Typographia, 1921 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-22 / 16. szám
1921 — .................................. «F rrni....— . ■ minat TYFOGRAPHIA Április 22 minden öntudatos, ’becsületes munkás nyílt, egyenes és becsületes eszközökkel törekszik. Mi a legélesebben, elitélünk és öntudatos, szervezett munkáshoz nem méltónak tartunk minden olyan cselekedetet, amelyet jogtalan módon, haszonlesés céljából követnek el. Ebben a tekintetben nem ismerünk kíméletet. Nem egyszer megtörtént, hogy földolgozott anyagot tulajdonítottak el nyomdából, tudniillik jó szedést, amelybe már munkabért is fektettek bele, holott a tolvaj csak az anyagot értékesíthette potom áron. A lopások különben is az illető munkahelyek valamennyi alkalmazottára kínos helyzetet teremtenek, mert a néma gyanús bárkire rávetheti sötét árnyékát... Az, akit tetten érnek, hiába védekezik azzal, hogy ismét tetemesen fölemelték a lakbért, hogy új fogyasztási adókat vetettek ki, hogy a liszt árát 11 koronáról 17 koronára emelték föl, hogy lakásadót, kultuszadót, gyufaadót, adóadót vetnek ki az eddiginél is nagyobb mértékben és hogy ruházkodni a drága „olcsósági hullám“ ellenére sem lehet még. Ez mind igaz, de védelemnek el nem fogadhatjuk. A törvény is legföljebb enyhítő körülménynek ismeri el. Ezért irányul a szakszervezeti nevelés már évtizedek óta oda, hogy a szakszervezet megerősítésével, szervezettségünk erejével és ne becstelen utakon érjük el munkaviszonyaink javulását. Már ez okból se húzódozzunk szervezetünk alátámasztásától, hiszen a szervezetre áldozott fillérek mindig koronákat kamatoztak. És azután — minden okos munkaadótól csak ezt tehetem föl — a főnökök is inkább választják a kisebbik rosszat, mint hogy egyes gyönge erkölcsi alapon álló alkalmazottak meg nem engedett módon kárpótolják magukat A munkaadók az ilyesmit bele sem kalkulálhatják helyesen a megrendelt munkák előállítási költségeibe, mert sohasem tudhatják pontosan, mennyi a káruk a lopásokból... H. S. Halálozás: Sebők Ferenc 52 éves nyomdai segédmunkás e hó 6-án Budapesten meghalt. — Ifj. Polon János 20 éves gépmester e hó 15-én Budapesten meghalt — Dömöliky Gyula 46 éves korrektor e hó 16-án Budapesten meghalt. — Preisz Gizella 37 éves nyomdai munkásnő április 8-án Budapesten meghalt. — Novák Gusztáv 56 éves öntő, a Segélyző Egyesület rokkant tagja, e hó 18-án Budapesten meghalt Adományok. A rokkantak segélyezésére adományoztak: Alt. Fogy. Szöv. 27.—, Athenaeum 8.—, Barcza (Krebesz K.) 3.—i. B. H. É. Y. 9.—, Egyesült ny. 8.—, Élet 21.—, Engiel 9.—, Európa 44.—, Fővárosi házi ny. 9.84, Herkules 24.—, Hornyánszky 202.—, Kellner Ernő 4.40, Községi ny. 44.—, Kamossy 11.—, Légrády Testvérek 1.—, Mayrt. U.—, Merkantil 11.—, Munkás 11.—, N. P. Volksblatt 16.—Neuwald 20.—, Pax 12.—, Phönix 15.—, Schmidt és Manheim 4.—, Szakácsi Ede 10.—, Thalia *34.—, Tolnai 6.—, Uránia 11.—, Világosság 35.—, Wallenstein 4.—, Wodianer (Kis Újság 1) 5.10, Berger Vilmos 20.—, Halpert József 50.—, Járszlay Gyula 10.—, Schwartz Mór 1.— koronát. — Az árvák felruházására Wallenstein 1.— 1oronát adományozott. A mDTikianélküliek segélyezésére adományoztak: Baron Arnold 20.—, Halpert József 50.—, Illovszky Izidor 30.—, Révai ny. 33.—, Schultz Béla 22.—, Wolf Antal 50.— koronát. Fölhívás! Mindazon fővárosi nyomdák bizalmi férfiak és vidéki városok levelezői, akik a két százalék tárgyában ezideig jelentést nem tettek, tegyék ezt meg haladéktalanul a Typographia hivatalában. A vidéki nyomdavárosok a két százalékot a Typographia címére hetenként csekk utján számolják el, a leszámolási íveket pedig naptári negyedévenként küldjék be. Az első negyedév a június 25-i iki héttel záródik. Befizetési lapok és leszámolási ivek a Typographia kiadóhivatalától szerezhetők be. Nyugtázás: Az április 10-én tartott matinén fölül fizettek: Schornstein J. 10.—, Wolf Antal 10.