Udvarhely, 2014. szeptember (1. évfolyam, 116-137. szám)

2014-09-11 / 124. szám

2 Aktuális AGGASZTÓ MÉRETEKET ÖLTÖTTEK A VADKÁROK A KÖRNYÉKEN Medvék szenátori kukoricáiban Egyre több a vadkár a megyében, az ember közelségéhez szokott medvék okozzák a legnagyobb fejtörést a gazdáknak, környe­zetvédelmi szakem­bereknek. A kérdést szabályzó jogszabályok módosítása nélkül alig­ha szüntethető meg, erre indított kezdemé­nyezést Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter. E­gyre gyakrabban és egyre több fejtörést okoznak a vadállatok a térség gazdálko­dóinak. A Hargita Megyei Kör­nyezetvédelmi Ügynökséghez beérkezett kárjelentések szá­ma már most nagyobb, mint tavaly egész évben. Több mint 150 esetet iktattak eddig, míg az elmúlt évet 137 vadkárról érkezett bejelentéssel zár­ták. A legnagyobb garázda a medve, az esetek legtöbbje az ő számlájára írható, de szép számmal vannak vaddisznók, őzek, szarvasok által okozott káresetek is a megyében. - Jogszabály újragondo­lásra, -módosításra lenne szükség - nyilatkozta Tánczos Barna szenátor, aki maga is bőven tapasztalhatta meg a helyzet súlyosságát. Hiába ke­rítette körül kukoricatábláját villanypásztorral a politikus, a Csíkszentkirály körül garáz­dálkodó bocsos anyamedve számottevő darabot tarolt le belőle. A felmérő bizottság hétfőn tekintette meg a hely­színt, vette jegyzőkönyvbe a medve ténykedése nyomán keletkezett kárt. Földig tarolt parcellarészek, megrágott csö­vek látványa fogadta a terep­szemlét végző szakembereket. - A villanypásztor folyto­nosan a legnagyobb fokoza­ton üzemel, mégis újabban minden nap megjárja magát a medve a táblában - mesélte egyik alkalmazott. A kalászos gabonákkal sem volt másként, volt olyan tábla, hogy csak az utolsó kombájnnyommal sikerült kikergetni a mackót, amely szépen bekvártélyozta magát a gabonaföldre. - Mikor elfogyott a gabo­na, csak akkor volt hajlandó elfutni, akkor sem az erdő felé, hanem a településre me­nekült, felmászott egyik gaz­da gyümölcsösében egy alma­fára - számolt be Böjte József alpolgármester. Az elöljáró kiemelte, jó a rosszban, hogy mostanáig sem háziállatra, sem ember­re nem támadt a környéken medve. Űzni, kihajtani a mű­velt területekről azonban nehéz, hiszen nem fél sem a fénytől, zajtól, riasztó jelleg­gel leadott puskalövésektől, így viszonylag nehéz eleget tenni a törvényes kötelezett­ségnek, miszerint a gazdának riasztania kell a táblába be­tévedt vadat. Érthető módon bocsos anyamedvére a kuko­ricásban nem menne rá szíve­sen senki.­­ A helyi rendőrrel közö­sen jártuk a táblát, négy sor­ral mellettünk ugrott fel egy medve. Abból a tízből, ame­lyek rendszeresen rájárnak a kukoricásra, és amelyek közül legalább nyolcan most is itt lapítanak valahol - nyilatkoz­ta terepszemlénkén György József, a tusnádfalusi Nádas Mezőgazdasági Társaság ügy­vezetője. A helyzet ugyanis ott sem jobb, sőt. A megfigyelések alapján nyolc-tíz kifejlett ál­lat, köztük magányosak, il­letve bocsos anyamedvék rendszeresen a táblában tar­tózkodnak. Legfeljebb egy­­egy nagyobb szabású riasztási akció nyomán menekülnek át a szomszédos ciherbe, ahon­nan éjszaka visszatérnek a kukoricásba. A vadkárokat rendező jogszabály legnagyobb hiá­nyossága - amellett, hogy különlegesen bürokratikus maga a felmérés folyamata - az, hogy nem rögzít kifize­tési határidőket, a károsultak majd „valamikor” kapják meg pénzüket. Ez akár évekbe is telhet. Másik furcsaság, hogy csak esetleg az illető mező­­gazdasági kultúrára a kár­okozás pillanatáig ráfordított összeg igényelhető vissza, nem a tulajdonképpeni vesz­teség az elpusztított termés ára. A szakemberek szerint az ugrásszerűen megnövekvő vadkárok oka az, hogy az álla­tok egyre inkább megszokják az embert, alkalmazkodnak közelségéhez. Legtöbbjük, még a „sötétzöld” környe­zetvédők is abban látnák a megoldást, ha a háziasodott, település közelben élő, és egy­általán nem medveszerűen vi­selkedő egyedeket kilőhetnék a vadászok. A helyzet enyhítésének céljából Korodi Attila környe­zetvédelmi tárcavezető össze­tett jogszabálymódosító ja­vaslat benyújtását tervezi. Az