Udvarhely Szék, 1999. július-december (2. évfolyam, 27-50. szám)

1999-07-28 / 30. szám

1999. július 28 - augusztus 3. HETI HOROSZKÓP T kos (III. SI.-IV. gQ.) Kivételes helyzetben van, hiszen most ki tudja mutatni érzéseit, vá­gyait, de a félelmeit sem titkolja. A magánéletében teret enged a roman­tikának, és ezzel kedvesét is meglepi. E bika (IV. El.-V. gQ.) ~ Komoly próbatétel előtt áll, mert olyasmire kellene vállalkoznia, ami el­veivel ellenkezik. Hallgasson lelkiis­merete szavára, és döntsön úgy, hogy később ne bánja meg. H ikrek (V.­II.-VI. 51.) ~ Szeretetteljes légkörben, szinte játszva ,végzi mindazt, amit önre bíz­tak, vagy talán még annál is többet, hi­szen arról nem mond le, hogy plusz­pontokat szerezzen magának. Nem kell tartania veszélyektől, nyugodtan élvezze ezt a laza, kellemes időszakot. gu­rák (VI. BB.-VII. 22.) ~ Próbálja megvalósítani régi vágya­it, terveit. Felesleges ügyekre ne vesztegesse az idejét. De nehogy eb­be a kategóriába sorolja a párkapcso­latát! Még ha olyan biztos is kedvesé­ben, mint saját magában, akkor sem szabad őt elhanyagolnia. f1 oroszlán (VII. 53.-VIH.130 Nem várt sikereket ígérnek a csilla­gok. Lehet, hogy egy új, első látásra kibontakozó szerelem kezdetét jelzik, bár a már meglévő kapcsolatban is történhetnek kedvező fordulatok: pél­dául a veszekedések sorozata után be­következik a nagy kibékülés, vagy ré­­­­gen látott kedvese végre visszatér. Ip. szűz (Vili, B4.­IX, g3.~ Eddig felhalmozott tudását, tapasz­talatait nemcsak saját maga hasznosít­hatja ezekben a napokban, hanem má­sok is, akik önhöz fordulnak segítsé­gért. A rokonságában is akadnak gyá­­molításra, biztatásra várakozók. g: mérleg (IX. 54-X. 23) Miközben folyamatosan bizton­ságra vágyik, egyre-másra kocká­zatos kalandokba bonyolódik. Ezt az ellentmondásos helyzetet elég nehezen tudja feldolgozni, ezért töb­bet szorong, mint kellene. mn, skorpió (X. 54.-XI. ggj Bűntudata, hogy valamit nem úgy csinált, ahogy helyes lett volna, és kétséges, hogy az ön előtt álló felada­tokat nem tudja elvégezni, ezennel véget értek. A magánéletében is­­ érezhető ennek jótékony hatása. ^ nyilas (XI. 53,-XII. 5I~ Szerencsésnek mondhatja magát,­­ még akkor is, ha Fortuna nem éppen az ön lába elé ontja bőségszaruját. Irigylésre méltó helyzetbe kerül ha­marosan a szerelemben is. vfc bak (XII. BB.-I. BO.) Nyitott szemmel jár a világban, és minden új információt és tapasz­talatot a hasznára tud fordítani. Most viszont önmagán, illetve saját korlátain is képes túllépni. Párkap­csolatában játsszon nyílt lapokkal SS vízöntő (I. Bl.-ll. BO.) . Alkotó fantázia, ötletgazdagság jel­lemzi, de elképzeléseinek megvalósí­tása, terveinek kivitelezése még min­dig nehézségbe ütközik. Hadilábon áll az idővel is, folyton az az érzése, hogy lekésik valamiről. A halak (II. Sl.-ill. BO.) Többféleképpen értelmezhetők a csillagállások, attól függően, hogy milyen helyzetben van. Ha éppen ál­lást keres, akkor nem túl lelkesen te­szi, pedig pozitív kisugárzással sike­­­­resebb lehetne. Próbáljon tudatosan erőt gyűjteni, hogy felnőjön a fel­adatához. A Hold a Naprend­szer hatodik legna­gyobb „mellékbolygó­ja", hozzánk a legkö­zelebbi és legköny­­nyebben megfigyelhe­tő és vizsgálható égi­test. Földünk hűséges kísérője volt az első égitest, melyre EMBER látogatott el. A Hold és a Holdat körülvevő tér titkainak feltárásával közeleb­bi választ kaphatunk nemcsak magának a Holdnak, hanem a Föld keletkezésével kapcsolat­ban felvetődő kérdésekre is. A tudományos vonatkozáson túl, a Hold a maga fényével és fényváltozásaival nemcsak a hét­köznapok emberének figyelmét vonta magára, hanem ihletője a költőknek, festőknek és a zene­szerzőknek is. Az évezred utolsó teljes napfo­gyatkozására készülve (1999. au­gusztus 1­1.) mutatjuk be a Hol­dat, mint a jelentős csillagászati esemény egyik főszereplőjét. A Hold méretei és főbb adatai A