele őket illeti a Putnokiak mellett.203 Közvetett adatunk nincs arról, hogy a két család tagjai között házasság jött volna létre, mint a Felediekkel. Közülük Feledi Lesták személyét emelhetjük ki, aki már a kezdetektől fogva I. Ferdinánd pártjára állt, Bebek Ferenccel együtt kapott 1527-ben ispáni kinevezést Gömör élére.204 A Lorántffyak Miklós-ágának szempontjából a legerősebb és egyben legmeghatározóbb rokoni kapcsolat fűzhető hozzá. A közös ősön túl több alkalommal nyertek közösen adományt (pl. Putnokon).205 Lorántffy Miklós fia, Kristóf, Feledi Lesták leányát, Margitot vette feleségül,206 így miután apósa elhunyt, a Feledi-gyerekek ügyeiben ő ragadta magához a kezdeményezést, mint azt az ajnácskői vár megszerzésére tett kísérletek, pereskedések ismertetésekor láthattuk. Sikeresen vette át Lesták helyét a tágabb rokonság irányításában, amit javai gyarapítására is felhasznált: 1568-ban például sógorától, Feledi Boldizsártól 500 forintért szerzett nógrádi és kishonti jószágokat.207 1570-re egyértelművé vált, hogy a rokonságon belüli korábbi évtizedek Feledi-dominanciáját a Lorántffyak, vagyis Kristóf vette át. A család másik, László-ágán a Szentannaiak emelhetők ki. Lorántffy László halála után neje, Csetneki Dorottya Szentannai István felesége lett, a házasságból született Damján, Lorántffy Tóbiás féltestvére. Kiemelt szerepét jól mutatja, hogy a forrásokban a Lorántffy-Feledi atyafiságba harmadik félként kapcsolódott be. Ennek oka, hogy 1544-ben, éppen Szentannai Damján végrendeletében gyámjaként Feledi Lestákot nevezte meg. A jelenlévő tanúk között pedig a Lorántffyak neve köszön vissza.208 Feledi Lesták halála után gyermekeinek, valamint fivérének, Lorántffy Tóbiás fiának, Istvánnak is a gyámja lett.209 Az atyafiságon belül elért helyzete ellenére Damján családja nem számított a régió jelentősebb nemesi családjai közé, jóllehet egyikük, György 1517-ben Liptó megye országgyűlési követe volt.210 A családi kapcsolatok idővel megromlottak, aminek okát Feledi Lesták halálában kell keresnünk. Gyámsága ellenére unokafivére (anyai ágon mindketten a Csetnekiektől származtak), Kristóf vette át helyét a rokonság irányításában. Kettejük konfliktusát jelzi, hogy Lorántffy csak királyi parancsra volt hajlandó kifizetni bizonyos összegeket Szentannainak egyes Borsod megyei javak után.211 Ajnácskő várának iktatását, melyre Damján ötezer forint zálogösszeget fizetett, éppen Lorántffy Kristóf volt az, aki meghiúsította. (Jellemző az esetre, hogy Feledi Boldizsárhoz képest is, másik sógora, Kornis Lajos egyáltalán nem tűnik fel tevőleges résztvevőként.)212 2. A másik csoporthoz köthető házasságok közül a két Csetneki-nővérnek a 16. század elején Lorántffy-fivérekkel kötött frigye is mutatja, hogy a helybéli, jómódú birtokos köznemesi famíliákkal létesített rokoni kapcsolatok milyen fontos szerepet töltöttek be. Ezek közül a nagymúltú, Gömörben birtokos Derencsényiek emelhetők ki, akik 15–16. század fordulóján maguk is várbirtokosok voltak. A rokonság nemzedékről nemzedékre visszatér, elég megemlítenünk, hogy Feledi Lesták édesanyja Derencsényi Zsófia volt.213 Emlékezhetünk, hogy a 15. század végén Lorántffy Ferenc neje Derencsényi-leány volt. Ferenc unokatestvérének, Miklósnak az unokája, Bakos