Typographia, 1909 (41. évfolyam, 1-53. szám)
1909-06-04 / 23. szám
Junius 4 TYPO GRAPHIA 1909 saját egészségük és testi épségük a munkáltatók profitéhségén fölül áll. Ha a munkáltatóknak munkásaik testi épsége nem éri meg azt a csekély áldozatot, amennyit az óvókészülékek berendezése megkíván, maguknak a munkásoknak kell odahatni, hogy testi épségükre — ha kell, a munkáltató profitjának a rovására is — vigyázzanak. A kollektív szerződés nem adja meg a munkáltatónak azt a jogot, hogy testi épségünk veszélyeztetésével, a mi rovásunkra növelje a profitját. Ha a munkáltatók munkánk révén palotákat építenek, úgy joggal elvárjuk, sőt megköveteljük, hogy a munkások testi épségére is gondot fordítsanak. Ha ezt nem teszik az urak, úgy mi magunk fogunk gondoskodni arról, hogy a baleseteknek vége legyen. Helyi pártadó. A május havában megtartott I. kerületi pártértekezlet a fővárosi szervezett munkások által fizetendő heti 2 filléres pártadót állapított meg. A helyi pártadó fizetése június 1-én lépett életbe és a kerületi pártszervezeteknél vagy azok bizalmiférfiainál fizetendő. Kérjük a szaktársakat, hogy teljesítsék ebbeli kötelességüket és vegyenek tömegesen részt a politikai szervezetek munkájában. Kicsoda ő és merre van hazája ?! Így kellene fölkiáltanunk, ha egy szerencsétlen véletlen nem jó segítségünkre és túlságosan meg nem ismerteti velünk a kis Mezőtúr városka „nagy“ szülöttét. De ez is csak úgy történhetett, hogy egy merész elhatározással — Gutenberg apánk nem nagy dicsőségére — a betűszedés mesterségére szánta rá magát és ezenközben — azt csak ő tudná megmondani, hogy micsoda jogczimen — a betűvetés mesterségébe is belekontárkodott. Egy szép napon azután egy még sokkal merészebb elhatározással pályázott — a Typographia szerkesztői állására is. És mintha csak őrá faragták volna azt a sokat hangoztatott német közmondást: „Der Dumme hat’s Glück“ —, meg is választották. Neki t. i. az volt a „szerencséje“, hogy éppen akkor személyi harcz dúlt sorainkban és hogy teljesen szürke ember volt . . . senki sem ismerte... És mégis, mikor megválasztatása után fölrucczant a fővárosba és nekünk — „bemutatkozott“ , az első pillanattól fogva tisztában voltunk vele. De azért nem volt olyan „szerencsénk“, mint neki: elég ideig tette próbára idegeinket. No de ennek is vége szakadt : — megbűnhödtük a multat... Én sohá nem tudtam felejteni, mert ha végig sétáltam az Erzsébet királyné uton és betekintettem a rácsoskapun, rögtön eszembe jutott Ő. Később meg kellett változtatnom sétautaimat ... És most ismét eszünkbe juttatja ő önmagát, de már más formában. Azóta — így van ez a temetőárok melletti burokban született gyerekkel — nyomdatulajdonos lett. És mint ilyennek, már nagyon hamar meggyűlt a baja a szervezettel, amelynek „vezető“ embere és a békéltető bizottsággal, amelynek szintén tagja volt. Utóbbi kénytelen volt nyomdáját az árszabálysérelmek egész özöne és folytonos megismétlése miatt blokálni. Erre azután egy a maga nemében páratlan, ferdítésektől és hazugságoktól hemzsegő körlevelet bocsátott ki, amelyben azt a perfid állítást koczkáztatja, hogy a békéltető bizottság őt meg sem hallgatta, illetőleg meg sem hívta a tárgyalásokra. Nekünk alkalmunk volt a békéltető bizottság adminisztrácziójában a postakönyvbe bepillantást nyerni, amelyből kitűnt, hogy három ülésre kapott a békéltető bizottság czégnyomatos borítékában meghívót, de azok egyikére sem ment el, holott csak az egyik ülés maradt el. A háromszori meghívást különben egy a békéltető bizottsághoz intézett levelében ő maga is elismeri. Sőt