—, Novitzky L. 10.—, Lőcsey Lajos 6.—, Ŕ. A. 20.—, Okos V. 20.—, Band 50.—, Neufeld 180.—, Goldstein 80.—, Stark S. 10.—, Brandi 10.— koronát. A Nyomdaipari Paritásos Munkásközvetítő forgalma: Április 9-én előjegyzésben volt: 219 kréziszedő, 8 gépszedő, 7 korrektor, 104 gépmester, 19 nyomó, 3 betű- és törmöntő, 27 gyors sajtóberakónő, 8 tégelynyomóberakónő és 35 segédmunkás, összesen 430 munkanélküli. Az április 11—16-ig terjedő héten új jelentkező volt: 32 szedő, 18 gépmester és nyomó, 7 betű- és tömöntő, 40 munkásnő és 7 segédmunkás, összesen 104. Munkát kapott: 27 kéziszedő, 3 gépszedő, 13 gépmester, 4 betű- és tömöntő, 24 gyorssajtóberakónő, 13 tégely nyomóberakónő és 4 segédmunkás, összesen 88. Április 16-án előjegyzésben maradt: 215 kéziszedő, 13 gépszedő, 8 korrektor, 106 gépmester, 22 nyomó, 6 betű- és tömöntő, 35 gyorssajtóberakónő, 3 tégely nyomóberakónő és 38 segédmunkás, összesen 446 munkanélküli. — Szlovenszkón április 7-én munkanélküli volt: 41 szedő, 11 gépmester és nyomó és 1 munkásnő. — Németországban február utolsó hetében munkanélküli volt: 1471 szakmunkás, 205 munkásnő és 278 segédmunkás. (A nyomdászszervezet tagjainak a száma ugyanakkor — munkásnők és segédmunkások nélkül — 77.000 volt. A munkásnők és segédmunkások szervezetének a taglétszáma 38.298.) A szekszárdi Molnár-féle nyomda rt. igazgatósága az idén is hű maradt ahhoz a szokásához, hogy az évi nyereségből az alkalmazottaknak is juttat valamit. Ez alkalommal 20.009 koronát fordított a személyzet jutalmazására. Nemzetközi nyomdásztitkárság. (A titkári bizottság március 31-én tartott üléséből.) A magyarországi nyomdászszervezet átirata tudomásul szolgál. Minthogy az ottani bérharc néhány nap alatt a munkásokra nézve kedvező befejezést nyert, a nemzetközi titkárság az általa megindított segélyakciót beszüntette. — George A. Isaac szaktárs, az Operative Printers and Assistants szervezetének főtitkára közli, hogy a bővített titkári bizottságnak a csatlakozásra vonatkozó állásfoglalásával a szervezet vezetősége egyetért. Amennyiben azonban Lipdon szaktársnak az angol összszervezettel április 13-án Brightonban történő tárgyalásai nem vezetnének eredményre, úgy az említett szervezet önállóan csatlakozik a nemzetközi nyomdásztitkársághoz. — Az erdélyi és bánáti nyomdászok szervezete örömmel jelenti be csatlakozását a nemzetközi nyomdásztitkársághoz és reméli, hogy szociálpolitikai feladatait hamarosan elvégezheti. — Az Indianopolisban (Északamerika) székelő International Typographical Union elnökének és főtitkár úrnak átirata tudomásul szolgál. E két széktárs közli, hogy a csatlakozás kérdésében az augusztusban tartandó kongresszus foglal majd állást A szükséges információs nyomtatványok a nemzetközi titkárság részéről rendelkezésre bocsáttattak. Az osztrák nyomdászszervezet vezetősége átiratban fejezi ki afölött való örömét hogy a bővített titkári bizottság a legközelebbi nemzetközi nyomdászkongresszust Bécsben kívánja megtartani. szervezet vezetősége a küldöttek szívélyes fogadtatásáról biztosítja a titkári bizottságot. — A titkári bizottság elhatározza, hogy a legközelebbi nemzetközi kongresszusra a még nem csatlakozott nyomdászszövetségekeit, valamint a grafikai ipar valamennyi nemzetközi szervezetét meghívja. — A 8. nemzetközi nyomdászkongresszus ideiglenes napirendjének előadói kijelöltetnek. Az egyes előadóknak kiosztott kérdések tanulmányozandók és a végső következtetések idejében közlendőek a titkári bizottsággal, hogy ezekhez állást foglalhasson. — Az illeték kérdése nagyjában megvitattatott és beható tanulmányozás végett a titkárhoz utaltatott — A szakszervezetek nemzetközi szövetségének egy átirata tudomásul szolgál és megfelelő határozat hozatik. — A Luzernban tartott 7. nemzetközi nyomdászkongresszus francia szövegű jegyzőkönyvének a befejezése elhatároztatik. Ez a