Typographia, 1920 (52. évfolyam, 1-53. szám)
1920-03-26 / 13. szám
Március 28 TYPOGRAPHIC .................. ■ —..... ». 1920 A világháború fináléja. Néhány hónappal ezelőtt ismertettük e hasábokon — egy dán tudóstársaság kiadványa nyomán — Magyarországnak a világháborúban szenvedett emberveszteségét. Most jutott el hozzánk a füzetsorozat legutolsó száma, amely árháborút viselő európai államok emberveszteséégét tárja elénk a maga borzalmas nagyságában. Tán nem végzünk fölösleges munkát, ama e füzet adatait közreadjuk, hogy mindenki megismerhesse az átélt háború küzdelmeinek egyetlen eredményét és levonja belőle a tanulságot. Egy új világrészt lehetne benépesíteni e háború halottaiból és valóságos földi paradicsomot varázsolhatnánk a számukra a velük pusztult értékekből. A mi számtani ismereteinket messze meghaladja az a számtömeg, amely az elpusztult értékeknek kifejezője. Ha ezt a kimondhatatlan, ezt a megmérhetetlen kincset ennek az új világnak adhatnék, úgy viszonylana hozzá vén Európánk gazdagsága és kultúrája, mint a drótostóté a hercegéhez vagy a vályogvető cigányé a bibornokéhoz. Ott a mennyország, itt a pokol. Még soha háború ily viszonylag rövid idő alatt ekkora véráldozattal nem járt és a születések soha ily ugrásszerűen nem sülyedtek, mint ebben a háborúban, ellenére azoknak a szabadságolásoknak, melyeket a születések növelése céljából eszközöltek. Pedig a hivatalos anyag még távolról sem teljes. Egyik-másik kormány még ma is visszaretten attól, hogy népét a veszteség félelmetes nagyságáról fölvilágosítsa. Aztán tekintetbe veendő az is, hogy nagy nemzetiségi államok szétesése (Oroszország, Ausztria-Magyarország) elháríthatatlan nehézségeket okoztak a hivatalos statisztika kiadása körül és valószínűleg még sok esztendő múlik el addig, míg a háború összes következményei föltárhatók lesznek. A vizsgálódások fő eredményei — a számok mindenütt minimálisaknak tekintendők! — a következők: Emberveszteség 1914-től 1919 közepéig. E tíz európai ország embervesztesége tehát kerek 354 millió lélek. Ebből 202 millió esik a születések csökkenésére és több mint 15 millió lélek a halálozások szaporodására. Ebből közel 10 millió férfi halt meg a csatatereken. A lakosság számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: A tíz államban a háború előtt a nők 52 millióval haladták meg a férfiak számát. Ez a szám a háború végéig majdnem megháromszorozódott, mert most 15 millióval több a nő, mint a férfi. Még világosabb lesz a háború hatása, ha a katonaköteles életkort tekintjük. Ezek az adatok azonban csak az alábbi öt államból állanak rendelkezésünkre. 1000 férfira jutott a 18—45.életévben ugyanolyan krom nő. A háború fő hatásait a könyvecske a következőkben foglalja össze: A háborút viselő európai országok 1914-től 1919 közepéig 35 millió embert vesztettek. Ebből kifolyólag a népesség szaporodásában erős visszaesés történt. Az összlakosság száma 1913 végétől 1919 közepéig 401 millióról 389 millióra csökkent. Ezek közül 187 millió a férfi és 202 millió a nő. A 35 milliós veszteségből 20 millió esik a születések csökkenésére, 15 millió a halálozás emelkedésére, amelyből mintegy 10 millió ember a csatatereken vesztette életét. A nemek számaránya és az életkorok felépítése teljesen szétromboltatott. 