Betű, 1950 (82. évfolyam, 1-24. szám)

1950-01-15 / 2. szám

A szakszervezet titkárságának f­elhívása Szakszervezetünk titkári értekezlete foglalkozott a Miniszter­­­tanács határozatával, amely az ipari munkaerőgazdálkodásról és a szakképzésről szól. A titkári értekezlet a határozatot pontról­­pontra megtárgyalta és megállapította azokat a feladato­­kat, amelyek e határozat végrehajtásából a szakszervezet köz­pontjára hárulnak. A Központi Titkárság felhívja az üzemi bizott­ságok figyelmét, hogy a határozatot a. b. értekezleten tárgyalják meg és a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket tegyék meg. A határozat végrehajtásával kapcsolatban komoly feladat hárul az üzemi bizottságokra, mert gondoskodnak kell a maga­sabb képzettségű, de alacsonyabb munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak a szakképzettségüknek megfelelő munkakörbe való beosztásáról. Feladatuk továbbá a szakmunkássá képzett, vagy képzendő nőkkel szemben esetleg fennálló előítéletek elleni fel­világosító munka. Gondoskodniok kell az átképző tanfolyamok­kal kapcsolatos teendőkről, a sztahanovista iskolák létesítéséről és általában a határozatból a szakmára vagy az üzemre vonat­kozó feladatok végrehajtásáról. A Minisztertanács jelentős feladatokat ró a vállalatok veze­tőire, akik ezeket csak akkor tudják helyesen és eredményesen megoldani, ha az üzemi szervek őket megfelelően támogatják. Felhívjuk tehát üzemi bizottságainkat, hogy a legteljesebb segít­séget nyújtsák ebben a kérdésben is vezető elvtársainknak, ami­vel lehetővé válik a Párt irányításával a­ Minisztertanács hatá­rozatát üzemükben is végrehajtani. Az Athenaeum-nyomda egyéves elütőmozgalma Az üzemi tervek teljesítésében, túlteljesítésében nagy jelentősége van az észszerűsítéseknek és az újításoknak. A legkisebb újítás, síiunkamódszerváltoztatás is ered­ményez értékes megtakarításokat, éppen ezért helyes és célszerű munkánkban a régi, elavult mód­szereken változtatni. Ezzel kap­csolatban Sztálin elvtárs arra ta­nít bennünket, hogy: »A kommu­nizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű dolgozó gondolkodni kezd a munka termelékenységé­nek emelésén.« Komoly eredmények az újítá­fozgalomban Az egyes üzemek, újítások révén, iparunkba­n is lényeges eredmé­nyeket értek el, amit természete­sen a­z ötéves terv túlteljesítése céljából szélesíteni és fokozni kell. Az Athenaeum-nyomda dolgo­zói szem előtt tartva az újítások és észezerűsítések fontosságát és jelentőségét, az újításokkal is fo­kozzák üzemük termelékenységét. Egyébként az üzem dolgozói az újítómozgalom megindulása óta az 1949. év végéig összesen 157 újí­tási javaslatot nyújtottak be. Ta­pasztalatcsere keretében eddig átvett újítások száma 23, összesen bevezetve 190 javaslat. Ebből el­fogadva 100, elutasítva öt, további kísérletre utasítva 33 javaslat, más vállalathoz elküldve, mint nem nyomdaipart érintő javaslat­­kaz. Az elfogadott javaslatok előkalkulált évi gazda­sági megtakarítása összesen 220.7BS.— Ft, amelyből az év végéig kb. 63.000.