Typographia, 1885 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-18 / 38. szám
Megjelen minden pénteken ELŐFIZETÉSI ÁRA Negyedévre 1 frt osztv. ért.TYPOGRAPHIA A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE HIRDETÉSEK árszabály szerint számíttatnak 38-ik szám Kéziratok nem adatnak vissza SZERKESZTŐSÉG IV., Egyetem-utcza 4. szám KIADÓHIVATAL Vill., Sándor-utcza 32. szám Budapest, 1885. szeptember hó 18-án. XVII. évfolyam Első nap, szeptember hó 6-án. (Vége.) Az 1. §. változatlanul elfogadtatik. A 2. §-ban a 11-es bizottság az fj pont után y)-nek közbeszúrta: »Tanonczok szellemi és szakbeli kiképezése (a főnökök támogatásával). Az eddigi h) pont kimarad. — Az »eszközök a czélok elérésére« czim alatt Eaffel Ödön pozsonyi küldött az ünnepélyek rendezését törülni ajánlja. Az eredeti szövegezés meghagyatik. A szaklapra vonatkozólag ugyancsak Eaffel Ödön be kivánja az alapszabályba venni, hogy egyenlően magyar és német nyelven jelenjen meg. — Freta János kéri ugyan a német tagok iránt méltányosnak lenni, de megelégszik a 4 oldalú magyar »Typographia« mostani 2 oldalas német mellékletével. — Dirmayer Károly kevesli a két oldalú német mellékletet, mert a tagok fele német. — Firtinger Károly megczáfolja, mert mint a »Typographia« tíz éven át volt szerkesztője tudja, hogy németül nagyon keveset írnak a lapba. — Mayer Rezső az eredeti szövegezés mellett van. — Elnök szavazásra tévén föl a kérdést, Eaffel Ödön indítványára szavazott, ellene a többi küldött. A 3. §. első bekezdésében Majorovits János indítványára »tanult« s nyomdász szavazik közbe. — A második bekezdésben a fölszabadultaknak a belépéshez adandó előnyt a 11-es bizottság »hat hét alatt« helyett »négy«-re változtatta. — Freta János mindaddig kíván az uljan fölszabadultak számára is orvosi vizsgálatot, míg a tanonczok fölvételébe beleszólásunk nem lesz. — Firtinger Károly az úján fölszabadultakra nézve e kedvezményt buzdításnak tartja a belépésre. — Tanay József szükségesnek tartja, hogy a szaktársakat, a mennyire lehet, az egylet kebelébe vonjuk, nem hogy még orvosi vizsgálatok által elidegenitsük. — Dirmayer Károly az »olcsó munkaerő« istápolása ellen van. Szerinte a főnök nem törődik azzal, hogy a tanoncz egészséges vagy beteg-e, négy évig tartja, fölszabadítja s aztán átadja nekünk. — Láng J. L. különösnek találja, hogy a szaktársak nagy része azt mondja, hogy szakiskola azért nem kell, mert a »főnökök tanonczait« nem akarják oktatni ; ha fölszabadulnak, azért nem kell, mert »olcsó munkaerő«. Szaló szerint, ha már tanonczkorukban törődünk jövőjükkel, hogy fölszabadulásukkor értelmes s egyúttal általunk fölkarolt egyénekké váljanak, jobban fognak simulni az általános érdekekhez, mint sokak által megvetve ; kiket pedig a főnök, akár akarjuk, akár nem, fölszabaduláskor mégis csak közénk kell, hogy helyezzen. — Kósa Viktor az eredeti szöveg meghagyását ajánlja. — Darvas Adolf Firtinger Károly és Tanay József véleményén van. — Elnök szavazásra tévén föl a kérdést, Freta János indítványára szavaz, ellene a többi küldött. A 4. §. utolsó bekezdésében a »rendes« szó után: »heti«-t s a »fizetnek« szó után a 11-es bizottság még hozzátette : »melyből 1/t a betegsegélyző pénztárra és 3/< a rokkant-, özvegy- és árvasegélyző pénztárra esik;« stb. Dirmayer Károly az illetéknek