1000 férfira 1026 helyett 1080 nő esik. A nőtöbblet 52 millióról kerek 15 millióra emelkedett. A 18—45. évjáratokban a helyzet még kedvezőtlenebb. Németországban, Ausztria-Magyarországon, Angliában, Franciaországban és Olaszországban ezekben az évjáratokban a háború előtt 1000 férfira átlag 1045 nő, míg a háború után 1205 jut. Az 1915-től 1919-ig történt születések a normális békeszámok több mint egyharmadára csökkentek A halálozás emelkedése a véres veszteség következtében (körülbelül 10 millió) elsősorban az erősebb, a férfierőben lévő évjáratokat érte. A katonaköteles korban lévő férfiak száma 12%-kal csökkent. Ehhez járul még, hogy a háborút túlélők közül további milliók megnyomorodtak. E megfordított faj kiválasztódás következtében Európa népeinek legkiválóbb munkaerői nagyrészt megsemmisültek. A polgári lakosság is sokat szenvedett az elégtelen táplálkozás és megfeszített munka következtében. De a legsúlyosabban szenvedtek a szegényebb néprétegek a központi hatalmak országaiban és Oroszországban. A közvetlen hadszíntérré vált országok (Belgium, Északfranciaország, Galicia, Bukovina, Lengyelország és Szerbia) romhalmazzá váltas, amivel az ottani polgári lakosságnak rettenetes szenvedéseket okoztak. , , , Ezzel azonban a végeredmény még nem teljes. E számok még Európa összveszteségét sem fejezik ki. Mindenekelőtt hiányzik ebből még néhány kisebb állam (Portugália, Görögország, Montenegró), amelyek ugyan kisebb részt vettek a bábokban, mint a többi tíz ország, mégis viszonylag tekintélyes veszteséget szenvedtek. Ezekhez járul még az európai Törökország is. Továbbá Finnországnak is nagy embervesztesége volt 1918-ban az elkeseredett belső harcok következtében. A semleges országok is megérezték a háború hatását, mert az utolsó években nagy pangás volt az élelmiszerekben Svédországban és Norvégiában, úgyszintén Hollandiában és Svájcban is. Végül ne felejtsük el, hogy a tengeri háború következtében is sok emberélet pusztult el. Európa embervesztesége így biztosan meghaladja a 355 milliót. Még nagyobb lesz e szám, ha az egész világ háborús veszteségét, vesszük figyelembe Oroszországnak. Európán kívül eső területein (Szibéria, Ázsia, Kaukázus) hozzávetőleg 500.000 a háborúban elhaltak száma. Ehhez járulnak még a polgári lakosság halálozási számának emelkedéséből (járványok Szibériában!) és a születések csökkenéséből eredő veszteségek. Törökország mintegy félmillió halottat vesztett, városaiban súlyos élelmiszerinséggel küzdött és természetesen a születések itt is erősen megcsappantak. Perzsia, mint az orosz és angol csapatok harctere, a háborút szintén megérezte. Angliának tengerentúli területei 250.000 halottat vesztettek. Különösen súlyos veszteséget szenvedtek a kanadai, az ausztráliai és az indiai csapatok. A születések csökkenéséből eredő veszteségek itt szintén számításba veendőek. Az afrikai francia kolóniáik tekintélyes csapattömegeket adtak a francia hadseregnek és megfelelő nagy veszteségeik is voltak. A német kolóniák is esztendőkig harcban álltak az ellenséggel. Az Egyesült Államoknak 52.000 a halottjuk és súlyos veszteségük lehet a születések csökkenéséből is, mert hisz több millió ember volt mozgósítva. Japán csekély veszteséget szenvedett Csingtao elfoglalásánál. Ha mind e veszteséget számításba vesszük, az összveszteség meghaladja a 10 millió lelket. Ezek közül mintegy 12 millió a csatatereken halt el. Különböző frontokon még ma is folyik a harc. Keleteurópa még mindig szenved alatta, a véres veszteségek száma tehát még folyton növekszik. A leszerelés