Typographia, 1889 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-08 / 45. szám
November 8. TYPOGRAPHIA 1889. Camut (Marseille) a marseillei egylet nevében, mely e kérdést fontolóra vette, azt az óhajt teszi, »hogy a szakegyletek (syndicats professionnels) fölötti törvény 4. czikkének 5. §-a eltöröltessék.« Szerinte minden külföldi szaktárs, ha tagsági kötelességeinek eleget tesz, akadály nélkül vehessen részt az egylet vezetésében is, ha szaktársainak többsége bizalmával erre őt méltatja. Trapp (Németország) csatlakozik a marseillei egylet óhajához. Azt hiszi, hogy az említett §. eltörlése erkölcsi befolyással lesz a szolidaritás szempontjából. Crowley (Amerika) csodálkozik, hogy ily természetű kérdések kerülhetnek napirendre egy nemzetközi kongresszuson, mely egy köztársasági államban tartotik, hol a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavai minden középületen olvashatók. Iglesias (Spanyolország) visszavonja abbeli javaslatát, hogy Hubert indítványa az alapszabály-bizottsághoz utasíttassék. Csatlakozik a marseillei óhajhoz. Kellfer, egy küldött kérésére, fölvilágosítással szolgál a szakegyletek fölötti törvény 4. czikke 5. §-ának mivoltáról. — E §. kényszeríti Francziaországban az egyleti tagokat, hogy csakis francziákra bízzák azon egyletek vezetését, melyek az egyesületi törvény oltalma alá helyezkednek. Ellenben olyan egyletek, melyek e törvényt nem ismerik el, csakis törteknek tekintetnek és minden eshetőségnek ki vannak téve. Ezeknek szabadságában áll az egyleti választmányba akárkit beleválasztani, francziát vagy külföldit. — E törvényes megszorítás megszüntetésére a franczia munkások törekesznek. Crowley (Amerika) e kérdés megszüntetését kívánja. Az Egyesült Államokban semmiféle törvény nem akadályozza a tagot az egylet vezetésében résztvenni. Princzipális nem gátolhat meg egy szaktársat sem abban, hogy tisztviselő legyen, annál kevésbbé, mert ez szaktársai bizalmát bírja. Kelfer kijelenti, hogy a franczia orsz. nyomdászkongresszus e §. eltörlését kérte, mert igazságtalannak találja. A marseillei egylet óhaja egyhangúlag elfogadtatik. Paillot kívánja, hogy e határozatról a belügy jminiszter értesíttessék. — Elfogadtatik. Ezek után tárgyalás alá kerül a napirend nyolczadik kérdése (18. és 19. pont): 18. Nem volna-e czélszerű a munkás-egyesületek megerősködésére, ha politikával nem foglalkoznának, vagy csak azon mérvben, amennyiben a társadalmi és gazdasági kérdés érdekeit érintik ? (Vido szaktárs, Comp.) 19. Nem volna-e czélszerű, ha a nemzetközi kon jgresszus kimondaná, hogy az elnöki tisztség eltörlendő minden szakegyletben és szakszövetségben ? (Della Valle szaktárs, Milano.) Veraldi (Olaszország) az idő előhaladottsága miatt és időnyerés czéljából a következő indítványt teszi : »Elismerve, hogy társadalmi törvényhozás nélkül lehetetlenség a munkások szükségleteit kielégíteni; a társadalmi törvényhozás elérésére pedig szükséges, hogy a munkások gazdasági és társadalmi politikával foglalkozzanak ; a nemzetközi nyomdász-kongresszus kimondja annak szükségét, hogy a könyvmunkások érdeklődjenek és direkte részt vegyenek az összes munkás-kérdésekben, melyek a munkásnép vívmányait czélozzák.« Hubert a 18. pontot illetőleg a következő indítványt teszi: »A militáns (küzdő) politika és a tisztán politikai munkáspártokhoz való csatlakozás káros és összeférhetetlen a (nyomdász) munkás-egyesületek aspiráczióival, s e csatlakozás az egyletek romlására vezet; a kongresszus ezt megfontolva azt véli, hogy a gazdasági kérdés előbbre való a politikai kérdésnél és hogy a szakegyletek fő czélját az képezze, hogy minden syndicalis szervezkedés állandóságát biztosíthassák.