Typographia, 1921 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-22 / 16. szám

1921 —­­ .................................. «F rr­ni....— . ■­­ minat TYFOGRAPHIA Április 22 minden öntudatos, ’becsületes munkás nyílt, egyenes és becsületes eszközökkel törekszik. Mi a legélesebben, elitélünk és öntudatos, szerve­zett munkáshoz nem méltónak tartunk minden olyan cselekedetet, amelyet jogtalan módon, haszonlesés céljából követnek el. Ebben a te­kintetben nem ismerünk kíméletet. Nem egy­­szer­ megtörtént, hogy földolgozott anyagot tulajdon­ítottak el nyomdából, tudniillik jó sze­dést, amelybe már munkabért is fektettek bele, holott a tolvaj csak az anyagot értékesíthette potom áron. A lopások különben is az illető munkahelyek­ valamennyi alkalmazottára kí­nos helyzetet teremtenek, mert a néma gyanú­s bárkire rávetheti sötét árnyékát... Az, akit tetten érnek, hiába védekezik azzal, hogy ismét tetemesen fölemelték a lakbért, hogy új fo­gyasztási adókat vetettek ki, hogy a liszt árát 11 koronáról 17 koronára emelték föl, hogy lakásadót, kultuszadót, gyufaadót, adó­adót vetnek k­i az eddiginél is nagyobb mértékben és hogy ruházkodni a drága „olcsósági hullám“ ellenére sem lehet még. Ez mind igaz, de véde­lemnek el nem fogadhatjuk. A törvény is leg­följebb enyhítő körülménynek ismeri el. Ezért irányul a szakszervezeti nevelés már évtizedek óta oda, hogy a szakszervezet megerősítésével, szervezettségünk erejével és ne becstelen uta­kon érjük el munkaviszonyaink javulását. Már ez okból se húzódozzunk szervezetünk alá­támasztásától, hiszen a­ szervezetre áldozott fillé­rek mindig koronákat kamatoztak. És azután — minden okos­ munkaadótól csak ezt tehetem föl — a főnökök is inkább választják a kiseb­bik rosszat, mint hogy egyes gyönge erkölcsi alapon álló alkalmazottak meg nem engedett módon kárpótolják magukat A munkaadók az ilyesmit bele sem­­ kalkulálh­­atjá­k helyesen a megrendelt munkák előállítási költségeibe, mert sohasem tudhatják pontosan, mennyi a káruk a lopásokból... H. S. Halálozás: Sebők Ferenc 52 éves nyomdai segédmunkás e hó 6-án Budapesten meghalt. — Ifj. Pol­on János 20 éves gépmester e hó 15-én Budapesten meghalt — Dömöliky Gyula 46 éves korrektor e hó 16-án Budapesten meghalt. — Preisz Gizella 37 éves nyomdai munkásnő április 8-án Budapesten meghalt. — Novák Gusztáv 56 éves öntő, a Segélyző­ Egyesület rokkant tagja, e hó 18-án Budapesten meghalt Adományok. A rokkantak segélyezésére adományoztak: Alt. Fogy. Szöv. 27.—, Athenaeum 8.—, Barcza (Krebesz K.) 3.—­i. B. H. É. Y. 9.—, Egyesült ny. 8.—, Élet 21.—, En­­giel 9.—, Európa 44.—, Fővárosi házi ny. 9.84, Herkules 24.—, Hornyánszky 202.—, Kellner Ernő 4.40, Községi ny. 44.—, Kamossy 11.—, Légrády Testvérek 1.—, May­rt. U.—, Merkantil 11.—, Munkás 11.—, N. P. Volksblatt 16.—Neu­wald 20.—, Pax 12.—, Phönix 15.—, Schmidt és Manheim 4.—, Szakácsi Ede 10.—, Thalia *34.—, Tolnai 6.—, Uránia 11.­—, Világosság 35.—, Wallenstein 4.—, Wodianer (Kis Újság 1) 5.10, Berger Vilmos 20.—, Halpert József 50.—, Járszlay Gyula 10.—, Schwartz Mór 1.— koronát. — Az ár­vák felr­uh­ázására Wallenstein 1.