az ítélet kimondása után is írt még egy levelet, amelyre még újabb három napi haladékot kapott ügyei rendezésére s csak azután — május 17-én — mondatott ki a blokád, az első panasz azonban már márczius 4-én érkezett a békéltető bizottsághoz. Mi ismerjük önt, „princzipális“ úr és tudjuk, hogy sokkal gyámoltalanabb, semhogy a békéltető bizottság előtt meg mert volna jelenni. Hiszen azelőtt is mindig szégyelte, ha emberek elé kellett mennie! Mindig is szántuk önt ezért — Domanek István úr — és most is sajnáljuk, mert hiszen — ön nem lehet róla! Utazó szaktársaink figyelmébe ! Pozsonyban, a tisztséget viselő szaktársakat a nyomdákban hivatalos ügyben nem lehet fölkeresni. Az utazó szaktársak ügyeiket a hivatalos órák alatt az egyleti helyiségben intézhetik el. Budapest, 1909 május 30. A Typographia legutóbbi számában „Szakirodalom a szakirodalmunk ?“ czimü hozzászólás a következők kijelentésére késztet: Ismerve a nyomdászok lélektanát, akik mindig azt nézik, hogy valamit ki irt s nem azt, hogy mit. Munkatársa lévén a M. Ny.-nak, nem írtam alá czikkemet, hogy elejét vegyem annak a meggyanusításnak, hogy állításaimat utasításra írtam. Én mindig teljes meggyőződésből írom le mondandóimat, — én nem vagyok kapható, hogy utasításra mondjak el valamit, bárkitől származzék is az. Herostratesi dicsőségre, sem másmilyenre sohasem vágytam, ezt tudják mindazok, akik ismernek. A „hozzászólás“ többi kitételeihez nekem semmi közöm, de ha a czikk nem lenne aláírva, talán kitértem volna azokra. Egyébként bizonyítja a „hozzászólás“ is e szavak igazságát: „Wie der Schelm ist, so denkt er!“ Gondos Ignácz. Egerben Hock nevű gépmester azok közé tartozik, aki nem fizet százalékot, noha a szervezet által kivívott munkabért zsebrevágja. Hock „szaktárs“, nem gondolja, hogy jobb lesz a jó útra térni, amit azok a szaktársak is megszívlelhetnek, akik rendszeresen távol tartják magukat a gyűlésektől. A svájczi grafikai segédmunkások Churban tartották meg VII. küldött-értekezletüket, melyen 14 helyi csoport 28 küldöttel volt képviselve, azonkívül részt vettek a tanácskozásokon a kőnyomdászok, a könyvnyomdászok, a könyvkötők, a szaktanács és a németországi segédmunkások egyletének küldöttei is. A következőkben hozzuk a fontosabb határozatokat: az illeték az általános pénztárra vonatkozólag három osztályban állapíttatott meg. I. osztály 30, II. osztály 40, III. osztály 50 cs. A betegsegély magassága: I. osztály 1.—, II. osztály 1.50, III. osztály 2.— frank. A teljes segély 80, a félsegély 40 napig fizettetik ki. Vasárnapokra táppénz nem jár. A szaklapot 1909 január elsejétől ingyen kapják a tagok. A vezetőség fölhatalmaztatott, hogy sztrájk- és munkanélküli segélyre vonatkozó szabályzatot dolgozzon ki. Saját hibáján kívül történő munkanélküliségnél és 14 napnál tovább tartó katonai szolgálatnál a tagok az illetéktől fölmentetnek. Szülési segély 20 frank. Szakdolgok előmozdítására a papírgyári munkások szakvezetőséget választanak, mely azonban a központi vezetőségnek van alárendelve. A szaklap hivatalos neve 1910 január 1-től kezdődőleg „A Papirosmunkás“ (Der Papierarbeiter) lesz. Az egyesületi pénzek együttes biztosítására irányuló indítvány az egyleti vezetőséghez tanulmányozás és jelentéstétel czéljából utaltatott. Tagok után, akik legalább 10 évig az egylet kötelékében voltak, 100 frank halálozási segély fizettetik ki. A helyi csoportok kötelesek időről-időre fölolvasásokról gondoskodni. Egy állandó titkári állás létesítésére vonatkozólag a vezetőség fölhatalmaztatott ezen kérdést általános szavazás útján elintézni, de legkésőbb a legközelebbi küldöttgyűlésnek jelentést és indítványt tenni. A központi vezetőség 300 frank tiszteletdíjat kap, ugyanennyit kap a szerkesztő is. A munkatársak honorálására 100 frank utaltatott ki. Központul Zürich választatott, az ellenőrző bizottság székhelye St. Gallenben lesz és a legközelebbi küldöttgyűlés Bielben tartatik meg. Nyilatkozat. Lapunk 21. számában az Írtam V. V. szaktársról, hogy ő egyenlő azzal az L—gr.