Typographia, 1970 (102. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
1970. JÚNIUS 1. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 102 évfolyam * A NYOMDA, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA * 6. SZÁM XKA:20 FILLÉR k ICPS ünnepi ülése Budapesten Mint már közöltük, 1950. március 12—14 között Budapesten alakult meg a Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmabeli Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICPS), melynek a papíripar révén szakszervezetünk is tagja. Két évtized után a szövetség ismét Budapestet választotta színhelyül, hogy az adminisztratív bizottság május 18 és 22 közötti ülésén hazánk fővárosában ünnepeljék meg a szövetség megalakulásának 20. évfordulóját. Az ünnepi ülésre érkezett külföldi vendégek egy csoportja, köztük a Papíripari Állandó Bizottság tagjai május 25-én látogatást tettek a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában, ahol az üzem vezetőinek és dolgozóinak részvételével nagygyűlésen emlékeztünk meg a jubileumról. A szövetség, valamint a Papíripari Állandó Bizottság eddigi tevékenységét Giorgio Pavanetto, a bizottság olasz elnöke méltatta. A jubileum alkalmából érdekes és tanulságos nemzetközi munkavédelmi kiállítás nyílt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete székházában, s 20 év a dolgozók szolgálatában címmel képekkel illusztrált kiadványt jelentetett meg francia és angol nyelven a szövetség. Szakszervezetünk központi vezetősége és iparágaink dolgozói nevében további sok sikert és eredményes munkát kívánunk nemzetközi szövetségünknek és a Papíripari Állandó Bizottságnak abban a harcban, melyet a vegyipari és rokonszakmabeli — köztük a papíripari — dolgozók érdekeinek szolgálatában, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének megteremtéséért és az egyetemes béke megszilárdításáért folytatnak. MUNKA ÉS ESZTÉTIKUM Az üzemeket azért szereljük fel sok milliós értékű gépekkel, hogy ennek révén holnap — vagy még a ma küszöbén — a munkások jobban éljenek, könnyebbek legyenek a hétköznapjaik, gazdagabbak és vidámabbak az ünnepeik. Ezt a gondolatot lehetne kiemelni — számos értékes és érdekfeszítő vélemény, elképzelés között — arról a tanácskozásról, melyet május derekán tartottak Siófokon ,az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett munkavédelmi felügyelők. Donáth Bélának, a SZOT munkavédelmi osztályvezetőjének előadásából kitűnt, hogy a balesetek száma az állami iparban csökkenő tendenciát mutat. Az általános javulás ellenére viszont a könnyűiparban — 1967-hez képest — 30 százalékkal nőtt a balesetek száma. Az idei első negyedévben — a múlt évi bázishoz képest — romlott a helyzet a balesetek megelőzésében néhány, könnyűiparhoz tartozó iparágnál, többek között a papír- és a nyomdaiparban is. Figyelemre méltó — és a tennivalókra utal —, hogy az öszszes üzemi balesetek 40 százaléka anyagmozgatás, szállítás, rakodás közben következett be. A SZOT munkavédelmi osztályának vezetője hangsúlyozta: ma már nem az a módja a védekezésnek, hogy a tragikus esetek bekövetkezése után kapkodjanak, intézkedjenek, vagy a felelősségen vitatkozzanak a vállalatoknál. A legfontosabb feladat: a megelőzés. Olyan biztonsági és egészségügyi körülmények előrelátó megteremtése minden munkahelyen, amely kizárja (vagy a minimálisra csökkenti) a baleseteket. S mindez nem csupán egy szakszervezeti „reszort” — a munkavédelem — időleges vagy pillanatnyi dolga, hanem mélyebb perspektíváiban szoros összefüggésben van iparfejlesztési politikánkkal, népgazdasági távlati terveinkkel. A negyedik ötéves tervhez például az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről irányelveket adtak ki a tárcák és a szakmai szakszervezetek. A Könnyűipari Minisztériumban most van folyamatban e terv kidolgozása. Ezek szolgáltatják az alapot, hogy minden vállalat elkészítse munkavédelmi intézkedési tervét az elkövetkező esztendőkre. A műszakigazdasági fejlesztési elképzelések tehát nem teljesek, ha nem foglalják