— 1­oronát adományozott. A mDTi­kianélküliek segélyezésére adományoztak: Baron Arnold 20.—, Halpert József 50.—, Illovszky Izidor 30.—, Révai ny. 33.—, Schultz Béla 22.—, Wolf Antal 50.— koro­nát. Fölhívás! Mindazon fővárosi nyomdák bi­­zal­mi férfiak és vidéki városok levelezői, akik a két százalék tárgyában ezideig jelentést nem tettek, tegyék ezt meg haladéktalanul a Typo­­graph­ia hivatalában. A vidéki nyomdavárosok a két százalékot a Typographia címére heten­ként csekk utján számolják el, a leszámolási íveket pedig naptári negyedévenként küldjék be. Az első negyedév a június 25-i iki héttel zá­ródik. Befizetési lapok és leszámolási ivek a Typographia kiadóhivatalától szerezhetők be. Nyugtázás: Az április 10-én tartott matinén fölül fizettek: Schornstein J. 10.—, Wolf Antal 10.—, Novitzky L. 10.—, Lőcsey Lajos 6.—, Ŕ. A. 20.—, Okos V. 20.—, Band 50.—, Neufeld 180.—, Goldstein 80.—, Stark S. 10.—, Brandi 10.— koronát. A Nyomdaipari Paritásos Munkásközvetítő forgalma: Április 9-én előjegyzésben volt: 219 kréziszedő, 8 gépszedő, 7 korrektor, 104 gépmester, 19 nyomó, 3 betű- és törmöntő, 27 gyors­ sajtóberakónő, 8 tégelynyomób­erakónő és 35 segéd­munkás, összesen 430 munkanélküli.­­ Az április 11—16-ig terjedő héten új jelentkező volt: 32 szedő, 18 gépmester és nyomó, 7 betű- és tömön­tő, 40 munká­snő és 7 segédmun­kás, összesen 104. Munkát kapott: 27 kéziszedő, 3 gépsz­edő, 13 gépmester, 4 betű- és tömöntő, 24 gyorssajtóberakónő, 13 tégely nyomóberakónő és­ 4 segédmunkás, összesen 88. Április 16-án előjegyzésben maradt: 215 kéziszedő, 13 gép­­szedő, 8 korrektor, 106 gépmester, 22 nyomó, 6 betű- és tömöntő, 35 gyorssajtóberakónő, 3 tégely nyomóberakónő és 38 segédmunkás, összesen 446 munkanélküli. — Szloven­­szkón április 7-én munkanélküli volt: 41 szedő, 11 gépmes­ter és nyomó és 1 munkásnő. — Németországban február utolsó hetében munkanélküli volt: 1471 szakmunkás, 205 munkásnő és 278 segédmunkás. (A nyomdászszervezet tag­jainak a száma ugyanakkor — mu­nkásnők és segédmun­kások nélkül — 77.000 volt. A munkásnők és segédmunká­sok szervezetének a taglétszáma 38.298.) A szekszárdi Molnár-féle nyomda rt. igaz­gatósága az idén is hű maradt ahhoz a szoká­sához, hogy az évi nyereségből az alkalmazot­taknak is juttat valamit. Ez alkalommal 20.009 koronát fordított a személyzet jutalmazására. Nemzetközi nyomdásztitkárság. (A titkári bizottság március 31-én tartott üléséből.) A magyarországi nyomdászszervezet átirata tu­domásul szolgál. Minthogy az ottani bérharc néhány nap alatt a munkásokra nézve kedvező befejezést nyert, a nemzetközi titkárság az általa megindított segélyakciót beszüntette. — George A. Isaac szaktárs, az Operative Prin­ters and Assistants szervezetének főtitkára közli, hogy a bővített titkári bizottságnak a csatlakozásra vonatkozó állásfoglalásával a szervezet vezetősége egyetért. Amennyiben azonban Lipd­on szaktársnak az angol ös­sz­­szervezettel április 13-án Brightonban történő tárgyalásai nem vezetnének eredményre, úgy az említett szervezet önállóan csatlakozik a nemzetközi nyomdásztitkársághoz. — Az er­délyi és bánáti nyomdászok szervezete