Udvarhelyi Híradó, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-25. szám)

1998-03-17 / 21. szám

6 MÍR Abt március idusa S­zék­ely­udvarhely cü í] u A télies időjárás ellenére, többezres tömeg gyűlt össze vasárnap délben a Márton Áron téren, hogy részt vegyen az 1848-as forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulójának megünneplésén. A szónoklatokból az csengett ki, hogy azok az eszmék, gondolatok, amelyek hajdanán cse­lekvésre késztették aktuálisak­ a pesti fiatalokat, ma is A kápolnásfalusi fúvósze­nekar megzenésített Petőfi verseket és katonadalokat játszott a déli harangszó után, miközben egyre gyűlt a tömeg. Székely ruhás lo­vasok hozták a nemzeti zászlót, majd több mint negyven koszorút helyez­tek el a kopjafáknál, külön­böző polgári szervezetek, egyházi felekezetek, cé­gek, iskolák és intézmé­nyek képviselői, köztük az RMDSZ helyi és országos képviselete, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, a budapesti Polgári Kaszi­nó és a bukaresti magyar nagykövetség. Fiatalok megkoszorúzták Bem tá­bornok ezredtrombitásá­­nak sírját a katolikus teme­tőben, valamint a reformá­tus temetőben lévő Soly­­mossy-testvérek, volt '48- as honvédek sírját is. Az ökumenikus istentisztelet első szószólója Kovács Sándor római katolikus fő­esperes volt, aki egyebek között az összetartás fon­tosságát hangsúlyozta. Rász Domokos unitárius lelkész elmondta, hogy jo­gunk van e földhöz, az élethez, itt a Kárpát-me­dencében, ahol 1100 éve együtt élünk más népekkel. Kossuth Lajos már 150 év­vel ezelőtt megmondta, hogy csak az a nemzet tud megmaradni, amelyben van életerő, mondta a lel­kész. Derék Attila reformá­tus lelkész imájába foglalta nemzeti közösségünk gondjait, isteni segítséget kérve megoldásukhoz. Szász Jenő, városunk pol­gármestere felelevenítette a pesti ifjak 1848-as forradal­mi cselekedeteit, rámutat­va, hogy a mai átalakulási folyamatot is elsősorban a fiatalok segítségével lehet kiteljesíteni. Verestóy Attila szenátor azt is hangsúlyoz­ta beszédében, hogy a március 15-i ünnepségek nem csak múltunk felele­venítésére szolgálnak, ha­nem küzdelemre serkente­nek, mert nem engedhetjük meg, hogy sorsunkról nél­külünk, mások döntsenek. Itt és most kell népünknek boldogulnia, mondta a sze­nátor. Sófalvi László helyi RMDSZ-elnök, alpolgár­mester arról beszélt, hogy 1848. március 15-e sikeres napja volt a magyar nem­zetnek, Európa történeté­nek, mert szabaddá vált a sajtó, kinyíltak a börtönök, diadalmaskodtak a haladó eszmék. 1848-ban Buda­pesten tettek kísérletet arra, hogy a nyugati civilizáció­hoz csatlakozzon a nemze­tünk, sajnos, ezt a kezde­ményezést elfojtották a ret­­rográd erők. Teleki László hajdani pári­zsi nagykövet már 1848- ban kimondta, hogy nem elég a szabadság, egyenlő­ség és testvériség elveit val­lani, hanem intézményes és jogi keretet kell biztosí­tani minden kelet-európai népközösség létének, egyeztetve az érdekeket. Az ifjúsági szervezetek ré­széről Veress Ernőd mon­dott beszédet Petőfi, Jókai és Vajda János példáját em­legetve. A fiatalok minden A]rh □ [UNK] forradalomban elöl járnak, így volt 1848-ban, 1956- ban vagy 1989-ben, mond­ta a beszélő. Az ünnepi hangulatot fo­kozta a Mészáros Ildikó karnagy által vezetett váro­si egyesített kórus szereplé­se, mert a dalosok Kossuth­­nótákkal, a Szózattal, Verdi Nabuccojából a rabszol­gák dalával szórakoztatták a közönséget. Verseket mondtak Szalay Zsuzsanna, Balla Katalin és Szécsi Mózes diákok, nagy tapsot kapott a Venyige táncegyüttes által bemuta­tott legényes toborzótánc is. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.­­Érdemes megemlí­teni, hogy Jére Ágostonnak köszönhetően, mindvégig tökéletes volt a hangosítás a Márton Áron téren. Fülöp D. Dénes □ [UNK] 1998. március 17., kedd ■­ 1^4 I Cselekvő magyarok kellenek A Gál Sándor honvédezredes mellszobrának avatásával kezdődő Csíkszeredai ünnepségsorozat békésen zajlott le az ünneplő tömeg a zord idő ellenére is nagy számban megjelent a ren­dezvényeken. A honvédezredes szobrának avatása­kor dr. Csedő Csaba polgármester és Búzás László a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának képviselője, valamint György József Csíkszent­­györgyről (Gál Sándor szülőfalujának polgármeste­­re) mondott ünnepi beszédet. Több ünnepi beszéd hang­zott el a művelődési ház lépcsőzetéről is. Az RMDSZ városi szervezeté­­r­ek elnöke Sántha Pál Vil­mos beszédében követelé­seinkre helyezte a hang­súlyt. Kérte az európai nor­mák és gyakorlatok betar­tását. Az önrendelkezést, az anyanyelvi oktatást min­den szinten. Majd megje­gyezte, hogy nem tűrhetjük tovább, hogy nyakunkra küldenek idegen katoná­kat, hivatalnokokat, apácá­kat. Bíró Albin az RMDSZ csíki Területi Szervezeté­nek elnöke költői kérdéssel próbálkozott: szabadok va­gyunk amennyire lehet, vagy amennyire hagynak. Dr. Világosi Gábor államtit­kár a magyar kormány kül­dötte ünnepi beszédében ugyancsak kérdést fogal­mazott: melyik forradalom hagyott hátra annyi kiváló eredményt, mint a miénk. Román ajkú politikus is mondott beszédet a Liberá­ Párt '93 részéről Proca­dezvényen részt vett Mar­kó Béla az RMDSZ szövet­ségi elnöke is, aki beszédé­ben a forradalom főbb cél­kitűzéseire utalt. Ma is szükségünk van a szabad­ságra, egyenlőségre és test­vériségre. Nem álmodozó magyaroknak, hanem cse­lekvőknek kell lennünk. Emil Constantinescu, Ro­mánia elnöke üdvözlő le­vélben fordult az ünnep napján Göncz Árpád ma­gyar elnökhöz, melyben baráti üdvözletét és jókí­vánságait fejezte ki. A Dé­­zsi Zoltán prefektus által felolvasott levélben Cons­tantinescu hangsúlyozta: Mélységesen sajnálom, hogy akkor, azokban a helyzetekben nemzeteink - habár ugyanazon érdeke­kért küzdöttek, melyeknek egyesíteniük kellett volna őket - nem álltak egymás mellé. Tragikus szembe­szállásuk nagymértékben meghatározta mindkét nép legyőzését és forradalmaik kimenetelét(...) Az ünnepi beszédek után a Papp Kincses Emese ren­dezésében átdolgozott Pás­­kándi - Kormorán rock­opera (A költő visszatér) szabadtéri előadása kezdő­dött „Ne késsetek haran­gok" címmel. Az Állami Székely Népi Együttes és a Márton Áron Gimnázium diákjainak előadásában. A Vártéren koszorúzták meg Petőfi és Balcescu szobrát. Este a szakszervezetek há­zában került sor Imets Dé­nes Gál Sándor éjszakája című előadására. Kristály Lehel Elevenen él Petőfi emléke A magyar forradalom és szabadságharc nem