— Ft tiszta haszon mutatkozik. Az elfogadott javaslatok díja­zására a vállalat összesen 12.655 Ft-ot fizetett ki. Az előkalkulált évi gazdasági megtakarítás összegében számos, már megvalósított, de még kiérté­kelés alatt álló újítás gazdasági eredménye nem szerepel. Az öt­ javaslatnál — melyek a dolgozók egészségvédelmet célzó újítások és észszerűsítések — a bizottság eszmei jutalom kifizeté­sét javasolta, mivel ezeknél pon­tos gazdasági eredményt kiszámí­tani nem lehet, de szem­ előtt tartva Pártunk és kormányzatunk célkitűzése..., hogy «legfőbb érték az ember«, így ennek alapján, valamint a javasolt védőberende­zés nagyságát figyelembe véve állapította meg a díjazás mérvét. Az­ üzem­ újító és ész­­szerű­sítő mozgalmának további fejlődését vannak hivatva elősegíteni az offset- és irodai dolgozók osztályán már megala­kult és működő újítóbrigádok, valamint, a rövidesen megalakuló szedőgéptermi és könyvkötészeti újitóbrigádok is. Úgy az újitóbrigádoknak, mint az üzem valamennyi dolgozójának feladata, legyen, hogy felkutassa a termelést gátló akadályokat és azok mielőbbi megszüntetésével tegyék eredményesebbé és gyor­sabbá a,2 építőmunkát. Az újítómozgalom eddigi ered­ményei még az Állami, Szikra (Honvéd), Szikra I., Szikra Lap, Hungária, Budapest, Hírlap, Füg­getlen és Pátria nyomdákban ha­talmas fellendülésről tesz tanúsá­got. A dolgozó tömegekkel való kapcsolat, a felsőbb szervek tájé­koztatása tömegméretűvé teszi a mozgalmat.­­ Az ötéves terv üteme, egész országunkat átalakító, messzemenő célkitűzései azonban az eddiginél még sokkal többet követelnek újí­tóinktól és minden egyes dolgozó­tól. Az újítómozgalomr­al át kell térni a műszaki és szervezési kez­deményezések útjára, amelyek for­radalmasítják a technikát és a dolgozók legszélesebb rétegeit ragadják magukkal a haladás útján a tervfeladatok teljesítése és túleljesítése érdekében. Példánk a Szovjetunió Sztaha­­nov-mozgalma, ahol egy-egy me­rész kezdeményező sokszor a dol­gozók százezreinek, sőt a tudomá­nyos kutatásnak is új utat mutat a technika fejlesztésére, a munká­nak termelékenyebbé, jobbá és olcsóbbá tételére. Szállal lett a Sztahinovmosgglom a nagy sztá­lini ötéves tervek meg­valósításá­nak és s rendszeres túlteljesítésé­nek egyik legdöntőbb tényezőjévé. Ilyenné kel fejlődnie a, mi újitómozgalmunknak is. BUDAPEST 1950 JANUÁR 15 82. É­V­F­O­­­Y­A­M 2. S 2 AM fá e s 'e • sn­­­fc 1-én és IS-én jWgtffijfcix\ ......-11 -------------------------------------------------- ---------——-—*•*•• .- - A NYOMDA- ÉS PAPÍRIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Az ötágú csillag új hősei Beszélgetés három élmunkásjelölttel munkájukról Január 16-án k­erül sor az ötéves terv idejében először élmun­kás kitüntetésekre, valamint nyer­eségrészesedés kiosztásra. A sztálini felajánlások során, de különösen a sztálini műszak­ban új élmunkásjelöltek bukkantak fel, akik igen magas teljesít­ménnyel emelkedtek társaik fölé! De n­em volt könnyű dolguk az elsőbbség megtartásában. Élenjáró dolgozóinkat ugyancsak megszo­rongatták társaik , alaposan ki kellett tenni magáért annak a dolgozónak, aki meg akarta szerezni az élmunkás, vagy kiváló­munkás ötágú csillagát. Három élmunkás és kiválómunkás jelöltet kérdeztünk meg ezzel kapcsolatban mondják el, mivel érdemelték ki a kitüntetést. Újítók az élvonalban Először az Állami­ nyomda mű­szaki vezetőjének, Kiss András­nak tettük fel a kérdést, hogy milyen munkája eredményeképpen lett kiváló munkás címére