öröm­mel jelenti be csatlakozását a nemzetközi nyomdásztitkársághoz és reméli, hogy szociál­politikai feladatait hamarosan elvégezheti. — Az Indianopolisban (Északameri­ka) székelő International Typographical Union elnökének és főtitkár úrnak átirata tudomásul szolgál. E két szék­társ közli, hogy a csatlakozás kérdésé­ben az augusztusban tartandó kongresszus fog­lal majd állást A szükséges információs nyomtatványok a nemzetközi titkárság részé­ről rendelkezésre bocsáttattak.­­ Az osztrák nyomdászszervezet vezetősége átiratban fejezi ki afölött való örömét hogy a bővített titkári bizottság a legközelebbi nemzetközi nyomdász­kongresszust Bécsben kívánja megtartani. szervezet vezetősége a küldöttek szívélyes fo­­­gadtatásáról biztosítja a titkári bizottságot. — A titkári bizottság elhatározza, hogy a leg­közelebbi nemzetközi kongresszusra a még nem csatl­a­kozott nyomdá­szszövetségekeit, valamint a grafikai ipar valamennyi nemzetközi szerve­zetét meghívja. — A 8. nemzetközi nyomdász­­kongresszus ideiglenes napirendjének előadói kijelöltetnek. Az egyes előadóknak kiosztott kérdések tanulmányozandók és a végső követ­keztetések idejében közlendőek a titkári bizott­sággal, hogy ezekhez állást foglalhasson. — Az illeték kérdése nagyjában megvitattatott és beható tanulmányozás végett a titkárhoz utal­tatott — A szakszervezetek nemzetközi szövet­ségének egy átirata tudomá­sul szolgál és meg­felelő határozat hozatik. — A Luzernban tar­tott 7. nemzetközi nyomdászkongresszus­ fran­cia szövegű jegyzőkönyvének a befejezése el­­határoztati­k.­ Ez a mun­ka, sajnos, Stautner szaktárs elhunyta következtében meglehetős halasztást szenvedett.­­ A nemzetközi titkári állást F. Verdan szaktárs április 1-én hivata­losan elfoglalta. Az iroda helyisége május 1-ig még Freiestraße 15 alatt marad, azután a ■" hivatal Mattenhofstraße i alá helyeztetik át. "-1 " -al lehetetlen megküzdenie — ha megannyira köti is az ebet a­ karóhoz, — hiszen ezt ta­­­­pasztalhatta eddig is. Ilyen összevisszasággal alkalmazzák a gya­korlatban derüre-borura előforduló mínuszokat és kommákat: egyszer elől, egyszer hátul, aztán megfordítva. Pedig ha úgy járunk el, mint a zárójelnél, akkor nem lehet félreértés. — Hiába — szól a nyomdász —, ön soha­sem teremthet rendet, mert a magyar virtus­sal lehetetlen megküzdenie — ha mégannyira köti­ is az ebet a karóhoz —, hiszen ezt ta­pasztalhatta eddig is. Korrektor szak­társaink a megmondhatói, aki­k szépirodalmi munkákat is olvasnak, mennyi bosszúságtól menekedhetnénk meg, ha legalább eb­ben az egyetlen kérdésben volna egy­öntetűség. Megjegyezzük, hogy hasonló esetek­ben a pont szerepe is hasonló, ha nyomon kö­vetjük a logikából következő gondolatot. Ezt rögtön ellenőrizhetjük. — Hiába (szól a nyomdász). Ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie (ha még annyira köti is az ebet a karóhoz). Hiszen ezt tapasztal­hatta eddig is, ha a közibevetett mondatokat nem zárójelek, hanem mínuszok közé tesszük, akkor logikusan csak ez a helyesírás állhat­ja meg a sarat: — Hiába — szól a nyomdász —, ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie — ha mégannyira köti­ is az ebet a karóhoz —. Hiszen ezt ta­pasztalhatta eddig is. Napilapjaink közül különösen a Népszava íttiott már hódol ennek a fölfogásnak. A zárójelekre, mínuszokra és idézőjelekre­­ vonatkozóan körülbelül ugyanazt a szabályt­­ fogadhatjuk el: a zárójeleken, m­ínuszokon vagy idézőjeleken belül kezdett és végzett mon­datok után a befejezést jelentő pontot is a zárójelen, mínuszon vagy idézőjelen belül al­kalmazzuk. Ez a szabály ugyan sehol sincsen kidomborítva a magyar helyesírás szabályai­ban, a gyakorlat azonban körülbelül ezen a csa­páson halad. Ami ingadozás mégis akad, az nagyrészt öntudatlan. Különösen vonatkoztat­ A budapesti helyi bizottság­ választása alkal­a­mából beérkezett szavazatok megszámlálásának munkáját a szavazatszámláló bizottság április 22-én, pénteken délután fél 6 órakor kezdi meg a Typographia hivatalában. A sza­vazatszámláló bizottságban az alább fölsorolt nyomdák képviseltessék magukat 1—1 megbízó­levéllel ellátott megbízottal: Állami nyomda, Athenaeum, Budapesti, Hírlap, Egyetemi, Franklin, Globus, Hornyánszky, Légrády, Pallas, Pester Lloyd, Stephaneum, Részvény, Ujságüzem, Világosság, Wodianer. A szakitársak figyelmébe! A Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre április 24-én, vasárnap délelőtt Váli órakor a Typographia Bérkocsis­ utcai termében szakelőadást rendez. Előadó Kun Sámuel szaktárs. Az előadó köz­ismert kiválósága a nyelvismereteik terén, va­lamint az előadásnak nyomdászszempontból rendkívül érdekes anyaga biztosítják, hogy a hallgatóságnak élvezetes és tanulságos dél­elő­ttben lesz része. Ezért kívánatos, hogy az előadáson a szaktársak minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Előadás nyomdai munkásoknak­. Az Üzlet szerkesztője, dr. Radványi László úr, április 29-én, pénteken este 7 óraikor az egyesület Kölcsey­ utcai gyűlésterm­ében vetített képek bemutatásával előadást tart a reklám és a nyomdaipar címén, amelyre a nyomdai mun­kásokat és munkásnőket meg­hívja az önképzőbizottság, ható ez az idézőjeles esetekre. Ezt az öntudat­­lanságot talán maga a Horváth szótára jel­lemzi legjobban. Anélkül ugyanis, hogy az idézőjeles mondatok után következő pontok kérdésével foglalkoznék, a szótár 283. oldalán a 25. sorban idézőjelen kívül teszi a pontot, a 40. sorban pedig idézőjelen belül. Mind a két példában kettőspont után következő mondatok­ról­ van­ szó. Ebben az esetben pedig nem elég annak a szabálynak a tudása, hogy az idéző­jeleken belül kezdődő és végződő mondat után a pontot is idézőjelen belül alkalmazzuk. Előbb még eldöntésre vár az a kérdés is, hogy lehet-e a mondatot kettősponttal befejezettnek tekin­tenünk.­­Az a mondat, hogy: „Magyarország n­em volt, hanem lesz!