Hold átmérője 3476 km, ami a Föld átmérőjének kb. 1/4 része. Felülete 38 millió km, valamivel kisebb mint Ázsia területe. Anya­gának átlagos sűrűsége 3,34 g/cm­, lényegesen elmarad a Föl­détől. A Hold tömege 81,5-ször kisebb, mint a Földé. A rajta levő nehézségi erő sokkal kisebb, mint a Földön. Felszínén a nehézségi gyorsulás a Földinek 1/6-od része. A Hold földkörüli kerin­gése és tengelyforgása A Hold a Föld körül ellipszis alakú pályán kering. Közepes tá­volsága a földtől 384400 km. A fény sugarának mindössze 1,25 másodpercre­ van szüksége, hogy megtegye ezt a távolságot. A Hold földközelben 354000 km - re van tőlünk, földtávolban ez a távolság 404000 km. Az első esetben nagyobbnak, a második esetben kisebbnek látjuk a Hold­korongot! A Hold Föld körüli pá­lyáját 27,5 nap alatt teszi meg. Pályáján 1 km/sec átlagos sebes­séggel halad. A Földről nézve a Hold estéről estére más-más csil­lagokat takar el. 27,5 nap alatt jut el ismét ugyanahhoz a csillag­hoz. Ezt az időt sziderikus kerin­gési időnek vagy sziderikus hó­napnak nevezzük. A holdpálya síkja mintegy 5­­fokos szöget zár be az ekliptika síkjával (a Föld­pálya síkjával). E két sík met­szésvonalát a holdpálya csomó­vonalának, azokat a pontokat pe­dig, ahol ez az egyenes az ég­gömböt metszi, a holdpálya cso­mópontjainak nevezzük. Ezek a csomópontok nem stabil helyze­tűek, hanem a Hold mozgásával ellenkező irányban lassan körbe­vándorolnak. Ezek a pontok a fo­­gyatkozási jelenségek létrejötté­ben fontos szerepet játszanak. Távcső nélkül is megfigyelhe­tő, hogy a Hold - miközben ke­ring a Föld körül - mindig ugyanazt a félgömbjét fordítja felénk. Ez azzal magyarázható, hogy a Hold tengelye körül forog és tengelyforgási, valamint szi­­derikus keringési ideje megegye­zik egymással . Ezt a jelenséget kötött tengelyforgásnak nevez­zük. Megjegyezzük, hogy a Hold kötött forgása csak a Földre vo­natkozóan áll fenn, a Naphoz ké­pest nem. Ennek következtében a Holdon a nappalok és az éjsza­kák időtartama változik. Egy hol­­di nap valamivel hosszabb, mint a sziderikus hónap. Ez kb. 2 nap­nyi időt jelent, ezért egy holdi nap hossza 29,5 földi nappal egyenlő hosszúságú. Ez a szino­­dikus keringési idő. Eszerint a Holdon a nappalok és éjszakák időtartama 15-15 földi napnak felel meg! A Hold fázisai A Holdkorong formájának 29,5 napos periodikus változása ősidők óta megfigyelt jelenség. Holdtöltekor a Föld két ellen­kező oldalán áll a Hold és a Nap, ezért a Hold egész megvilágított felületét látjuk. Újholdkor a Hold és a Nap a Föld ugyanazon oldalán van. A Hold sötét oldalát fordítja felénk. Újholdtól hold­töltéig mindinkább nő a Hold megvilágított felületének felénk fordított része, a Holdnak a Föld körüli keringése miatt. Első ne­gyedkor a holdtányér felét látjuk fényesnek. (Növekvés közben a Hold alakja hasonlít a D betűhöz , dagad). A holdtölte után bekö­vetkező fogyás közben utolsó negyedkor már ismét csak a fél holdtányér fényes (alakja C =csökken). Tekintettel arra, hogy a Hold a Naptól kapja megvilágí­tását, a „sarló domború fele min­dig a Nap felé mutat. A Hold ilyen egyhónapos szakaszosságú fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringése során a Naphoz képest elfoglalt változó helyzetéből adódik. A Hold fényessége Mivel a Holdnak nincs saját fénye, a bolygókhoz hasonlóan a Napról visszavert fénnyel világít. Közelsége miatt a Nap után a III.