elő­terjesztve. Feleletül az ü. b. tit­kár elvtárs a kezünkbe adott egy füzetet, amiben az összes újítá­sok és kiemelkedő teljesítmények benne vannak. Ebből megláthat­tuk, hogy Kiss András elvtárs, aki azelőtt az Állami­ nyomda egyik gépmestere volt, sokrétű szakmai tudásának eredményekép­pen emelték ki az üzem többi dolgozója közül Eddig több újítását nyújtot­ták be a Könnyűipari Minisztériumba, amelyek közül két javaslatát már elfogadták. — Az egyik újításom — mondja Kiss elvtárs — az ívek összehor­dásának leegyszerűsítésére irá­nyul. Ezzel kapcsolatban folya­matban van három összehordó­gépnek a megszerkesztése, amely a könyvkötészet szűk keresztmet­szetének megszüntetésére szolgál. Az összehordás leegyszerűsítési munkáinak kikísérletezése céljából brigádot alakítottunk, melynek tagjai Kiss, Novoszád, Boér és Borbély szaktársak. A lényege ennek az újításnak az, hogy a gépek — eltérően az eddigi gyakorlattól — nem víz­szintes vagy hosszanti, hanem vertikális, függőleges irányban forognak, hasonlóan a páter­­noszterhez vagy az óriáskerék­hez. A kerék forgása következté­ben az oldalára szerelt fülkékből az ívek egymás után kicsúsznak és nem kell az összehordásnál fölösleges energiát pazarolni. Az újítóbrigád javaslatát az újító­­bizottság elfogadta és mérnöki megrajzolás céljából az Iparügyi Minisztériumba terjesztették fel. — A másik újításom a papír gyártási irányának megjelölése. Ezt a javaslatot az 1949 októ­ber 30-án megtartott újítókon­gresszus megfelelőnek találta és elfogadta. — A papírgyártógép egy tour-hengerén egy fémszalag elhelyezését javasoltam, — ma­gyarázza Kiss elvtárs — mely a gyártási iránynak megfelelően helyezkedne el 30—40 cm széles­ségben. Ezáltal elérjük azt, hogy a felvágásra kerülő papíroknál a gyártási irány mindegyik darab­nál adva van és így az első rá­­tekintésre könnyen megállapít­ható. Azzal, hogy a gyártási irányt ilyen formában megjelöl­jük, kb. 3 százalék­ papírt taka­rítunk meg, amely havonta 2100 kg-nak felel meg. Tehát egy évre 2­1.060 kg papírt takaríthatunk meg, amely az átlagos 6 forintos egységárat figyelembe véve, 172.800 forintot jelent. Az ü. b. titkár elvtárstól meg­tudtuk még azt is, hogy Kiss András elvtárs vezeté­sével alakult egy műszaki »Cél-brigád«, melynnek a célja az üzemi dolgozók munkájá­nak megkönnyítése és a mun­kák megferel előkészítése. Mint láthatjuk, az Állami­­nyomaában a műszaki értelmiség is kiveszi részét a munkából és segítségére van a fizikai dolgo­zóknak a munka sikeres elvég­zése érdekében. Ezután a Dobozgyár ?I. V. egyik dobozkészítőnőj­ét, Kovat­­csik Rózsa elv­társnőt kerestük fel, akit az üzem dolgozói nagy lelkesedéssel jelöltek mintunkos­­nak. Kovalcsik elvtársnő egy minta­dobozzal felszerelve jött oda hoz­zánk, mint mondta, így érzékel­tetőbben tudja elmondani új munkamódszerét. g*, — Azelőtt, — felelt kérdé­sünkre — amíg nem brigádban dolgoztunk, sokkal tovább tar­­tott egy-egy doboz elkészítése, mint most. Addig úgy csináltuk, hogy először elkészítettük az ösz­­szes doboz alsó részét, azokat, amint darabonként elkészítettük, félretettük. Majd elkészítettük a felsőket, utána újra magunkhoz vettük az alsókat és a kész fel­sőket rátett­ük. Ez nagyon sok felesleges munkát kívánt. Emel­lett pedig a lehúzónő, — tekin­tettel