a főnökilletékekkel együtt 50 krban való megállapítását óhajtja és pedig úgy, hogy a beteg-osztályra 20, rokkant-, özvegy- és árva-osztályra 10, munkanélküli és átutazó-osztályra 10 és az önképző-osztályra 10 kr. essék. — Darvas Adolf az eredeti szövegnél marad, amennyiben ha a körülmények meg fogják engedni, úgy is lehet az illetéket lejebb szállítani. — Kósa Viktor ajánlja a tagokról azt a kötelezettséget levenni, hogy a főnök nem fizetése esetén a tag fizesse meg a 10 krt. — Straub Alajos ennek határozottan ellene van, mert ez által az egylet nagyban károsodnék s kevés főnök fogná a 10 krt fizetni. — Elnök szavazásra teszi föl a kérdést, Dirmayer Károly indítványára szavaz 6, az eredeti szövegre a többi küldött. Az 5. §. változatlanul elfogadtatik. A 6. §-ban Kósa Viktor indítványára a fölszabadulásuk után 4 hét alatt belépők beiratási díjul 3 frtot s a később belépők 5 frtot fizetnek. A 11-es bizottság pedig a 2. bekezdés végére tűzte, hogy: »Mihelyt azonban újabb foglalkozásba lép, köteles a hátralékok törlesztését azonnal megkezdeni«. A 7. §-ban Dirmayer Károly a fegyvergyakorlatra behívottaknak, ha betegen visszajönnek, nem kíván segélyt adni. — Láng J. L. és Tanay József, a humánusság gyakorlása révén egyletünk czélja, az eredeti szöveg meghagyását ajánlják. — Elnök szavazásra szólítja fel a küldötteket; Dirmayer Károly indítványára szavaz, az eredeti szövegre a többi küldött. A 8. §-ban a polgári jogaikat elvesztőkre vonatkozó részt Raffel Ödön törülni indítványozza. Tanay József szükségesnek tartja erkölcsi okokból e pontot. — Elnök szavazásra tévén föl a kérdést, Raffel Ödön indítványára szavaz 4, ellene a többi küldött. A várási idő meghatározásánál Dirmayer Károly indítványára a betegsegélyhez való igényre vonatkozólag 13 hét helyett 26 hét, illetve negyedév helyett félév állapíttatik meg egyhangúlag. Elnök délután fél 3 órakor zárja az ülést, azon megjegyzéssel, hogy a tárgyalás 8-án reggel 9 órakor pontban folytattatni fog. Második nap, szeptember hó 8-án. Elnök megnyitván az ülést, fölhívja Buzicska Gyula jegyzőt az alapszabályok olvasására. Elnök jelenti, hogy a 11-es bizottság az eddigi 12. §-t 11. §-ra változtatta s a 11. §-t 12. §-ra. Az eddigi 15. §-t 13. §-ra, a 13. §-t 14. §-ra s a 14. §-t 15. §-ra. A 13. §■ (volt 15. §-ban) Dirmayer Károlynak a betegsegélyre való jogosságra vonatkozott s elfogadott indítványa értelmében »13 heti« helyett »26 heti« módosittatik. A 14. §. (volt 13. §.)-nál Dirmayer Károly a vidékieknek is ingyen orvost kiván, vagy a fővárosiaknak sem. Sőt miután a vidéken a gyógykezelés drágább, vagy a vidékiek kapjanak több segélyt, vagy a fővárosiak ne kapjanak orvost. — Firtinger Károly fölvilágosításul tudatja, hogy ahol meglehetős számú tag van, lehet a vidéken is orvost tartani s ahol ez nem fizetné ki magát, a hatósági orvosokkal lehet e czélra érintkezésbe lépni. Ami a vidékieknek drágább gyógykezelését illeti s ennélfogva a nekik adandó több segélyt, nem látja be, hogy miért volna a vidéken a gyógykezelés drágább s ennélfogva az egyenlő jogokat kívánja nyújtani fővárosi és vidékinek. — Freta János azt hiszi, hogy az alapszabálytervezet jobbára a fővárosiaknak szolgál. A vidék, reménye szerint, nagyjában meg fog szervezetében hagyatni , és ez majd fog gondoskodni a gyógykezelés mikéntjéről. Ajánlja meghagyni az eredeti szöveget. — Straub Alajosnak nincs kételye, hogy az alapszabályok világos pontjai ellenében valamely vidéki tag joga csorbulást szenvedne. — Elnök Firtinger Károly véleményét helyesli. Mire Dirmayer Károly visszavonja indítványát. A 15. §. (volt 14. § ) változatlanul elfogadtatik. A 1ß. §. 