Udvarhelyi Híradó, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-17 / 21. szám
6 MÍR Abt március idusa Székelyudvarhely cü í] u A télies időjárás ellenére, többezres tömeg gyűlt össze vasárnap délben a Márton Áron téren, hogy részt vegyen az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának megünneplésén. A szónoklatokból az csengett ki, hogy azok az eszmék, gondolatok, amelyek hajdanán cselekvésre késztették aktuálisak a pesti fiatalokat, ma is A kápolnásfalusi fúvószenekar megzenésített Petőfi verseket és katonadalokat játszott a déli harangszó után, miközben egyre gyűlt a tömeg. Székely ruhás lovasok hozták a nemzeti zászlót, majd több mint negyven koszorút helyeztek el a kopjafáknál, különböző polgári szervezetek, egyházi felekezetek, cégek, iskolák és intézmények képviselői, köztük az RMDSZ helyi és országos képviselete, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, a budapesti Polgári Kaszinó és a bukaresti magyar nagykövetség. Fiatalok megkoszorúzták Bem tábornok ezredtrombitásának sírját a katolikus temetőben, valamint a református temetőben lévő Solymossy-testvérek, volt '48- as honvédek sírját is. Az ökumenikus istentisztelet első szószólója Kovács Sándor római katolikus főesperes volt, aki egyebek között az összetartás fontosságát hangsúlyozta. Rász Domokos unitárius lelkész elmondta, hogy jogunk van e földhöz, az élethez, itt a Kárpát-medencében, ahol 1100 éve együtt élünk más népekkel. Kossuth Lajos már 150 évvel ezelőtt megmondta, hogy csak az a nemzet tud megmaradni, amelyben van életerő, mondta a lelkész. Derék Attila református lelkész imájába foglalta nemzeti közösségünk gondjait, isteni segítséget kérve megoldásukhoz. Szász Jenő, városunk polgármestere felelevenítette a pesti ifjak 1848-as forradalmi cselekedeteit, rámutatva, hogy a mai átalakulási folyamatot is elsősorban a fiatalok segítségével lehet kiteljesíteni. Verestóy Attila szenátor azt is hangsúlyozta beszédében, hogy a március 15-i ünnepségek nem csak múltunk felelevenítésére szolgálnak, hanem küzdelemre serkentenek, mert nem engedhetjük meg, hogy sorsunkról nélkülünk, mások döntsenek. Itt és most kell népünknek boldogulnia, mondta a szenátor. Sófalvi László helyi RMDSZ-elnök, alpolgármester arról beszélt, hogy 1848. március 15-e sikeres napja volt a magyar nemzetnek, Európa történetének, mert szabaddá vált a sajtó, kinyíltak a börtönök, diadalmaskodtak a haladó eszmék. 1848-ban Budapesten tettek kísérletet arra, hogy a nyugati civilizációhoz csatlakozzon a nemzetünk, sajnos, ezt a kezdeményezést elfojtották a retrográd erők. Teleki László hajdani párizsi nagykövet már 1848- ban kimondta, hogy nem elég a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit vallani, hanem intézményes és jogi keretet kell biztosítani minden kelet-európai népközösség létének, egyeztetve az érdekeket. Az ifjúsági szervezetek részéről Veress Ernőd mondott beszédet Petőfi, Jókai és Vajda János példáját emlegetve. A fiatalok minden A]rh □ [UNK] forradalomban elöl járnak, így volt 1848-ban, 1956- ban vagy 1989-ben, mondta a beszélő. Az ünnepi hangulatot fokozta a Mészáros Ildikó karnagy által vezetett városi egyesített kórus szereplése, mert a dalosok Kossuthnótákkal, a Szózattal, Verdi Nabuccojából a rabszolgák dalával szórakoztatták a közönséget. Verseket mondtak Szalay Zsuzsanna, Balla Katalin és Szécsi Mózes diákok, nagy tapsot kapott a Venyige táncegyüttes által bemutatott legényes toborzótánc is. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.