« Ez indítványt, mondja Hubert, azért teszi, mert az ülések folyama alatt a politikaűzés szükségességéről volt szó. Indirekte foglalkoztak politikával a tanonczügy és a munkaidő megrövidítésének kérdésénél. — A nyomdászok értelmességére és elővigyázatosságára számít, kik a munkabér megvédése érdekében krajczáronkint összegyűjtött pénzüket nem adják oda oly politika támogatására, mely végzetes lehetne az egyleti érdekekre és csak szakadást szülhetne. Végül azt mondja, hogy ha egy munkás militáns politikai csoporthoz akar csatlakozni, ami az ő személyét illeti, könnyen teheti, anélkül, hogy szakegyletét lekötelezné. E megjegyzések után Veraldi indítványához csatlakozik. Trapp (Németország) kijelenti, hogy a 19. pont a német nyomdász-szövetség előtt érthetetlen, miután minden szervezet tetszése szerint igazgatja magát; ami azonban a 18. pontot illeti, e szövetség minden politikai kérdésen kívül marad, mert helyzete és alapszabályai erre kényszerítik. Veraldi (Olaszország) kijelenti, hogy nem azt indítványozza, hogy politikával vagy diplomáciával foglalkozzunk, hanem csak azt, hogy gazdasági és társadalmi politikával a mindennapi élet szempontjából és ösztönözni kívánja a szövetségeket mindazokon a kongresszusokon részt venni, melyeken e kérdések napirendre kerülnek. Azt hiszi, hogy a kongresszus küldöttei minden veszély nélkül elfogadhatják indítványát. Breton (Lons-le-Saulnier) és Navarre (Angoulême) a következő indítványt teszik : »A kongresszus megfontolva azt, hogy az egyletek és szövetségek ama kötelezettsége : politikát űzni vagy nem űzni, az egyletek autonómiáját csorbíthatná, napirendre tér.« Keüter elnök újra fölolvassa a különféle propozícziókat, melyek a 18. pontra vonatkoznak. — Ama nézetét fejezi ki, hogy előbb Veraldi indítványa fölött kellene szavazni. Drummond (London) elismeri, hogy ez indítványban van egy kitűnő eszme, de mely egyúttal veszélyeket is rejt magában, amennyiben a munkásszakegyleteket a politikai küzdelmek veszélyeibe sodorja. Felszólítja Veraldit, hogy indítványa végére e szavakat csatolja : »minden politikai párton kívül.« Veraldi visszautasítja Drummond módosítványát. A kongresszus Veraldi föntebb említett indítványa fölött szavaz. Mellette szavaztak: Olaszország, Ausztria, Dánia. Ellene szavaztak : Spanyolország, Franczia-Svájcz, Amerika, London, Norvég- és Francziaország. Nem szavaztak: Belgium, Német-Svájcz, Németország, Magyarország. Eredmény: 3 igen, 6 nem és 4 tartózkodás. Következik Hubert indítványa (lásd fönnebb). Mellette szavaztak: Franczia-Svájcz, Amerika, London, Francziaország. Ellene szavaztak: Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Dánia, Norvégország. Nem szavaztak: Belgium, Németország, Magyarország, Német-Svájcz. Eredmény: 4 igen, 5 nem és 4 tartózkodás. A Breton-Navarre-féle indítványnak következő eredménye volt: Mellette szavaztak: Spanyol- és Francziaország. Ellene: Olaszország, Franczia-Svájcz, Dánia, Norvégország. Nem szavaztak: Ausztria, Belgium, Német-Svájcz, Németország, Amerika, London, Magyarország. Eredmény: 2 igen, 4 nem és 7 tartózkodás. Navarre kiemeli, hogy e három indítványnak visszavetése az általa kifejezett eszmének érvényrejutása, mely minden szervezetnek az önrendelkezési jogot kívánja föntartani e kérdésben. A 19. pontot illetőleg Franck (Német-Svájcz) azt a nézetet vallja, hogy tisztán adminisztratív és lokális jelleggel bír : nem érdemli azt az időt, mit megvitatása igényelne. Minden egyes szövetségre kell azt bízni, mely szokásai