arra, hogy sok esetben a munkáját gyorsabban végezte, mint a behúzónő és mesterim — ha már nem győztük a munkát, megállt és bevárta, míg feldol­gozzuk az­ általa kitűzött dara­bokat. Az új Dzunkamódiszerre­ meg­valósítottuk azt, hogy először a felsőket készítjük el, azt mellénk helyezzük és nem tesszük félre, mint azelőtt. Amikor pedig az alsó részeket készítjük, amint egyik doboz alsó elkészül, rá­tesszük a felsőt is és így ezzel egy különálló munkafolyamatot kapcsolunk ki. Amellett a le­húzónő, amint elkészítette a mun­káját, segít a m­esternőnek és a behúzónak. Ezzel a módszerrel állandó termelési eredményünk 148 százalékt, ami heti 152 fo­rintot jelent. A sztálini műszak alatt 170,6 százalékot értünk el 6 órai munkával. Hat óra alatt többet készítettünk 300 darabbal, mint azelőtt a régi munka­mód­szerrel 8 óra alatt Aki jó mozgalmi munkát végez az a termelésben is élen jár! Az a. b. titkártól megtudtuk azt is, hogy Kovalcsik elvtársnőt SzIT-titkárnak választották meg és azóta az ifimozgalom észre­vehetően javul. Kovalcsik elv­­társnő tehát nemcsak a termelés­ben, hanem a mozgalmi munká­ban is kiveszi részét. A Doboz­gyár N. V. kultúrcsoportjában, mint az énekkar egyik tagja mű­ködik. Mikor megkérdeztük, hogy mi a további terve, azt felelte, hogy ugyanilyen vagy ha lehet, még nagyobb eredménnyel és lelkesedés,­?! akar tovább dol­gozni, az ötéves terv minél előbbi sikeres befejezése és a szocializmusnak hazánkban való felépítése érdekében. Miután további sikeres munkát kívántunk neki, elindultunk a Budapesti­ nyomdába, ahol Hende Ferenc kéziszedő elvtársat ke­restük fel. A munkamódszerátadó megérdemli a kitüntetést ilet,de elvtárs átlagteljesítmé­nye 180—185 százalék, a sztá­lini műszak alatt 412 százalékot ért el. — Uj munkamódsze­r.ket in­kább észszerű é lesnek, smt­b munkabeosztásnak neveznem. Ugyanis , a szedőszekrényt telei tesszük betűkkel, előre elkészít­jük a munkához szükséges ösz­­töz­anyagot, úgyhogy a munkát folyam­at­osan tudjuk végezni, minden megszakítás nélkül. Bri­gádban dolgozunk, a brigádtagok fokai Béla, Pakó Béla, Dubovai Lajos, Szombati Ottó, Gruber Katólg. Ezt az újabb munka­módszerünket átadjuk azoknak a dolgozóknak, asik nem tudják el­érni a 100 százalékot, így pél­dául egyik tanulónk, amióta a mi munkamódszerünk szerint dol­gozik, 180 százalékos eredményt ért el. Elkértük az egyéni versenny- szerződését a termelési felelőstől," ahol fel van tüntetve, hogy vál­lalja a szokásos teljesítménynek — tekintettel arra, hogy a kézi­szedőknél még nincs teljesítmény­bérezés — 120 százalékos túltel­jesítését. Ezt a 120 százalékot 185 százalékra teljesítette, szem­ben a Szikra nyomda I. sz. tele­pének hasonló munkát végző kézi­­szedőjével, akivel párosverseny­ben áll. Megállapíthatjuk, hogy a dolgo­zóink, akiket élmunkás kitünte­tésre terjesztettek elő, munkájuk­kal valóban kiérdemelték a meg­különböztető címet. Láthatjuk, hogy nagymértékben elősegítik népgazdasági tervünk mű­vel előbbi befejezését. Úgy termelést, mint mozgalmi v maion követik ■ Pártáért ■ k­ínyw.'i-atésát, aminek I eredményekéi • m­c.r.­j­z&k termelés "-hét, l ' .'•? job­ban dolgoznak, he­­ti m.'r.il ha­marabb elérjük célunkat s meg­valósítsuk a szocializmus orszá­gát. Sajó Zsuzsa

Next