“, kétségtelenül idéző­jelen bel­ül kezdődő és végződő önálló mondat. De ki meri azt állítani, hogy az előtte lévő kettőspontos mondat is befejezett mondat? Ellenkezően: a kettőspont éppen a két mondat közötti szerves összefüggést jelzi. Még abban az esetben is, ha a kettőspontos mondat szerke­zeténél fogva önálló és­­ befejezett lehetne, az önállóságot és befejezettséget a kettőspont al­kalmazásával megváltoztattuk. Az olvasás technikája is megköveteli, hogy a kettőspont után a hangot ne vigyük le, mint a pontnál, hanem úgy artikuláljuk, hogy abból még kö­vetkeztetni lehessen valami azután következőre. Hogyan tekinthetnők tehát befejezettnek az olyan mondatot, amely kettősponttal végződik? De vegyük csak elő ismét a példánkat: „Hiába — szól a nyomdász —, ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie“. Láthatjuk, hogy itt is kettős­pont után következik az önálló mondat. És mégis idézőjelen kívül alkalmaztuk a pontot, mert ennek a pontnak a kettőspontos mondat­hoz is van köze. A Duden szabályánál, amely talán csak kompromisszum eredménye, ész­szerűbbnek látszik tehát az a fölfogás, amely az idézőjelen belül kezdett és végzett mondat után a pontot is idézőjelen belül alkalmazza, de azzal a hozzátevéssel, hogy a kettősponttal végződő mondatot nem lehet befejezettnek te­kintenünk. Hogy a gyakorlati életben ez mit jelent, azt néhány rövid példával is illusztrálhatjuk: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“. Itt a kettőspont után következő idézet felkiáltójellel végződött, amely az idézett mondat hangsúlyo­zásához tartozik Világos tehát, hogy azt idéző­jelen belül kellett alkalmazni, de a pontot vi­szont idézőjelen kívül használtuk, mert az kö­zös. Aztán: „Quo vadis, domine?“. Itt is­ a kérdőjel csak a­z idézetre vonatkozik, a pont azonban az egészre. „Nyelvében él a nemzet.“ Ez idézőjelen belül kezdett és végzett mondat, amely semmiféle szerkezeti vonatkozásiban sin­csen az előző mondattal. A pont tehát idéző­jelen belül helyes. Ha a kettőspont után követ­kező idézet több mondatból áll, akkor az utolsó mondat a mérvadó, éppen úgy, mint a záró­jeles eseteknél. Például: „Quo vadis, domine? Ez volt mindenütt a kérdés“. íme, bármilyen esetre könnyen alkalmazható a kérdéses sza­­bály. Tegyük föl, hogy az idézett mondat vége például M pontozottan fordul elő a kettőspon­tos szövegezésben: „A siker titka sohasem nél­külözi a logikusságot..Ha a kipontozás csu­pán az idézett mondatra vonatkozik, akkor csak természetes, hogy az idézőjelen kívül is kell pont. Előfordulhat persze, hogy a kipon­tozás nemcsak az idézetre, hanem a teljes mon­datra vonatkozik. Ilyen esetben a három pont egyszerűen úgy szerepel, mintha csak egyről volna szó: egyszerűen idézőjelen kívül alkal­mazzuk. Azt tartják, hogy minden szabály alól van kivétel. Ez alól is volna. Ha ugyanis a kettős­pont után külön bekezdéssel következik az idé­zet, akkor észszerűtlen idézőjelen kívül alkal­maznunk a pontot. De ez a természetellenes ki­vétel is csak azért szükséges, mert a kettőspont után következő külön bekezdés ugyancsak ter­mészetellenes, mivelhogy összetartozó monda­tokat kettészakít. De ezenkívül is: a külön be­kezdéssel elkülönített szöveg idézése teljesen fölösleges, mert az idézőjel elkülönítő szolgála­tát elvégzi maga a külön bekezdés és „beljeb­­bezés“. Lehet, hogy ezek a fejtegetések nem hatnak a teljes és rögtönös meggyőzés erejével. De ez nem is volt cél. Ha az elmondottak egyelőre csak gondolkozásra késztetnek bennünket, már akkor is parthoz közeledünk Szilágyi, J

Next