és érdekei szerint elintézi. Indítványozza a napirendre térést. Indítványa elfogadtatik. Veraldi és Paillot indítványára a kongresszus határozatai a berni nemzetközi konvencziónak megküldetnek, mely jövő évben Bernben összeül. A jövő kongresszus helyének és idejének megállapítása. Hubert kijelenti, hogy három év múlva az I Association belge (brüsszeli nyomdász-egylet) 50-ik, a belga nyomdász-szövetség pedig 25-ik évfordulóját üli meg, kéri tehát, hogy a jövő nemzetközi kongresszus Brüsszelben tartassák meg. Szavazás alá kerül az időpont meghatározása, hogy mikor tartassák a jövő kongresszus. A londoni küldött idő előtti távozása miatt csak 12 szavazóképes küldött lévén jelen, melyekből 6 két év múlva, 6 pedig három év múlva kíván új kongresszust. E szavazategyenlőséggel szemben, elnök arra a szövetségre kívánja e kérdés eldöntését bízni, mely a jövő kongresszus megtartásával is megbizatik. Továbbá szavazás alá kerül a jövő kongresszus székhelye. Két indítvány tétetett ez ügyben : az egyik Belgiumot, a másik a Német-Svájczot ajánlja. A kongresszus egyrészt méltányolva az okokat, mikre Belgium hivatkozik, de másrészt megfontolva, hogy a német-svájczi szövetség a nemzetközi nyomdászszövetség alapszabályainak kidolgozásával már megbizatott, kívánatos, hogy ez országban tartassák meg a jövő évi kongresszus. 10 szóval 2 ellen a kongresszus elhatározza, hogy a jövő nemzetközi nyomdászgyülés Bernben (Svájczban) tartassák meg. Králik (Ausztria) azon eszmék által sugalmazva mint Bergeaud szaktárs, következő óhaját fejezi ki: »A kongresszus azon óhajának ad kifejezést, hogy a Német- és a Franczia-Svájcz csak egy szövetséget képezzenek.« Borgeaud (Franczia-Svájcz) kéri, hogy a kongresszus utasítsa vissza ez óhajt; kijelenti, hogy e két szövetség jól halad és nagyon jól megférnek egymás mellett, s csakis nyelvkülönbség választja el őket. Ha egyesülnének, illető magánérdekeik inkább kölcsönösen sértődnének. Borgeaud fölvilágosításai után Králik visszavonja óhaját. Králik ezután a küldöttek nevében köszönetet mond Keyfer elnöknek azon buzgalom- és tapintatért, mellyel végig vezette az első nemzetközi nyomdászkongresszus üléseit. Kellfer azt véli, hogy a kongresszus összes tagjainak nézetét fejezi ki, ha azt mondja, hogy jó munkát végeztek. Helyén valónak találja a küldötteknek gratulálni azon előzékeny és komoly modorukért, mellyel a napirend kérdéseit tárgyalták. Most a küldöttekre még csak az a feladat vár, hogy a hozott határozatok foganatosítását kieszközöljék és a nemzetközi nyomdász-szövetség apostolaivá legyenek. Mielőtt végleg elválnának a küldöttek, meghívja őket egy kis áldomásra, úgyszintén a holnapi kirándulásra Sévres és Versailles-be. Ezzel az elnök : Vive la Fédération typographique internationale ! (Éljen a nemzetközi nyomdász-szövetség !) kiáltással, a küldöttek tapsai között, az első nemzetközi nyomdász-gyűlést befejezettnek nyilvánítja. ______ W. G. LEVELEZÉS. Szeged, nov. 4. A szeged-kerületi bizottság I. évi október 20-án tartott rendkívüli közgyűlésének jkvi kivonata. Engel A. elnök megnyitván a gyűlést, üdvözli a tagokat s a jelenlevő uj tagokat a szaktársak jóindulatába ajánlva fölkéri a jegyzőt a mult közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvasására, mely helyeslőkig tudomásul vétetik. Ezután az elnök előadja jelentését a pénztár állapotáról, kijelentvén, hogy azt a számvizsgálókkal együttesen átvizsgálta s a beírásban talált némi csekély rendetlenségen fölül — mely azonban már részben kiigazíttatott, részben pedig a kiigazítást a volt pénztárnokkal együtt majd eszközlendi — semmi hibát vagy hiányt nem találtak. — Jászay interpellál az iránt, hogy a fizetések nyilvántartására való liszták szintén rendbe hozattak-e ? Elnök kijelenti, hogy azok is f. évi jan. 1-től kiigazíttattak. — A pénztárnok-választásra kerülvén a sor, Farkas többek nevében azon óhajának ad kifejezést, hogy az elnök a jövő évi tisztújításig a pénztárnoki tisztséget is ideiglenesen vezetni szíveskedjék. Az elnök ezt részben nagy elfoglaltsága miatt, részben azért sem vállalja el, mert a két állás összeférhetetlen ; ennek következtében szavazásra bocsátja a pénztárnoki tisztség betöltését. Beadatott 4 vidéki és csak 14 helybeli szavazat, miután többen a szavazástól tartózkodtak ; szótöbbséggel Schwarz Ferencz választatott meg, ki is megköszönvén a bizalmat. Ígéri, hogy minden igyekezetével oda hat, hogy a tagok teljes megelégedésére töltse be új hivatalát. — Következik Zeisler jelentése a f. évi aug. 18—20-án Budapesten tartott országos nyomdász-gyűlés tanácskozmányainak eredményéről. Fölsorolja röviden az alapszabály-módosítás lényegesebb pontjait, mik a tagok nagyobb megterheltetése nélkül is az eddiginél több kedvezményt fognak nyújtani, s azután az árszabály-vitára áttérve hangsúlyozza, hogy a tanácskozmány az érintett mozgalomhoz csak a keretet adhatta meg, azonban a munka nagyobb fele — a keresztülvitel — még hátra van, s ehhez az ország szaktársainak legszorosabb összetartása, párosítva a legnagyobb áldozatkészséggel, szükséges. Kifejezve ama reményét, hogy eme föltételeket a szaktársakban adandó alkalommal föltalálandjuk, megköszöni a fölküldetéssel őt ért megtisztelő bizalmat. — A tetszéssel fogadott jelentés után az elnök indítványára küldöttnek fáradozásaiért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatik. — Gibitz indítványára utasíttatik az ellenőr és pénztárnok, hogy a színházi kedvezményes jegyek végett a színigazgatóval érintkezésbe lépjenek. — Jászay indítványára, miután könyvbirság czímén behajthatlan adósságok vannak, utasittatnak a könyvtárnokok, hogy az illetőknek addig ne adjanak ki könyvet, míg adósságukat ki nem fizetik. — Végre Schwarz fölszólalására elnöknek a pénztári könyvek rendbehozataláért és ideiglenes vezetéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik. — Több tárgy nem lévén, — megköszönve a tagok érdeklődését, — az elnök a gyűlést föloszlatja. Győr, nov. 5. A győri kerület választmányának ülése október 31-én. Jelen vannak: Major István elnök, Krumpek Sándor pénztárnok, Nagy Kálmán ellenőr, Fekete Ferencz jegyző, Jungi Ferencz, Patkó Imre és Rom Pál. — Major István, újonnan választott elnök, üdvözli az egybegyült választmányt, örömének ad kifejezést, hogy a múlt hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlés őt tisztelte meg az elnöki tiszttel ; kéri a választmányt, hogy hivatásában támogatni szíveskedjék. Az ülést megnyitottnak nyilvánítja. Elnök indítványára kimondatott, hogy Gaár Iván úr, volt elnökünk, úgy a központi kerület, valamint kerületünk orvosa e választásról jegyzőkönyvi kivonat által értesíttessenek. Elnök az általa vezetendő ügykezelési rendnek körvonalazását ismerteti rövid szavakban, s a vidéki árszabály-ügyre vonatkozólag, a kerület által kidolgozottat tartva szem előtt, kész annak keresztülvitelét a czél felé vezetni. A pénztári jelentés a következő : június végén álladók 258.38, július-szept.: betegpénztár bevétel 110.05, kiadás 107.63, marad 2.42, rokkantpénztár bevétel 65.55, kiadás nincs, munkanélküli pénztár bevétel 45.50, kiadás 215.24, hiány 169.74. Összes maradvány szept. végén 156.61. — Ezzel az ülés véget ért.