Udvarhely, 2014. március (1. évfolyam, 1-12. szám)
2014-03-26 / 9. szám
Aktuális MÉG LEHET JELENTKEZNI Pszichodráma felnőtteknek Önismereti pszichodráma csoport indul felnőttek számára, az első találkozásra április 26-án kerül sor Székelyudvarhelyen. A pszichodráma olyan terápiás, majd személyiségfejlesztő, önismereti (csoport) módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát. A jelentkezőket 120 órás önismereti csoportokba várják, ha a következő gondolatok, kérdések érdeklik: szeretném elfogadni, megismerni önmagamat múltammal, jelenemmel és lehetséges jövőmmel együtt; honnan tudnék erőt, bizalmat és bátorságot meríteni a mindennapokban; ki vagyok én, merre tart az életem; állandó pörgésben vagyok, hogyan tudnék kicsit megállni; miért kerülök újra ugyanabba a helyzetbe; miként működök családi, szakmai szerepekben. Csoportvezetők: Simó Melinda pszichológus, pszichodráma asszisztens, Süketes Renáta-Etelka, pszichodráma asszisztens. Mivel a csoportlétszám korlátozott, április 6-ig lehet jelentkezni. A találkozókra 4-6 hetenként kerül sor, hétvégi 1 órás tömbökben. Elfogadott legalacsonyabb korosztály 20 év, egy óra részvételi díja 8 lej. Elérhetőségek: 0745-606 118, 0740-490 990. Mwmmi !m CSIPKERÓZSIKA Udvarhelyen a Háromszék Táncegyüttes A Székelyudvarhelyi I művelődési ház nagytermébe április 7-én, hétfőn, 10 és 12 órakor a Háromszék Táncegyüttes interaktív zenés-táncos mesejátékban adja elő a Csipkerózsikát. Érdemes idejében helyet foglalni. Éppen ma telik le a száz esztendő, amikor a gonosz tündér átkától sújtva Csipkerózsika és az egész királyi udvar halálos álomba merült. A százéves álommal a haláltól menekült meg a fiatal királykisasszony. De lesz-e, aki az átkot feloldja, ki segít vajon a királyfinak időben megtalálni és felébreszteni szerelmét? Az eredeti mese hét tündére nálunk a hét erényt testesíti meg: Spera a reményt, Justitia az igazságosságot, Credo a hitet, Carita a szeretetet, Temperantia a mértékletességet, Fortitudo az erőt és Sapientia a bölcsességet. A Háromszék Táncegyüttes előadásában Sapientia az a hetedik tündér, akit elfelejtenek meghívni a keresztelőre, ezért haragjában a tudás erényét rosszra használja. Az átok súlya elől a jó tündérek az erdőbe rejtik a királykisasszonyt. A hét főbűnt megtestesítő állatok itt őrzik azt a hercegi ruhát, amellyel Csipkerózsika megmenthető a haláltól. Az előadás időtartama: 50 perc, szünet nélkül, a jegy 8 fejbe kerül - tájékoztatott a művelődési ház. Interaktív zenés-táncos mesejáték HAÁZ-SAROK Mozaikkockákból épített örökség A közösség identitásának megőrzéséhez, erősítéséhez létszükségletet jelentenek a szimbolikus tárgyak, terek és jelképek. Az ezekhez kapcsolódó közös történelmi tudat növeli az idősebb generációk felelősségtudatát, s a fiatalabb nemzedékek számára pedig követendő példaként szolgál. Egy kisközösség esetében - akárcsak Székelyudvarhelyen - fontosak a múltat legitimáló műemlékek. Megbecsülést érdemelnek, tiszteletet követelnek, és arra ösztönöznek, hogy átörökítsük ezeket az utókor számára! A Székelytámadt vár olyan épített öröksége a városközpontnak, amely nem csak a helyi lakosok, de a székely történelem viszonylatában is kimagasló jelentőséggel bír. Az egykoron itt álló udvarházból, a Domonkos rendi kolostorból, majd négysaroktornyos erődítményből csak Csonkavár maradt ránk. Eredeti arculatáról keveset tudhatunk, hiszen szűkszavúak a korabeli feljegyzések, a róluk készített rajz vagy fotódokumentációk kuriózumként említhetők. A történészek adataira hagyatkozva mégis rekonstruálható a XVI. századi valósnak vélt állapot, s úgy tűnik, reneszánszát éli a Csonkavár, hiszen egyre növekvő azon kíváncsiskodók száma, akik érdeklődést tanúsítanak a múltjuk lenyomataként említhető műemlék története felől. A jelenkor szemlélője előtt az öreg falak körberajzolják a várudvar területét, a zömök bástyák helyenként a föld színéig roskadva, de jelzik az erődítmény jellegét. Ezen védmű által közrezárt korabeli épületek milyenségének megismerésére azonban csak a virtuális valóságban mutatkozik lehetőség. Pedig a XVI. századi belső vár impozáns lehetett, három szárnya volt. A kétszintes épületegyüttes északnyugati szárnyában a fejedelem számára kialakított termek és lakosztályok voltak. Ugyanitt kapott helyet a székely főkapitány és az udvarhelyszéki főtisztségviselők, azaz a székkapitány, királybíró és a vele általában azonos várkapitány. Az északkeleti oldalon lakosztályok és az udvarbírák háza állt. A „palota” belső udvarát a földszinten nyitott oszlopcsarnok övezte. A kolostortemplomból átalakított délkeleti épületszárny még Orbán Balázs idején is őrizte középkori jellegét. A rá jellemző felelősségtudattal, Orbán Balázs dokumentálta a roskadozó ingatlant, mindmáig jelentős forrást jelentve a belső vár épületeinek rekonstruálásához. A romos épületegyüttesnek tulajdonított jelentőségről tanúskodik, hogy a város első fényképészeként számon tartott Ferentzy Lukács is késztetést érzett ennek megörökítésére. A helyi lakosok még őriznek/őrizhetnek ilyen relikviákat, s bölcsen teszik ezt, hiszen a fénnyel írt képek az egyedüli hiteles lenyomatai a műemléknek. A magángyűjteményben őrzött dokumentumfotók birtoklása által nyújtott személyes örömet csak fokozhatják a közösség irányába tett gesztusok. Ezt tapasztalhattuk a múzeum irányába tett legutóbbi felajánlásból is. Szabó Károly filmes szakember közvetítésével, Orbán András (mindenki által Bubi bácsiként ismert) fényképésztől, Ferentzy Lukácsnak tulajdonított eredeti fényképpel gyarapodhatott a múzeum fotójára. A hangsúlyosan „várközpontúvá” minősített időszakban, az értékes fényképért kínált vásárlási ajánlat eltörpült a tulajdonos nagyvonalú adományozó gesztusa mellett. Elismeréssel és hálával tartozunk érte, s egyben példaként említhetjük annak jeléül, hogy bárki tud tenni a Székelytámadt vár ügyéért. A családban örökölt, vagy személyesen készített évtizedes fényképfelvételek már történelmet mesélnek. A Csonkavárról megörökített pillanatképek mind apró részletei a műemlék történetének, állapotáról tanúskodnak, állagáról tudósítanak. Ossza meg a restauráláson dolgozókkal ezen értékeit, ajánlja fel digitálisan a Székelytámadt várról készített fényképét, hiszen a mozaikkockákból építhetjük újra az örökségünket. • Miklós Zoltán 2014. MÁRCIUS 26.