Udvarhelyi Híradó Kalendárium, 1999

Napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én, egy szerdai napon, remélhetőleg szép, meleg, fel­hőtlen nyári időben Közép-Európában ritka jelenség fog mutatkozni. Nálunk délelőtt már javában süt a Nap és még­is fokozatosan sötétedni kezd, lehűl a levegő, és déltájban, röviddel utána éj­szakai sötétségben leszünk, a fénye­sebb csillagok láthatóak lesznek, a Napból pedig alig látszik a szélén egy picike vékony sáv. A Nap helyén egy fekete korong van, melyet halvány fe­hér fény vesz körül. Ez tart két-három percig, utána a Napból mind több kezd látszani, a sötétség és hűvösség kezd múlni és végül szép nyári meleg dél­után lesz. A Föld felületének ugyanazon a helyén ilyen jelenség, bár a nappal különböző óráiban, évszázadonként legfeljebb két­szer fordul elő (nálunk legutóbb 1912. májusában). Minthogy a mostani rendkí­vül kedvező körülmények között jelent­kezik, érdemes lesz jól megfigyelni. A Nap és a Flold csaknem gömb a­lakú égitestek. Látható képük köralakú korong. A korong átmérője függ az égi­test nagyságától és távolságától. A Nap csaknem 150 millió kilométerre van a Földtől, míg a Hold nagyjában 380.000 km-re. De átmérőik aránya csaknem egyezik a távolságaik arányá­val, így a látszólagos képük, a korong­jaik csaknem egyenlő nagyok. A Föld a Nap körül kering, körhöz nagyon hasonló, de valójában ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtó­pontjában van a Nap. A Föld évenkénti egy keringése alatt egyszer legtávolabb van a Naptól, fél­évre rá a legközelebb. Napközelben a napkorong nagyobbnak látszik, naptá­volban kisebbnek. Keringés közben a Föld a tengelye körül is forog, de ez a tengely nem merőleges a nap körüli keringés síkjára, hanem 66 fokos szö­get zár be vele. Ez a tengely is nagyon lassan változtatja irányát, egy kúpfelü­letet ír le kb. 26.000 év alatt. Jelenleg a tengely északi iránya a keringési sík merőlegesétől úgy hajlik el, h­a napkö­zelben a földfelületnek északi része ke­vés napsugárzást kap, ott tehát tél van. Európában télen vagyunk közelebb a Naphoz, de mert a napsugarak nagyon ferdén érik a földet, kevés jut egy hely­re. Ilyenkor a Nap alacsonyan jár. Nyá­ron fordított a helyzet. A földtengely északi része a naptengelyhez hajlik, az északi földgömb sok napsugárzást kap, világosabb és melegebb van, mint té­len, pedig távolabb van a Föld a Nap­tól. Kisebb a napkorong. A Hold szintén kering a Föld körül elliptikus pályán, melynek egyik gyúj­tópontjában a Föld van. A holdpálya síkja kis szöget zár be a földpálya síkjá­val. A Holdnak a Földtől való távolsága havonta változik. Földközelben na­gyobb a holdkorong átmérője, még a napkorongénál is nagyobb lehet. Föld­távolban kisebb. A Hold pályasíkja metszi a Föld nap körüli pályasíkját. Ha a Nap és a Hold ugyanabban az időben és egy irányban éppen a metszésvonalon vagy nagyon közel annak az irányában van, akkor a Holdkorong a napkorongot a Földről nézve részben vagy egészben eltakar­ja, a földi szemlélőnek "napfogy­atkozást" okoz. A fogyatkozás mértéke és időtartama több körülménytől függ. Legnagyobb mérvű a fogyatkozás, ha a két korong középpontja egybe­esik, továbbá ugyanakkor a Föld naptá­volban, a Hold pedig földközelben van. A Hold teljes árnyéka miatt ilyen­kor a Föld forró és mérsékelt övezetein mintegy 260 km. átmérőjű közterületen teljes napfogyatkozás van. Ezt a helyet körülveszi egy jóval szélesebb terület, amelyről nézve a Hold csak részben takarja el a Napot. Ott csak részleges napfogyatkozás van.

Next