Udvarhely, 2014. március (1. évfolyam, 1-12. szám)

2014-03-26 / 9. szám

Aktuális MÉG LEHET JELENTKEZNI Pszichodráma felnőtteknek Önismereti pszichodráma csoport indul felnőttek számá­ra, az első találkozásra április 26-án kerül sor Székelyudvarhelyen. A pszichodráma olyan terápiás, majd sze­mélyiségfejlesztő, önismereti (csoport) módszer, mely a cse­lekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzel­mek tudatosításán, a belátáson alapul. A pszichodráma módsze­re kognitív és emocio­nális szinten tudatosít, tes­ti-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát. A jelent­kezőket 120 órás önisme­reti csoportokba várják, ha a következő gondolatok, kérdések érdeklik: szeret­ném elfogadni, megismer­ni önmagamat múltammal, jelenemmel és lehetséges jövőmmel együtt; honnan tudnék erőt, bizalmat és bátorságot meríteni a min­dennapokban; ki vagyok én, merre tart az életem; állandó pörgésben vagyok, hogyan tudnék kicsit meg­állni; miért kerülök újra ugyanabba a helyzetbe; miként működök családi, szakmai szerepekben. Csoportvezetők: Simó Me­linda pszichológus, pszicho­dráma asszisztens, Süketes Renáta-Etelka, pszichodráma asszisztens. Mivel a csoport­létszám korlátozott, április 6-ig lehet jelentkezni. A ta­lálkozókra 4-6 hetenként kerül sor, hétvégi 1 órás tömbökben. Elfogadott leg­alacsonyabb korosztály 20 év, egy óra részvételi díja 8 lej. El­érhetőségek: 0745-606 118, 0740-490 990. Mwmm­i !­m CSIPKERÓZSIKA Udvarhelyen a Háromszék Táncegyüttes A Székelyudvarhelyi I művelődési ház nagy­termébe április 7-én, hétfőn, 10 és 12 órakor a Háromszék Tánc­­együttes interaktív zenés-táncos mesejá­tékban adja elő a Csip­­kerózsikát. Érdemes idejében helyet foglalni.­ ­ É­ppen ma telik le a száz esztendő, amikor a go­nosz tündér átkától sújtva Csipkerózsika és az egész királyi udvar halálos álomba merült. A százéves álommal a haláltól menekült meg a fiatal királykisasszony. De lesz-e, aki az átkot felold­ja, ki segít vajon a királyfi­nak időben megtalálni és felébreszteni szerelmét? Az eredeti mese hét tündére nálunk a hét erényt teste­síti meg: Spera a reményt, Justitia az igazságosságot, Credo a hitet, Carita a szere­­tetet, Temperantia a mérték­letességet, Fortitudo az erőt és Sapientia a bölcsességet. A Háromszék Táncegyüttes előadásában Sapientia az a hetedik tündér, akit elfelej­tenek meghívni a keresztelő­re, ezért haragjában a tudás erényét rosszra használja. Az átok súlya elől a jó tündé­rek az erdőbe rejtik a király­kisasszonyt. A hét főbűnt megtestesítő állatok itt őrzik azt a hercegi ruhát, amellyel Csipkerózsika megmenthető a haláltól. Az előadás időtar­tama: 50 perc, szünet nélkül, a jegy 8 fejbe kerül - tájékoz­tatott a művelődési ház. Interaktív zenés-táncos mesejáték HAÁZ-SAROK Mozaikkockákból épített örökség A közösség identitá­sának megőrzéséhez, erősítéséhez létszük­ségletet jelentenek a szimbolikus tárgyak, terek és jelképek. Az ezekhez kapcsoló­dó közös történelmi tudat növeli az idő­sebb generációk fe­lelősségtudatát, s a fiatalabb nemzedékek számára pedig köve­tendő példaként szol­gál. Egy kisközösség esetében - akárcsak Székelyudvarhelyen - fontosak a múltat legitimáló műemlékek. Megbecsülést érde­melnek, tiszteletet követelnek, és arra ösztönöznek, hogy átörökítsük ezeket az utókor számára! A Székelytámadt