munka, sajnos, Stautner szaktárs elhunyta következtében meglehetős halasztást szenvedett. A nemzetközi titkári állást F. Verdan szaktárs április 1-én hivatalosan elfoglalta. Az iroda helyisége május 1-ig még Freiestraße 15 alatt marad, azután a ■" hivatal Mattenhofstraße i alá helyeztetik át. "-1 " -al lehetetlen megküzdenie — ha megannyira köti is az ebet a karóhoz, — hiszen ezt tapasztalhatta eddig is. Ilyen összevisszasággal alkalmazzák a gyakorlatban derüre-borura előforduló mínuszokat és kommákat: egyszer elől, egyszer hátul, aztán megfordítva. Pedig ha úgy járunk el, mint a zárójelnél, akkor nem lehet félreértés. — Hiába — szól a nyomdász —, ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie — ha mégannyira köti is az ebet a karóhoz —, hiszen ezt tapasztalhatta eddig is. Korrektor szaktársaink a megmondhatói, akik szépirodalmi munkákat is olvasnak, mennyi bosszúságtól menekedhetnénk meg, ha legalább ebben az egyetlen kérdésben volna egyöntetűség. Megjegyezzük, hogy hasonló esetekben a pont szerepe is hasonló, ha nyomon követjük a logikából következő gondolatot. Ezt rögtön ellenőrizhetjük. — Hiába (szól a nyomdász). Ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie (ha még annyira köti is az ebet a karóhoz). Hiszen ezt tapasztalhatta eddig is, ha a közibevetett mondatokat nem zárójelek, hanem mínuszok közé tesszük, akkor logikusan csak ez a helyesírás állhatja meg a sarat: — Hiába — szól a nyomdász —, ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie — ha mégannyira köti is az ebet a karóhoz —. Hiszen ezt tapasztalhatta eddig is. Napilapjaink közül különösen a Népszava íttiott már hódol ennek a fölfogásnak. A zárójelekre, mínuszokra és idézőjelekre vonatkozóan körülbelül ugyanazt a szabályt fogadhatjuk el: a zárójeleken, mínuszokon vagy idézőjeleken belül kezdett és végzett mondatok után a befejezést jelentő pontot is a zárójelen, mínuszon vagy idézőjelen belül alkalmazzuk. Ez a szabály ugyan sehol sincsen kidomborítva a magyar helyesírás szabályaiban, a gyakorlat azonban körülbelül ezen a csapáson halad. Ami ingadozás mégis akad, az nagyrészt öntudatlan. Különösen vonatkoztat A budapesti helyi bizottság választása alkalamából beérkezett szavazatok megszámlálásának munkáját a szavazatszámláló bizottság április 22-én, pénteken délután fél 6 órakor kezdi meg a Typographia hivatalában. A szavazatszámláló bizottságban az alább fölsorolt nyomdák képviseltessék magukat 1—1 megbízólevéllel ellátott megbízottal: Állami nyomda, Athenaeum, Budapesti, Hírlap, Egyetemi, Franklin, Globus, Hornyánszky, Légrády, Pallas, Pester Lloyd, Stephaneum, Részvény, Ujságüzem, Világosság, Wodianer. A szakitársak figyelmébe! A Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre április 24-én, vasárnap délelőtt Váli órakor a Typographia Bérkocsis utcai termében szakelőadást rendez. Előadó Kun Sámuel szaktárs. Az előadó közismert kiválósága a nyelvismereteik terén, valamint az előadásnak nyomdászszempontból rendkívül érdekes anyaga biztosítják, hogy a hallgatóságnak élvezetes és tanulságos délelőttben lesz része. Ezért kívánatos, hogy az előadáson a szaktársak minél nagyobb számban jelenjenek meg. Előadás nyomdai munkásoknak. Az Üzlet szerkesztője, dr. Radványi László úr, április 29-én, pénteken este 7 óraikor az egyesület Kölcsey utcai gyűléstermében vetített képek bemutatásával előadást tart a reklám és a nyomdaipar címén, amelyre a nyomdai munkásokat és munkásnőket meghívja az önképzőbizottság, ható ez az idézőjeles esetekre. Ezt az öntudatlanságot talán maga a Horváth szótára jellemzi legjobban. Anélkül ugyanis, hogy az idézőjeles mondatok után következő pontok kérdésével foglalkoznék, a szótár 283. oldalán a 25. sorban idézőjelen kívül teszi a pontot, a 40. sorban pedig idézőjelen belül. Mind a két példában kettőspont után következő mondatokról van szó. Ebben