2. bekezdésénél Eaffel Ödön indítványozza, hogy az öngyilkosságok elkövetőitől ne vonassanak el a segélyek. Firtinger Károly és Tanay József hozzászólása után előbbi indítványára egyhangúlag elhatároztatik, hogy az e tárgyra vonatkozó mondat ekként módosíttassék: »Szándékosan okozott betegségek esetén a betegnek segélyre igénye nincs. A n. §-nál a kórházi ápolásra vonatkozó két első bekezdést Eaffel Ödön törülni indítványozza, mert kórházi ingyenes ápolásban nem tag is részesülhet. Ezért kórházi ápoltatást nem tart megengedendőnek. — Steiner Adolf, Darvas Adolf, Freta János, Merki János, Zaka Lajos egybehangzó fölvilágositásokkal szolgálnak, hogy kórházakban a betegekért fizetni kell s legföljebb a pozsonyi képez kivételt. — Elnök meggondolandónak tartja, hogy az olyanoknak, kiknek otthonjok s igy gyógykezeltetésök nincs, szükséges a kórházi menedékhely; e czélból ő foglalkozott már az eszmével, hogy a vöröskereszt-egylet kórházában egyletünk ily viszonyok között levő betegek számára külön szobát kapjon. — Neuhäusler Vilmos helytelennek tartja a vitát e tárgyban, midőn az alapszabály világosan kimondja, hogy az ingyen gyógykezelt beteg a betegsegélyt megkapja. — Elnök szavazásra tévén föl a kérdést, Eaffel Ödön indítványára szavaz, ellene a többi küldött. A 18. §. 4. bekezdésében a »gyógyulását gátló« után Firtinger Károly indítványára »cselekedetet követ el vagy életmódot folytat, szúratik közbe. A 19., 20., 21., 22. és 23. §§. változatlanul elfogadtatnak. A 24. §. 2. bekezdését Dirmayer Károly törölni indítványozza, amennyiben jogtalannak tartja olyan rokkantak segélyezését, kik ez alaphoz az előírt összeggel még nem járultak. — Kossovitz Rezső a humanismus elveivel szembeütközőnek látná a szerencsétlenül járt tagok elutasitását. — Firzinger Károly mult évben írt művéből kimutatja, hogy tiz év alatt csak négy egyleti tag lett véletlen esély következtében rokkanttá. Indítványozza, hogy a pont oda módosíttassék, hogy a véletlen esély következtében rokkanttá lett tagok 50 frtnyi végkielégítésben részesüljenek. — Mely indítvány egyhangúlag el is fogadtatik. A 25. §-ban Merkel János indítványára a 10 évi tagok özvegyeinek segélye egyszer s mindenkorra 75 frtban állapíttatik meg. A 26. §. változatlanul elfogadtatik. A 27. §-ban Dirmayer Károly az árvasegélyt 4-ről 3 frtra ajánlja leszállítani. — Fejér Gyula szegszárdi vendég és Tanay József egybehangzó véleményei szerint, miután az alap árváit 4 frttal még képes segélyezni, a leszállítás csak deficit mutatkozása esetén lenne helyeselhető. — Elnök szavazásra tévén föl a kérdést, a leszállítás mellett szavaz 3, ellene a többi küldött. A 28. és 29. §§. változatlanul elfogadtatnak. A 30. §. alkalmazásából Dirmayer Károly nagy kárt lát az egyletre háramolni. E pont törlését indítványozza. — Zaka Lajos indítványára egyhangúlag elhatároztatik, hogy e pont akként módosíttassék, hogy a szóban forgó árvák elseje 20, s minden többi 10 — 10 frt végkielégítésben részesül.