Érdemes megemlíteni, hogy Jére Ágostonnak köszönhetően, mindvégig tökéletes volt a hangosítás a Márton Áron téren. Fülöp D. Dénes □ [UNK] 1998. március 17., kedd ■ 1^4 I Cselekvő magyarok kellenek A Gál Sándor honvédezredes mellszobrának avatásával kezdődő Csíkszeredai ünnepségsorozat békésen zajlott le az ünneplő tömeg a zord idő ellenére is nagy számban megjelent a rendezvényeken. A honvédezredes szobrának avatásakor dr. Csedő Csaba polgármester és Búzás László a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának képviselője, valamint György József Csíkszentgyörgyről (Gál Sándor szülőfalujának polgármestere) mondott ünnepi beszédet. Több ünnepi beszéd hangzott el a művelődési ház lépcsőzetéről is. Az RMDSZ városi szervezetérek elnöke Sántha Pál Vilmos beszédében követeléseinkre helyezte a hangsúlyt. Kérte az európai normák és gyakorlatok betartását. Az önrendelkezést, az anyanyelvi oktatást minden szinten. Majd megjegyezte, hogy nem tűrhetjük tovább, hogy nyakunkra küldenek idegen katonákat, hivatalnokokat, apácákat. Bíró Albin az RMDSZ csíki Területi Szervezetének elnöke költői kérdéssel próbálkozott: szabadok vagyunk amennyire lehet, vagy amennyire hagynak. Dr. Világosi Gábor államtitkár a magyar kormány küldötte ünnepi beszédében ugyancsak kérdést fogalmazott: melyik forradalom hagyott hátra annyi kiváló eredményt, mint a miénk. Román ajkú politikus is mondott beszédet a Liberá Párt '93 részéről Procadezvényen részt vett Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki beszédében a forradalom főbb célkitűzéseire utalt. Ma is szükségünk van a szabadságra, egyenlőségre és testvériségre. Nem álmodozó magyaroknak, hanem cselekvőknek kell lennünk. Emil Constantinescu, Románia elnöke üdvözlő levélben fordult az ünnep napján Göncz Árpád magyar elnökhöz, melyben baráti üdvözletét és jókívánságait fejezte ki. A Dézsi Zoltán prefektus által felolvasott levélben Constantinescu hangsúlyozta: Mélységesen sajnálom, hogy akkor, azokban a helyzetekben nemzeteink - habár ugyanazon érdekekért küzdöttek, melyeknek egyesíteniük kellett volna őket - nem álltak egymás mellé. Tragikus szembeszállásuk nagymértékben meghatározta mindkét nép legyőzését és forradalmaik kimenetelét(...) Az ünnepi beszédek után a Papp Kincses Emese rendezésében átdolgozott Páskándi - Kormorán rockopera (A költő visszatér) szabadtéri előadása kezdődött „Ne késsetek harangok" címmel. Az Állami Székely Népi Együttes és a Márton Áron Gimnázium diákjainak előadásában. A Vártéren koszorúzták meg Petőfi és Balcescu szobrát. Este a szakszervezetek házában került sor Imets Dénes Gál Sándor éjszakája című előadására. Kristály Lehel Elevenen él Petőfi emléke A magyar forradalom és szabadságharc nem elbukott, hanem leverték. A 48 tavaszán fellángolt európai hasonló mozgalmak lángjai őszre mind kialudtak, csak egy maradt, a miénk. Gábor Áron ágyúinak egyikén ott zengett Keresztúr harangja is, amit 1646-ban I. Rákóczi György fejedelem ajándékozott a településnek - mondotta Székely Attila nyugalmazott történelemtanár a keresztúri ünnepségen. A nap első rendezvényén reggel 9 órakor a Művelődési Fázban Sata Anna a Petőfi Sándor Általános Iskola történelem szakos tanárnője által szervezett és vezetett Utolsót jajdul a lélek című történelmi vetélkedő volt. 10 órakor Zeyk Domokos szobránál az emlékezés koszorúit helyezték el, amelyet a nevelőotthon tanulói és alkalmazottai által bemutatott színvonalas ünnepi műsor követett. 11 órakor a Héjasfalvi Zeyk Domokos-szobornál koszorút helyezett el a nevelőotthon küldöttsége és az Orbán Balázs Gimnázium honismereti körének tagjai megkoszorúzták a fehéregyházi emlékművet. 