magukban a munkások, a dolgozó ember védelmének kritériumait. Gondoljunk arra, hogy — mind a papíriparban, mind a nyomdaiparban — a szállítás során előforduló baleseti veszélyek nem csökkenthetők lényegesen iparágaink meglehetősen elmaradott anyagmozgatási rendszerének gyökeres korszerűsítése nélkül. A munkavédelem tehát sok esetben szoros összefüggésben van a távlati fejlesztéssel. Ugyancsak az alapvető műszaki fejlesztés jelenti a megnyugtató megoldást, ha a túlzsúfoltságból vagy éppen a túlórák okozta fáradtságból, figyelmetlenségből adódó esetekre gondolunk. Mindenképpen feljegyzésre érdemes az a gondolat, melyet a konferencia egyik előadója ekként fogalmazott: „A túlóra nem elemi csapás!” Valóban nem az, s hogy „objektív”, elkerülhetetlen kényszerűség se legyen, abban a vállalatok szakszervezeti testületeinek az eddigieknél határozottabb szerepet kell vállalniuk. A SZOT munkaügyi osztályának helyettes vezetője, Évinger Mihály érdeklődést keltő referátumában a termelési kultúra emeléséről beszélt. Hiszen ma már nemcsak a legsúlyosabb veszélyforrások megszüntetése, a nyomasztó egészségi ártalmak kiküszöbölése a munkavédelem és a munkaegészségügy feladata. A munka közben leselkedő veszélyek elhárításán kívül nem lehetünk közömbösek olyan feltételek iránt, mint egy-egy üzem műszaki színvonala, esztétikai körülményei. A dolgozók kedélyét, gondolkodását, és nem utolsósorban hasznos teljesítőképességét nagyban befolyásolja az üzemi légkör, az informáltság színvonala, a munka szerinti elosztás gyakorlata (az elveket törvényeink biztosítják), és még sorolhatnánk tovább, variási felelősségük van a fószakszervezeteknek abban, hogy a termelés minden talpalatnyi helyén érvényesüljön az az elv, amelynek szelleme egész társadalmunkban uralkodó. Az országos munkavédelmi felügyelői értekezlet részvevői és előadói rámutattak: ha a szakszervezetek következetesen látják el törvényes feladataikat, akkor olyan eredmények születhetnek, mint például a Gazdasági Bizottság ismert határozata a nyomdaipar termelőeszközeinek 45 százalékos növelésére. Hiszen a szakszervezeteknek napjainkban nemcsak jogaik, hanem gyakorlati lehetőségük is van, hogy érdemben cselekedhessenek, amikor tagjaik, a dolgozók érdekeiről van szó. Akár mindennapi személyes, akár távlati országos jelentőségű kérdésekben. v. I. A DUNÁN Végre itt az igazi nyár! Újból megkezdődtek szocialista brigádjaink hangulatos sétahajózásai Fotó: Székely Tamás PAPÍRIPAR * KIVÁLÓ GYÁRAK A Papíripari Vállalat gyáregységei — megadott feltételek alapján — a Kiváló Gyár kitüntetés elnyeréséért versenyeztek. A feltételek között első helyen szerepelt: a gyáregységek mennyire járultak hozzá a vállalati eredményhez, az eredmények túlteljesítéséhez. Milyen mértékű volt a termelékenység mutatóinak alakulása az előző évhez viszonyítva? Fontos feltétel volt még: a gyáregységek termékeinek a minősége, a balesetek számának a csökkentése. Az értékelés ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével történt, s a következő sorrend alakult ki: Első lett a Lábatlani Papírgyár, második a Duna Papírárugyár, harmadik a Csomagolóanyaggyár. Ezek a gyárak a következő év márciusáig a Papíripar Kiváló Gyára címet viselhetik. Egyidejűleg az érintett gyáregységek igazgatója, főmérnöke, főkönyvelője kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. A központi részesedési alap terhére pénzjutalomban is részesültek a helyezett gyárak. A Szentendrei Papírgyár, a Budafoki Papírgyár és az Újpesti Papírgyár oklevelet kapott jutalmul. JÁNOS-ÜNNEPÉLY: JÚNIUS 27-28. Nagyszabású,, érdekes programokban gazdag János-ünnepélyre készülünk az idén. Június 27-én, szombaton 18.30- kor (kedvezőtlen idő esetén 28-án, vasárnap) kezdődik az immár hagyományos műsoros est a Kisstadionban. Ezen a komolyzene, az operaszínpad kiváló, neves képviselői csakúgy föllépnek, mint a könnyebb műfajok, a táncdal és a humor legnépszerűbb reprezentánsai. A sportprogram 27-én és 28-án a Népligetben, a Petőfi