is csak lassan folyik, úgy hogy ez az átmeneti idő is kedvezőtlenül befolyásolja a születések szaporodását. Németországnál és Ausztria - Magyarországnál még az is figyelembe veendő, hogy egy évvel a háború után sem kapták vissza foglyaikat. A születéseknél ennek is megvan a hatása. Az az óriási veszteség, amely a világot a nemzőképes férfiak ily tömeges elpusztításával érte, éreztetni fogja hatását még messze a teljes békeállapot éveiben is. Kerek tíz millió férfi esett el a háborúban csak az európai államokból és ha ehhez még hozzáadjuk a polgáriak köréből elhunytakat és figyelembe vesszük, hogy a katonák milliói tértek haza csökkent nemzőképességgel, akkor a nemzőképes férfiakban való veszteséget 15 millióra becsülhetjük. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a születések még hosszú ideig a békeéveké mögött maradnak. Az egészségügyi állapotok is rosszabbodtak. Emiatt a halálozások száma még jóval a háború után is tekintélyesen a normálisnál magasabb marad. A központi hatalmaknál és Oroszországban a helyzet még súlyosabb, mert itt hosszabb időre lesz szükség, mirt az élelmezési viszonyok ismét normálisak lesznek. A szociálpolitikailag fejletlenebb országoknál, mint Lengyelország, Orosz- és Törökország, a Balkán-államok és Magyarország, tekintetbe veendő, hogy a háború a járványok veszélyét tetemesen növelte. Végül nem szabad elfelejteni, hogy a népek gazdasági nehézségekkel küzdenek (drágaság, nyersanyaghiány, munkanélküliség, szállítóeszközök hiánya), mely a népesedésproblémára nem marad hatás nélkül. Mert minél súlyosabbak a gazdasági viszonyok, minél többe kerül a gyermek nevelése, annál erősebb a törekvés a gyermekáldás mesterséges korlátozására. E háborúnak összes következményei teljes egészükben tehát még beláthatatlanok. Az emberi erőnek ezen öt esztendőbe szorult mérhetetlen pusztulása, amelynek következményei még beláthatatlanok, példa nélkül való. E nemzetközi összeroppanással szemben Európa gazdasági katasztrófája a háttérbe szorul. Hogy a veszteségek mily nagymérvűek, kitűnik abból, hogy a háborúban elesettek száma a viszonylag legkevesebbet szenvedett Angliában, is húszszorosa annak, mint amit Németország 1870/71-ben szenvedett. E súlyos veszteségek miatt valamennyi háborút viselő nép a legsúlyosabb szociálpolitikai föladat előtt áll. Mert csekély eszközökkel ezúttal úgyszólván semmi sem végezhető. Csak nagyvonású és tervszerű, a lehető legszélesebb nemzetközi alapon fölépített népesedés- és szociálpolitika tud javulást teremteni. A szociálpolitikusoknak, gazdaságpolitikusoknak és orvosoknak legbensőbb együttműködésére van szükség. Az emberi erő újraépítését sürgősen meg kell kezdeni úgy gazdaságilag, mint szociálisan. Ehhez a munkához valamennyi nép minden rétege serényen fogjon hozzá. Gazdaságilag az élelmezési viszonyok megjavításával és előnyösebb munkafeltételek bevezetésével, szociálisan pedig az összes szociális intézmények széles körű kiépítésével. Sajnos, a jó tanácsok egyhamar aligha válthatók valóra, mert amint látjuk, a háború tovább folyik, csak más fegyverekkel. Schippert János. j• .... i A születések csökkenéséből eredő veszteség 11 JfSf * ŠSS Ezek közül elesett >■ s«eim , M J ® jg 6« O <8 Németország .. * . 3,600.000 2,700.000 2,000.000 6,300.000 Ausztria-Magyarország .................. 3,800.000 2,000.000 1,500.000 5,800.000 Nagybritannia és Írország.... 850.000 1,000.000 800.000 1,850.000 Franciaország .. 