az esetben pedig nem elég annak a szabálynak a tudása, hogy az idézőjeleken belül kezdődő és végződő mondat után a pontot is idézőjelen belül alkalmazzuk. Előbb még eldöntésre vár az a kérdés is, hogy lehet-e a mondatot kettősponttal befejezettnek tekintenünk.Az a mondat, hogy: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“, kétségtelenül idézőjelen belül kezdődő és végződő önálló mondat. De ki meri azt állítani, hogy az előtte lévő kettőspontos mondat is befejezett mondat? Ellenkezően: a kettőspont éppen a két mondat közötti szerves összefüggést jelzi. Még abban az esetben is, ha a kettőspontos mondat szerkezeténél fogva önálló és befejezett lehetne, az önállóságot és befejezettséget a kettőspont alkalmazásával megváltoztattuk. Az olvasás technikája is megköveteli, hogy a kettőspont után a hangot ne vigyük le, mint a pontnál, hanem úgy artikuláljuk, hogy abból még következtetni lehessen valami azután következőre. Hogyan tekinthetnők tehát befejezettnek az olyan mondatot, amely kettősponttal végződik? De vegyük csak elő ismét a példánkat: „Hiába — szól a nyomdász —, ön sohasem teremthet rendet, mert a magyar virtussal lehetetlen megküzdenie“. Láthatjuk, hogy itt is kettőspont után következik az önálló mondat. És mégis idézőjelen kívül alkalmaztuk a pontot, mert ennek a pontnak a kettőspontos mondathoz is van köze. A Duden szabályánál, amely talán csak kompromisszum eredménye, észszerűbbnek látszik tehát az a fölfogás, amely az idézőjelen belül kezdett és végzett mondat után a pontot is idézőjelen belül alkalmazza, de azzal a hozzátevéssel, hogy a kettősponttal végződő mondatot nem lehet befejezettnek tekintenünk. Hogy a gyakorlati életben ez mit jelent, azt néhány rövid példával is illusztrálhatjuk: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“. Itt a kettőspont után következő idézet felkiáltójellel végződött, amely az idézett mondat hangsúlyozásához tartozik Világos tehát, hogy azt idézőjelen belül kellett alkalmazni, de a pontot viszont idézőjelen kívül használtuk, mert az közös. Aztán: „Quo vadis, domine?“. Itt is a kérdőjel csak az idézetre vonatkozik, a pont azonban az egészre. „Nyelvében él a nemzet.“ Ez idézőjelen belül kezdett és végzett mondat, amely semmiféle szerkezeti vonatkozásiban sincsen az előző mondattal. A pont tehát idézőjelen belül helyes. Ha a kettőspont után következő idézet több mondatból áll, akkor az utolsó mondat a mérvadó, éppen úgy, mint a zárójeles eseteknél. Például: „Quo vadis, domine? Ez volt mindenütt a kérdés“. íme, bármilyen esetre könnyen alkalmazható a kérdéses szabály. Tegyük föl, hogy az idézett mondat vége például M pontozottan fordul elő a kettőspontos szövegezésben: „A siker titka sohasem nélkülözi a logikusságot..Ha a kipontozás csupán az idézett mondatra vonatkozik, akkor csak természetes, hogy az idézőjelen kívül is kell pont. Előfordulhat persze, hogy a kipontozás nemcsak az idézetre, hanem a teljes mondatra vonatkozik. Ilyen esetben a három pont egyszerűen úgy szerepel, mintha csak egyről volna szó: egyszerűen idézőjelen kívül alkalmazzuk. Azt tartják, hogy minden szabály alól van kivétel. Ez alól is volna. Ha ugyanis a kettőspont után külön bekezdéssel következik az idézet, akkor észszerűtlen idézőjelen kívül alkalmaznunk a pontot. De ez a természetellenes kivétel is csak azért szükséges, mert a kettőspont után következő külön bekezdés ugyancsak természetellenes, mivelhogy összetartozó mondatokat kettészakít. De ezenkívül is: a külön bekezdéssel elkülönített szöveg idézése teljesen fölösleges, mert az idézőjel elkülönítő szolgálatát elvégzi maga a külön bekezdés és „beljebbezés“. Lehet, hogy ezek a fejtegetések nem hatnak a teljes és rögtönös meggyőzés erejével. De ez nem is volt cél. Ha az elmondottak egyelőre csak gondolkozásra késztetnek bennünket, már akkor is parthoz közeledünk Szilágyi, J