Sporttelepen és a nagy körben bonyolódik le. Az idei János-ünnepély sportprogramja érdekes színfolttal gazdagodik. Már készülnek a szokásos népligeti körversenyre a kerékpárosok (a versenyen a gráciák ugyancsak megjelennek), s az íjászok. A labdarúgásban a nyomdász öregfiúk ellenfelei a papíripariak lesznek. Az ő mérkőzésük után kerül sor a Ferencváros öregfiúk és az újságírók csapatának mérkőzésére, amelyen sok régi futballkiválóság bizonyára nagy érdeklődés mellett mutatja be képességeit. Gutenberg íjász emlékverseny (rövid távú) szombaton 14 órakor. Gutenberg nemzetközi kerékpáros emlékverseny vasárnap 8 órakor. íjászverseny (hosszú távú) 9 órakor. Nyomdász—Papíripari labdarúgó-mérkőzés 15.45. Ferencváros öregfiúk—Újságírók mérkőzés 17.30 órakor. Belépődíj a labdarúgó-mérkőzéseken 3 forint. A műsoros est jegyei 5 és 10 forintos árban válthatók az üzemek és vállalatok szb-inél, a színházak központi jegyirodájánál, valamint a Gutenberg Művelődési Otthon pénztáránál naponta 15-től 20 óráig. A KÖNYV NEMZETKÖZI FÓRUMA Könyvművészeti verseny Moszkvában Április 15 és május 5 között rendezték meg, Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából, a moszkvai nemzetközi könyvkiállítást, melynek könyvművészeti versenyében a magyar könyvkiadók is részt vettek. A kiállítás területileg is nagyarányú volt: több mint 11 000 négyzetméter helyet foglalt el, és mintegy 25 ezer kötetet mutattak be. Lenin műveinek csoportjában a fődíjat Lenin Válogatott Műveinek magyar kiadása nyerte, melyet a Magyar Helikon adott ki Lengyel Lajos tervezése szerint, s a Kossuth Nyomdában készült. Második díjat kapott a Kossuth Kiadó Esztétikai Kislexikona (tervezte Szántó Tibor), valamint a gyermekkönyvek között a Csóka, róka, móka, Reich Károly illusztrációival (Minerva-kiadás). Harmadik díjat kapott a Magyar Helikon Thomas Mann-sorozata, valamint Graphica Hungarica kötete. Mindkettőt Szántó Tibor tervezte. A Lenin-művek kategóriájában többek között szépen megformált szovjet, NDK, japán és amerikai kiadványok kaptak díjakat, az egyéb politikai kiadványok között újszerű és nagyon szép szovjet és csehszlovák művek keltettek érdeklődést. A művészeti könyvek csoportjában nagy sikere volt a lengyel mélynyomású kiadványoknak és a kitűnő színes jugoszláv művészeti könyveknek. Egy megragadó vietnami album — ősrégi eljárással készített színes fametszetekkel — első díjat kapott. A kiállítás és a verseny impozáns hozzájárulás volt a Lenin-centenárium ünnepségeihez, és a szocialista országok könyvkiadásának gyors fejlődéséről tanúskodott. A kiállítás egyik fő témája, fő része volt: „A Szovjetunió: könyvhatalom.” Itt mutatták be a szovjet könyvkiadás és sajtó fejlődését. A díjnyertes hazai kiadóknak, nyomdáknak, tipográfusoknak és illusztrátoroknak április 28-án a Kiadói Főigazgatóságon adták át a verseny díjait tanúsító okleveleket. Pártkongresszusi verseny a debreceni Alföldi Nyomdában A SZOT és a KISZ Központi Bizottságának felhívása nyomán a szakmánkban is kibontakozó munkaverseny-mozgalom jól halad a debreceni Alföldi Nyomdában. * Például a magasnyomó formakészítő üzemegység összfelajánlásához a linószedők ifjúsági szocialista brigádja úgy járul hozzá, hogy az átlagteljesítményt óránként 7000 n-re emelik, és ezen a szinten kívánják tartani. Jelentős ez a felajánlás, hiszen a brigádban néhány, kevesebb gyakorlattal rendelkező átképzés is dolgozik, ugyanakkor a hibaszázalékot 2,6 százalék alá szorítják le. A kötészeti Ady Endre ifjúsági brigád Bánhalmi Jutka KISZ-titkár vezetésével elhatározta, hogy a csupa fiatalból álló kollektíva a jó minőség mellett 100 százalékon felüli teljesítményt ér el. Az ofszet gépteremben „A világirodalom remekei” nevet viselő ifjúsági brigád kisebb papírfelhasználást és jobb minőséget, egyenletes nyomás elérését tervezi, hiszen a meg- Szilágyi Gyuláné brigád vezető az ifjúsági szocialista brigád tagjaival megvitatja a kongresszusi tisztelő szocialista címért küzdő felajánlás egyik vállalásának teljesítését