11 órától a város templomaiban ünnepi istentiszteletet tartottak. 12.30 órakor a városi fúvószenekar 48-as indulókat játszva vonult fel a város központjába, majd megérkeztek a vidék lovasai is. Felvételről elhangzott a Szózat. A külföldi és belföldi helységek küldöttségei és a város intézményei részéről a főtéren levő Balcescu és Petőfi-szobornál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az alsóboldogfalvi férfikórus Máté Aliz vezetésével Kossuth-dalokat énekelt. Benyovszki Lajos polgármester üdvözlőbeszéde után Székely Attila nyugalmazott történelemtanár tartotta meg „Gondolatok a keresztúri 150. évfordulóra" című megemlékezését. A testvérvárosok képviselőinek ünnepi beköszöntői után Szombatfalvi József unitárius esperes imája következett. A színvonalas ünnepi műsorban közreműködtek: az Orbán Balázs Gimnázium és a Petőfi Sándor Általános Iskola közös énekkara Simó Margit zenetanárnő vezetésével, Bálint Piroska, Józsa Sándor, Lukács Katalin, Buzogány István énekszólisták és a Gimnázium dalcsoportja, valamint a fiatfalvi vegyes tánccsoport. Záróműsorszámként felcsendült nemzeti imánk a városi fúvószenekar előadásában (vezényelt: Borbély Csaba). Vélemények az ünnepségről: Asztalos Ferenc, parlamenti képviselő: - Őszinte szeretettel jöttem erre a meghívásra, mert igazán nagy élmény ott ünnepelni, ahol olyan elevenen él az 1848–19-es szabadságharc és Petőfi Sándor emléke. Pap Tibor Dévaványa testvértelepülés polgármestere: - Különösen nagy élmény volt számomra a péntek esti fáklyás felvonulás, annak keretében a város központjában megtartott színvonalas műsor és a mai feledhetetlen ünnepség. Jó volt látni és érezni, hogy a székelyföldi magyarság napjainkban is mennyire őrzi az 1848-49-es szabadságharc emlékeit, eszméit s különösen Petőfi kultuszát. László Miklós Megemlékezés Szentegyházán A déli szentmisét követőleg lovas fiatalok, korabeli öltözetben, vonultak végig a településen. Őket követte a város rezesbandája, valamint több szekér, telis-tele a lakosság apraja-nagyjával. Bem tábornok Erdélybe való bevonulását elevenítették fel. Az ünnepség következő mozzanata, a Gábor Áron Általános Iskola udvarán elhelyezett kopjafa megszentelése volt, melyet a város vallási felekezeteinek fiataljai állítottak. Gábor Áron szobránál koszorút helyezett el Antal István, parlamenti képviselő, a városi RMDSZ, a polgármesteri hivatal, a városi tanács, a vasüzem, a kórház és a faszövetkezet képviselői. A megemlékezés az iskola tornatermében folytatódott. — Számunkra még nem következett be a 150 éve meghirdetett szabadság. Válságos időket élünk, csak magunkra, egymásra és a székely leleményességre számíthatunk. Az országban uralkodó zűrzavar ellenére, a továbblépés reményében tisztelgünk a forradalom 150- dik évfordulóján — mondotta ünnepi beszédében Antal István képviselő. A városi RMDSZ részéről Buglya Péter alelnök mondott ünnepi beszédet, valamint Rusz Sándor polgármester és Bartha Alpár tiszteletes. A város kórusa és néhány fiatal ünnepi összeállításával fejeződött be az ünnepség. Sz.S.Zs. Emlékművet avattak Korondon Szőcs Lajos tanító kezdeményezésére, Lőrincz Lajos és Lőrincz Sándor áldozatkészségéből kopjafát avattak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eddig felkutatott, 53 köröndi résztvevőjének emlékére. Az ünnepélyes leleplezésre március 12-én déli 12 órakor került sor a Líceum előtti park jobb oldalán. Az eseményt rövid ünnepi műsor követte, a köröndi gyermek fúvószenekar '48-as nótákat adott elő.