elképzelés szerint egyaránt módosulnának a vadászati, állatvédelmi, vadkártérítési jogszabályok. Egyelőre az ösz­­szes érintett „extemporálét” ír, ki-ki a saját szemszögéből papírra veti, miként látná a helyzet megoldását. A javas­latokból majd kidolgozzák a szükséges törvénymódosító javaslatokat. Addig marad a jelenlegi áldatlan helyzet. — Hétfőn talán még 140 esetről számolhattam volna be, ma már több mint 150 a jelentett vadkárok száma me­gyeszinten. A munkatársak­nak minden napra több hely­szín szemügyre vétele is kijut, az ősz pedig még alig kezdő­dött el - nyilatkozta Domokos László, a megyei környezetvé­delmi ügynökség igazgatója. __________• Hompoth Loránd hompoth.lorandiahargitanepe.ro Kárfelmérés kukoricásban. Medvebánat FOTÓ: HOMPOTH LORÁND • Ingyenes szűrővizsgálat Máréfalván, Hargita Megye Tanácsa 2014-ben is folytat­ja lakossági egészségfelmérő programját. Szeptember 12-én, pénteken Máréfalván várják a községbelieket, akiknek díjmentesen ötféle alapanalízist - vérnyomás-, vércukor-, hepatitis B-, hepatitis C- és EKG-mérést­­ végeznek, a költségeket a megyei tanács állja. A tele­pülésen a kultúrotthonba várják a lakosságot kilenc órától. A szűrővizsgálattal Hargita Megye Tanácsa arra szeretné ráirányítani az emberek figyelmét, hogy idejében forduljanak orvos­hoz, hiszen jobb megelőzni a betegségeket, mint kezelni. A program egyik célja, hogy a betegeket útba igazítsa, milyen szakorvoshoz fordul­janak, mivel sok településen ritkán adódik erre lehető­ség a nagy távolságok és az elszigeteltség miatt. BEFEJEZHETIK A 132-ES ÚT JAVÍTÁSAIT Négy cég jelentkezett a 132-es megyei út javítási munkálatainak elvégzésére, a szóban forgó útszakasz Szent­egyházától Brassó megye határáig terjed. A­z európai uniós forrás­ból finanszírozott útja­vítás elmaradt munkálatait elektronikus közbeszerzési rendszerben (SEAP) hirdette meg Hargita Megye Tanácsa, majd felhívta a cégek figyel­mét, hogy jelentkezzenek a jelentős értékű munkálat elvégzésére, hiszen nagyon fontos az ott élő lakosságnak, hogy az évek óta húzódó be­ruházást minőségi munkával fejezzék be. A 15 millió lej ér­téket megközelítő beruházás kivitelezésére az ajánlatokat szeptember 8-ig lehetett be­nyújtani. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, bízik benne, hogy nem lesznek óvások, és minél ez mi az­­ A 132-es megyei út fel­újításának befejezése az egyik legégetőbb feladata a megyei tanácsnak, a kivitelezés az elmúlt évek során több aka­dályba is ütközött. Remélem, ezúttal sikerül befejezni a projektet, amely megkönnyíti a közlekedést, a helyi lakosság mindennapjait, a felújított úttesten csökken a balesetve­szély, a járművek folyamatos meghibásodásának esélye - tette hozzá a megyeelnök. 2014. SZEPTEMBER 11. A VÁROSI KÖNYVTÁR PÁLPATAKÁN Négyen jelentkeztek Tompával dicsérd a napot! Ötnapos olvasótábort szervezett a pálpataki gyerekotthonban a Székelyudvarhelyi Vá­rosi Könyvtár. A többéves múltra visszate­kintő tábor fő témája az öt­ven éve elhunyt Tompa László élete és munkássága volt. Ezzel kapcsolatosan Szabó Károly tartott foglalkozást, mely so­rán a gyerekek nemcsak száraz életrajzi adatokkal ismerked­hettek meg, hanem egy feladat kapcsán még hiphop zenére is énekeltek Tompa-verseket. A résztvevők bemutatták ked­venc olvasmányukat, „kincske­resésben” vettek részt, estén­ként filmeket néztek. Mint lapunkat Szőcs End­re könyvtárigazgató tájékoz­tatta, a tábor természetesen nem csak olvasásról szólt: a térség feltérképezésében nagy segítséget nyújtott a helyi plébános, illetve a foga­­tosok, akik szekereiken kör­­behordozták a gyerekeket a Görgényi-havasok legdélibb fennsíkján. A táborozás során nem maradhatott el a szalon­nasütés, a közös játék, az es­tébe nyúló éneklés sem.­­ Hazafelé jövet a gyere­keket egy dolog foglalkoztat­ta: hogyan lehet a jövő évben is részt venni a táborban. Jó, ha tudják, és nemcsak ők, hogy erre két lehetőség van: vagy jól kell teljesíteni az is­kolában, vagy sokat kell járni könyvtárba! Vagy mindkettő! - tudatta az igazgató. ______• Máthé László Ferenc mathe.laszlo.ferenc@udvarhely.ma

Next