1,500.000 1,840.000 1,406.000 8,340.000 Olaszország *.**. 1,400.000 880.000 600.000 2,280.000 Belgium........... 175.000 200.000 115.000 375.000 Bulgária ....... 155.000, 120.000 65.000 275.000 Románia ....... 150.000 360.000 159.000 510.000 Szerbia • •••••• • 320.000 1,330.000 690.000 1,650.000 Európai Oroszország Lengyelországgal....... 8,300.000 4,700.000 2,500.000 13,000.000 összesen 20,250.000 15,130.000 19,829.000 35,380.000 1913 végén 1919 közepén, normális viszonyok között 1919 közepén a valóságban Németország ......... 67,400.000 71,800.000 65,500.000 Ausztria-Magyarország 52,700.000 55,600.000 49,800.000 Nagybritannia és Írország ................. 46,000.000 39,700.000 48,400.000 39,900.000 Franciaország........ 36,560.000 Olaszország.......... 35,400.000 37,500.000 35,200.000 Belgium 7,650.000 7,800.000 7,425.000 Bulgária................^ 4,750.000 5,150.000 4,875.000 Románia .... • , 7,600.000 8,230.000 7,720.000 Szerbia • • ••...... 4,650.000 5,100.000 3,450.000 Európai Oroszország Lengyelországgal ... 135,000.000 145,000.000 132,000.000 összesen 400,850.000 424,480.000 389,030.000 A nemek számarányában, a következő eltolódás történt: ■ 1000 férfira jutott nő 1913-ban 1919-ben | Németország......................... 1024 1090 Ausztria-Magyarország------..... 1027 1092 Nagybritannia. Írország...... 1069 1094 Franciaország.............. ... . 1036 1120 • Olaszország................... 1037 1070 Belgium ......... ............. 1017 1047 Bulgária ..................... »66 996 Bománia ....................... 976 101« Szerbia ...................... 937 1339 Európai Oroszország Lengyelországgal „„rmln...... 1020 1060 1 .összesen 4026 1080 1918-ban 1919-ben Németországiban---------1005 1180 Ausztria -Magyarországon 1048 1230 Nagybritanniában-----1078 1175 Franciaországban-----1017 1230 Olaszországban---------1100 1228 Átlag — 1045 1205 Ny. T. E. Ny. T. E. Három betű, amely azonban a sportoló nyomdai munkásság körében máregészen fogalommá lett És e három betűnek aktualitást az ad, hogy az új alapokra fektetett Nyomdászok Testedző Egyesülete (Ny. T. E.) a napokban küldi szét a nyomdai bizalmit férfiakhoz taggyűjtő ivót azzal a kéréssel, hogy ezt a személyzetük körében aláírás céljából köröztessék és a sportok iránt érdeklődő szaktársainkat az egyesület tagjaiul megnyerjék. Hogy a testedzés különösen a nyomdai munkásságra nézve milyen fontossággal bír, arról már töméntelen cikk látott napvilágot a Typographia hasábjain. Ezeknek a cikkeknek írói kivétel nélkül a testedzés kultuszának hódoltak sikkot, amikor a nyomdai munkásság figyelmét fölhívták az intenzív sportolásra. Mert bár régi a mondás, azonban megdönthetetlen: Ép testben ép lélek. Ezt a célt alkarjai szolgálni a Nyomdászok Testedző Egyesülete is akkor, amikor egy táborba akarja tömöríteni a bármilyen sportot űző nyomdai munkásságot, alkalmat adva nekik tornahelyiséggel, sportpályával és más alkalmas eszközökkel arra, hogy a nyomdahelyiségek bűzös levegőjében, valamint a testet-lelket ölő nehéz munkában elernyedt idegeiket fölfrissíthessék, testüket ellentállóbbá tegyék a sokfelől rájuk leselkedő betegségek és nyavalyák ellen. Mert már régen bebizonyosodott igazság, hiszen az orvosi körök váltig hangoztatják, hogy az edzett testű és idegzetű ember a legveszedelmesebb kórokat is úgyszólván játszva kiheveri* egészségében a betegség alighogy hagy valami