Potenciána második férje pedig Derencsényi István lett.214 Miklós fiai és a Derencsényiek közeli rokoni kapcsolataira utal Derencsényi Farkasnak Lorántffy Kristófhoz írott levele, melyben frater carissimus-ának nevezi őt,215 de nem Lorántffy Anna okán. Farkas leánytestvérei közül Borbála ugyanis Lorántffy Jánosnak (Kristóf fivére) felesége lett. A Derencsényi-házasság révén Jánost sógorság kötötte petropolyai Horváth Ferenchez, valamint a Jákóffyakhoz.216 A további rokoni kapcsolatok feltárása, jelen tudásunk szerint, nem lehetséges. A feldolgozott forrásanyagra támaszkodva elmondható, hogy a családtagok a Mohácsot követő másfél évtizedben eltűntek az oklevelekből. 1540-től kezdve 19 személyt köthetünk a családhoz. Ebből négy leányt (mindegyik Miklós-ágán). A fiúknál csak négy esetben tudjuk azonosítani a feleségeket. A név szerint ismert házastársak (öt fő) mind Lorántffy Miklós leszármazottai között fordulnak elő.217 A sorból némileg kilóg Lorántffy Anna és Bakos János házassága, melyre még a század elején kerülhetett sor, mivel az asszony 1535-ben már özvegy, leánya pedig ekkor már második férje mellett szerepel.218 A család több férfitagjának nem ismerjük feleségét. Miklós ágán Pál neje és leszármazottai sem ismertek. Hiába ismerjük János hat fiát, ráadásul nagy részét 1545-től kezdődően. 203 1569. okt. 9.: HU-MNL-OL-E 148-a.-736.-15. 204 1527. nov. 25.: HU-MNL-OL-A 57-1.-30. 205 1547. aug. 27.: HU-MNL-OL-A 57-2.-271. A putnoki vár Fülek török kézre kerülése után játszott jelentős szerepet. Lásd Havassy P.: Gömör megyei várak i. m. 296.; Dobosy L.: Várak i. m. 28. 206 Feledi Lesták felesége csulai Móré Katalin, aki Móré László és Rakócai Margit (Újlaki Lőrinc herceg özvegye) leánya volt. Vonatkozó forrás hiányában lásd Daróczy Zoltán. Szeremley S.: Hód-Mező-Vásárhely története. Turul 33. (1916) 127. ill. Bagi Gábor: Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei középkori régészeti lelőhely azonosítása, történeti források alapján. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. Szolnok 2016. 349. Feledi Margit végrendeletét 1576-ban tette. Említésére lásd Schustler Emilia: Magyar társadalmi és családi élet 1570–1600-ig. Bp. 1912. 85. 207 1568. júl. 16.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/11. 208 1544. máj. 15.: HU-MNL-OL-E 148-a.-735.-54. 209 Lorántffy Tóbiás fiának, Jánosnak a gyámja. 1557. okt. 13.: HU-MNLOL-P 597-II.-1.-2. 210 Arch. II. 1458–1526. 518. 211 1560. szept. 10.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/7. 212 1561. júl. 12.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/2. 213 Nagy I.: Magyarország családai i. m. IV. 149. 214 Két gyermekük: Józsa (József) és Borbála. 1535. máj. 3.: HU-MNLOL-P 644-1.-19. 215 1546. nov. 30.: HU-MNL-OL-E 148-a.-732.-63. 216 1548. okt. 19.: HU-MNL-OL-E 148-a.-730.-20. Előbbi Derencsényi Borbála férje, Derencsényi Katalin egy Jákóffyhoz ment nőül, az iratban neve nem szerepel, csak fiúké (Lajos). 217 János (és Derencsényi Borbála) leányai Orsolya és Fruzsina 1545-ben szerepelnek. 1545. márc. 18.: HU-MNL-OL-E 148-a.-737.-10. Kristóf és Feledi Margit Katalin nevű leánya 1568-ban kerül említésre. 1568. júl. 16.: HU-MNL-OL-E 148-a.-757.-26/11. 218 1544. ápr. 21.: HU-MNL-OL-E 148-a.-385.-3.