-vel, aki alattomos és — a Typographia olvasóinak túlnyomó része előtt ismeretlen okból és czélból — személyes támadást intézett ellenem. A múlt számban azonban nyilatkozott L—g T. és abból az világlik ki, hogy V. V. szaktársat méltatlanul támadtam meg. Biztosíthatom V. V. kollegát, hogy ha vele szemben nem is igaz amit irtam, de L—g T-re pontosan ráillik minden állításom. L—g T. kiböngészett — na, nem lexikonból — egy idézetet, mely szerint e sorok írója a külsőségekben (!!) keresi a boldogságát. Pedig a harczot nem én kezdtem meg, hónapok óta csöndes visszavonultságban élek, azonkívül se órám, se lánczom, se gyűrűm, se semmim, ami a külsőségekben való boldogságkeresésre engedne következtetni. Hagyjanak hát továbbra is békességben, hogy nekem se legyen okom senkit bántani. em. Fölkérem azon t. szaktársakat, akik Singer Henrik II. szedő (legutóbb Trencsénben állt), hollétéről valamit tudnak, azt velem tudassák. Landstein Ignácz, Trencsén, Gombárovits István, ki legutóbb Losonczon állt, tudassa czimét Reichenberg Ignáczczal Orosháza, Szabó-nyomda. — Vidasits István tudassa czimét Sári Árpáddal Kolozsvár, Apor-utcza 9. szám alatt. Nyilatkozat. A kudarczot vallott kolozsvári kizárás alkalmából a főuszitó, Engel Lajos tehetetlen dühében orvtámadást intéz ellenünk. Nagyon kevésre becsülnők magunkat, ha Engel Lajossal polémiába bocsátkoznánk; e helyett megtettük ellene a följelentést, hogy helytálljon rágalmaiért. Budapest, 1909 junius 1. Peidl Gyula, Lerner Dezső: Jegyzőkönyv az agitáló bizottság megválasztására kiküldött szavazatszedő bizottság üléséről. Jelen vannak: Balla Jenő, Csuvara Ferencz, Neumann Adolf, Both Samu, Strebl András és Wasserberg Károly. Beérkezett 312 szavazat, megsemmisittetett 22, maradt érvényes 290 szavazat. Megválasztottak: Bardócz Sándor, Böhm Sándor, Gyepes János, Grünbaum Miksa, Richter Márton, Riczkó Sándor, Szeniczei Mihály, Stein Lipót, Schinkovits Artur, Sugár Mihály, Wagner Gusztáv, Roth Samu Csuvara Ferencz jegyző, elnök. Minden kondíczióvállalás előtt a Typographia szerkesztősége megkérdezendő. Ennek elmulasztásából eredő kellemetlenségeket és károkat az illetők önmaguknak tulajdonítsanak. EGYLETI TUDÓSÍTÁSOK: HiOfirortzági klnyvnyonritzskit bitoantik ngilrzi igyisűliti. Központ: Budapest, VIII., Kölcsey-utcza 2. — Telefon : 11—94 (interurban). Magy. kir. postatakarékpénztári cheque-clearing számla 9602 Hivatalos órák felek részére: naponként délelőtt 11-től 1-ig, délután 4-től 5-ig, szombaton és hétfőn este 6-tól 8-ig. — ünnepnap délelőtt 10—12-ig. Junius hó 8-án, kedden este pont >/s 8 órakor, választmányi ülés. Bejárat a Sándor téri főlépcsőről. Pontos megjelenést kér az elnök. A vidéki helyi pénztárosokat értesítjük, hogy amennyiben a nekik minden ottani tag számára megküldött alapszabályok egynéhány példánya helyett német nyelvű alapszabályokat óhajtanak, annyi magyart küldjenek vissza, ahány németnyelvű alapszabályt óhajtanak. Táppénzutalványok az utalványozás napjától számított 14 napon belül érvényesek. Nyugtázások: Járulékaikat befizették 1909 május hó 22-én: Állami, A Nap, Athenaeum, Auer