vár olyan épített öröksége a vá­rosközpontnak, amely nem csak a helyi lakosok, de a székely történelem viszony­latában is kimagasló jelen­tőséggel bír. Az egykoron itt álló udvarházból, a Domon­kos rendi kolostorból, majd négysaroktornyos erődít­ményből csak Csonkavár ma­radt ránk. Eredeti arculatáról keveset tudhatunk, hiszen szűkszavúak a korabeli fel­jegyzések, a róluk készített rajz vagy fotódokumentációk kuriózumként említhetők. A történészek adataira hagyat­kozva mégis rekonstruálható a XVI. századi valósnak vélt állapot, s úgy tűnik, reneszán­szát éli a Csonkavár, hiszen egyre növekvő azon kíván­csiskodók száma, akik érdek­lődést tanúsítanak a múltjuk lenyomataként említhető mű­emlék története felől. A j­elenkor szemlélőj­e előtt az öreg falak körberajzolják a várudvar területét, a zömök bástyák helyenként a föld színéig roskadva, de jelzik az erődítmény jellegét. Ezen védmű által közrezárt kora­beli épületek milyenségének megismerésére azonban csak a virtuális valóságban mu­tatkozik lehetőség. Pedig a XVI. századi belső vár impo­záns lehetett, három szárnya volt. A kétszintes épület­­együttes északnyugati szár­nyában a fejedelem számára kialakított termek és lakosz­tályok voltak. Ugyanitt ka­pott helyet a székely főka­pitány és az udvarhelyszéki főtisztségviselők, azaz a székkapitány, királybíró és a vele általában azonos vár­kapitány. Az északkeleti ol­dalon lakosztályok és az ud­­varbírák háza állt. A „palota” belső udvarát a földszinten nyitott oszlopcsarnok övez­te. A kolostortemplomból átalakított délkeleti épület­szárny még Orbán Balázs idején is őrizte középkori jellegét. A rá jellemző fele­lősségtudattal, Orbán Balázs dokumentálta a roskadozó ingatlant, mindmáig jelentős forrást jelentve a belső vár épületeinek rekonstruálásá­hoz. A romos épületegyüt­tesnek tulajdonított jelen­tőségről tanúskodik, hogy a város első fényképészeként számon tartott Ferentzy Lukács is késztetést érzett ennek megörökítésére. A helyi lakosok még őriz­­nek/őrizhetnek ilyen relik­viákat, s bölcsen teszik ezt, hiszen a fénnyel írt képek az egyedüli hiteles lenyomatai a műemléknek. A magán­­gyűjteményben őrzött do­kumentumfotók birtoklá­sa által nyújtott személyes örömet csak fokozhatják a közösség irányába tett gesz­tusok. Ezt tapasztalhattuk a múzeum irányába tett leg­utóbbi felajánlásból is. Sza­bó Károly filmes szakember közvetítésével, Orbán András (mindenki által Bubi bácsi­ként ismert) fényképésztől, Ferentzy Lukácsnak tulaj­donított eredeti fényképpel gyarapodhatott a múzeum fotójára. A hangsúlyosan „várközpontúvá” minősített időszakban, az értékes fény­képért kínált vásárlási ajánlat eltörpült a tulajdonos nagy­vonalú adományozó gesztusa mellett. Elismeréssel és hálá­val tartozunk érte, s egyben példaként említhetjük annak jeléül, hogy bárki tud tenni a Székelytámadt vár ügyéért. A családban örökölt, vagy sze­mélyesen készített évtizedes fényképfelvételek már törté­nelmet mesélnek. A Csonka­várról megörökített pillanat­képek mind apró részletei a műemlék történetének, álla­potáról tanúskodnak, állagá­ról tudósítanak. Ossza meg a restauráláson dolgozókkal ezen értékeit, ajánlja fel di­gitálisan a Székelytámadt várról készített fényképét, hi­szen a mozaikkockákból épít­hetjük újra az örökségünket. • Miklós Zoltán 2014. MÁRCIUS 26.

Next