­­ Hold A Hold-felszín (részlet) Apollo-10 felvétele Hold a legnagyobb fényességű égitest a Föld égboltján. A Hold fényességét csökkenti, hogy fel­színét igen rossz fényvisszaverő tulajdonságú anyagok borítják. A Hold fényessége valójában a fázisokkal függően ingadozik. Téves lenne azt hinni, hogy a lát­ható holdfelület alapján kiszá­mítható a Hold pillanatnyi nagy­ságrendje. Például a félhold nem félannyi fényt sugároz, hanem kilencszer kevesebbet, mint a te­lihold... Érdekes megjegyezni, hogy újhold ideje körül a Hold keskeny sarlóján belül halványan látható a Hold többi része is. Ez azzal magyarázható, hogy a Földről visszavert napfény a Holdra jut, és megvilágítja az ár­nyékban levő félgömbjét is. A Hold felszíne A Hold felszíne nem egyenle­tes, hanem rendkívül gazdagon tagolt. Távcső nélkül is megfi­gyelhető, hogy a Hold felszínén kétféle alakzat különböztető meg: A Hold mélyebb térszintű - kör vagy ellipszis alakú - medencete­rületei a sötét ún. tengerek, és a világos színűek a magasabb szin­tű kontinensek, a hegyvidékek. A tengereket latinul nevezték el. A legnagyobb közöttük a Mare Imbrium (Esők tengere), átmérője meghaladja az 1000 km-t. A hegyláncok magas, me­redek képződmények, melyek éles tornyokból és meredek olda­lú tömbökből állanak. A Hold déli sarka közelében van egy hegy, amely 9 km magasságával felülmúlja a Föld legmagasabb hegycsúcsának magasságát is. A Hold felszínét egyes helyeken igen mély szakadékok szelik át. Szélességük kb. 1 km, hosszuk több ezer km is lehet. Megjegyez­zük, hogy a teljes napfogyatkozás idején, amikor a Hold eltakarja a napkorongot, rendkívüli látvány, amikor a Nap fénysugarait csak mély szakadékok engedik át. A holdfelszín jellegzetes kép­ződményei a holdkráterek, szá­muk a 30.000 -et is meghaladja. Némely holdkráter magassága a 9 km-t is eléri. 1959-ben a Holdnak földünk­ről láthatatlan félgömbjét a Luna-3 szovjet űrszonda fényké­pezte le először, 1959-ben. A fényképek tanulsága szerint en­nek felszínét nagyrészt hegyes területek borítják. A látható fel­színhez viszonyítva az ún. tenge­rek száma igen csekély. A Holdfelszín szerkezete A Holdfelszín szerkezetéről a Hold körüli pályán mozgó „hold­­szputnyikok“ és az Apollo-expe­­díciók adtak megbízható felvilá­gosítást. A Hold kőzettani vizs­gálatai azt mutatják, hogy felszí­nét erősen koptatott felületű vul­kanikus anyagokhoz hasonló anyagok fedik. Ilyen lehet pl. a gránit és a bazalt. A holdfelszí­nen előforduló másik jellemző kőzettípus a finom, kristályos szerkezetű, tömör vulkanikus anyag, valamint lisztfinomságú holdpor, amely 5-25 cm vastag­ságban fedi a laposabb területe­ket. Tekintettel laza szerkezetére és rossz hővezető képességére, ez a porréteg jelentős hőszigetelő tulajdonságú. Földünk hű kísérő­jét, az aug. 11-i teljes napfogyat­kozás egyik főszereplőjét mutat­tuk be vázlatosan olvasóinknak. Készüljünk fel erre a ritka és ér­dekes csillagászati eseményre! PÉTER Attila ulliusimni újhold holdtölte A Hold fényváltozásai____________ Emberi lábnyom a Hold porában - Apollo 11 felvétele A Hold légköre és hőmérséklete Gyakorlati értelemben véve nem beszélhetünk a Hold légköré­ről. A légkör hiányát több jelenség és megfigyelés bizonyítja. Ezek közül említsünk meg néhányat: Ha a Holdnak légköre lenne, időnként felhők vonulnának fe­lette végig. Ezzel szemben a Hold korongja mindig tiszta és derült. A fellépő fénytörés módo­sítaná annak a csillagnak a lát­szólagos helyzetét, amely közel van a holdkoronghoz. A Holdon 2 hétig tart a nappal és 2 hétig az éjszaka. A légkör hiánya miatt­­ nincs szürkület, a nappalból az­­ éjszakába való átmenet igen éles A légkör nélküli Holdon, több , - a földi viszonyoktól eltérő-je­lenség tapasztalható: így például­­ a fekete égbolt, a nappal is látha­tó csillagok, a csend (levegő hiá­nyában nincs közvetítő közeg!) A hosszú nappalokat követő éjszakákon - a légkör hiánya mi­att - gyors a lehűlés. Míg nappal + 134®C a felszíni hőmérséklet, a holdi éjszakán -160®C-ra hűl le. 9. oldal ___ kft. T€RRA COM Székelyudvarhely, Bethlen G. u. 88.sz. tel: 218144­­ A TERRA COM kft kizárólagos fagafenazója a DQAYNt8fm6Mmll 91 wnalyak az aurtpal .szabványoknak nwgfeleleak­. iJ HnBnwif1»- km -I-----—-----1 LU' .».nlnran­l. ronfmpMfi n ponswsn alapanyagú raasg­­imNgvn, *1 iitpiil U­mttL Imnállunk­ i KWniOK, KaZSnOK, találhatók nálunk.

Next