Ignácz, Auer J. és Társa, Barcza József. Bagó Márton, B. H. E. V., Bercsényi, Berger M. és Társa, Berkovits, Betűöntőde, Bienenstock J., Bienenstok, Bokor, Breuer, Breuer M., Brózsa, Budapesti Hírlap, Budapesti lapvállalat, Budapesti Napló, Buschmann, Corvin, Egyetemi, Einzig, Elek, Engel, Engel és Ladányi, Európa, Fabritzky, Farkas Testv., Fischbach, Fischer és Mika, Fleischmann és Hán, Földrajzi, Főposta, Fővárosi, Franklin, Franklin-fiók, Fried és Krakauer, Gál és Neumayer, Galitzenstein Herman, Garai Mór, Gárdos, Gergely, Globus nappali és éjjeli, Goldfaden Lipót, Goldberger, Goldfinger Mór, Goldschmidt Testvérek, Gessler Gyula, Grafikai intézet, Gross és Bauer, Grünwald Ödön, Guttmann Ignácz, Haladás nyomda, Hamburger és Birkholz, Hedvig Imre, Hedvig Sándor, Hell I. Ede, Heisler és Kózol, Herrmann Ignácz, Hornyánszky, Hungária, Jedlovszky, Jókai, Kállai, Kálmán M. és Társa, Kanitz, Kápolnai, Karczag, Károlyi, Kaufmann J. és Társa, Kellner E., Klein S., Klein V., Kohn és Grünhut, Kohn és Lehner, Központi, Kollmann, Korvin Testvérek, Községi, Krausz Lajos, Kunossy V. és Fia, Légrády, Lengyel, Lobl Dávid, Löbl Mór, Löblovitz, Löw Ede, Magyar Hirlap, Magyar fénynyomda, May János,Magyarország, Markovits és Garai, Márkus Samu, Mercur-nyomda, Mezei Adolf, Minerva-nyomda, Molnárok Lapja, Muškát Béla, Műszaki nyomda, Naftáli Áron, Nagel István, Neues Pester Journal, Neuwald Illés, Otthon-nyomda, Pallas nyomda, Pannonia, Papp és Schwartz, Pátria, Pazmaneum, Pénzintézeti nyomda, Pester Lloyd, Petőfi, Pollak Elkán és Tsa, Pollák és Leopold, Poldini, Poporul Roman, Posner, Propper L., Quittner Jakab, Pesti könyvnyomda, Radó Izor, Rákos és Steiner, Révai és Salamon, Rigler, Roth J., Roth M. és Tsa, Rothberger és Weisz, Rózsa és Schwartz, Rózsa K. és neje, Saculum, Schlesinger, Schmelz és Misner, Schmidt Sándor, Schmidt és Manheim, Spatz Henrik, Stefaneum, Süss Dávid, Székesfővárosi házinyomda, Szent László, Thália-nyomda, Turul-nyomda, Uránia-nyomda, Várnai ŕ., Vészi Gerzson, Világosság, Wahlbacher János, Weisz A., Weisz L. és F., Weissenberg Ármin, Wellesz Béla, Wodiáner, Woltitz. Üdülőtelep részére befolyt május hó 22-én: Budapesti szakt. 17308, Nagy József Tatabánya u.80, összesen 173.88 kor. — Áldozat 81.893*96 kor. — Főösszeg 85.067 84 korona. Munkanélküli segélyben részesültek május hó 22-én: 7 nap: Albeck Vincze, Altmann Jenő, Balla Ferencz, Bácskay Árpád, Bíró Nándor, Blumschein Ignácz, Büchler Ede, Csillag Fülöp, Dominkus Miksa, Dvorzsák János, Feiler István, Fuchs Ármin, Gleichner Károly, Goldfinger Lipót, Heller Samu, Heiszer Pál, Nlofbauer István, Hopp Flórián, Horváth Gyula, Horváth Sándor, Huppert Lipót, Janik Gyula, Jegyinák Rezső, Jeszenszky Sándor, Riégl Károly, Krammer György, Kurz Vilmos, Landstein Béla, László Károly, Leiner Mór, Lebovits Lajos, Löwy Rezső, Mandl Emil, Mudry Endre, Nagy Jenő II, Neubauer Mihály, Novothny Béla, Oltyán Gábor, Osváth Lajos, Pencz Ferencz, Pintér Sándor, Palach Ferencz, Quitt Manó, Bács János, Reichmann F. Rezső, Reimann Alajos, Révész Zsigmond, Rupp István, Rusznák Lajos, Schatz Farkas, Schick Károly, Schläger István, Schlesinger Ármin, Schubert Antal, Schwartz Adolf III, Schwarz Lipót, Schwiegel Ferencz, Schritt Henrik, Szabó István IV, Szilágyi József II, Szilágyi József IV, Szelei Rezső, Szűcs Márton, Tomaschek János, Tóth János I, Vadász Károly, Waldmann Izidor, Weisz Márton IV, Wischnitzky János, Zahradnicsek József, Zsebrák János; 2 nap: Szobonya József; 3 nap: Boros Béla, Fischer Manó I, Perovits Ljubomir, Szűcs Dezső, Wichs Hugó.