elbu­kott, hanem leverték. A 48 tavaszán fellángolt euró­pai hasonló mozgalmak lángjai őszre mind kialud­tak, csak egy maradt, a miénk. Gábor Áron ágyúinak egyikén ott zengett Keresztúr harangja is, amit 1646-ban I. Rákóczi György fejedelem ajándékozott a településnek - mondotta Székely Attila nyugalma­zott történelemtanár a keresztúri ünnepségen. A nap első rendezvényén reggel 9 órakor a Művelő­dési F­ázban Sata Anna a Petőfi Sándor Általános Is­kola történelem szakos ta­nárnője által szervezett és vezetett Utolsót jajdul a lé­lek című történelmi vetél­kedő volt. 10 órakor Zeyk Domokos szobránál az em­lékezés koszorúit helyezték el, amelyet a nevelőotthon tanulói és alkalmazottai ál­tal bemutatott színvonalas ünnepi műsor követett. 11 órakor a Héjasfalvi Zeyk Domokos-szobornál ko­szorút helyezett el a neve­lőotthon küldöttsége és az Orbán Balázs Gimnázium honismereti körének tagjai megkoszorúzták a fehér­egyházi­ emlékművet. 11 órától a város templomai­ban ünnepi istentiszteletet tartottak. 12.30 órakor a városi fúvószenekar 48-as indulókat játszva vonult fel a város központjába, majd megérkeztek a vidék lova­sai is. Felvételről elhangzott a Szózat. A külföldi és belföl­di helységek küldöttségei és a város intézményei ré­széről a főtéren levő Bal­­cescu és Petőfi-szobornál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az alsóboldog­­falvi férfikórus Máté Aliz vezetésével Kossuth-dalo­­kat énekelt. Benyovszki La­­­jos polgármester üdvöz­lőbeszéde után Székely At­tila nyugalmazott történe­lemtanár tartotta meg „Gondolatok a keresztúri 150. évfordulóra" című megemlékezését. A testvérvárosok képvise­lőinek ünnepi beköszöntői után Szombatfalvi József unitárius esperes imája kö­vetkezett. A színvonalas ünnepi műsorban közre­működtek: az Orbán Ba­lázs Gimnázium és a Petőfi Sándor Általános Iskola kö­zös énekkara Simó Margit zenetanárnő vezetésével, Bálint Piroska, Józsa Sán­dor, Lukács Katalin, Buzo­gány István énekszólisták és a Gimnázium dalcsoportja, valamint a fiatfalvi vegyes tánccsoport. Záróműsor­számként felcsendült nem­zeti imánk a városi fúvósze­nekar előadásában (vezé­nyelt: Borbély Csaba). Vélemények az ünnepség­ről: Asztalos Ferenc, parla­menti képviselő: - Őszinte szeretettel jöttem erre a meghívásra, mert igazán nagy élmény ott ünnepelni, ahol olyan elevenen él az 1848–19-es szabadságharc és Petőfi Sándor emléke. Pap Tibor Dévaványa test­vértelepülés polgármeste­re: - Különösen nagy él­mény volt számomra a pén­tek esti fáklyás felvonulás, annak keretében a város­­ központjában megtartott színvonalas műsor és a mai feledhetetlen ünnepség. Jó volt látni és érezni, hogy a székelyföldi magyarság napjainkban is mennyire őrzi az 1848-49-es szabad­ságharc emlékeit, eszméit s különösen Petőfi kultuszát. László Miklós Megemlékezés Szentegyházán A déli szentmisét követőleg lovas fiatalok, korabeli öltözetben, vonultak végig a településen. Őket követte a város rezesbandája, valamint több szekér, telis-tele a lakosság apraja-nagyjával. Bem tábornok Erdélybe való bevonulását elevenítették fel. Az ünnepség következő mozzanata, a Gábor Áron Általános Iskola udvarán elhe­lyezett kopjafa megszentelése volt, melyet a város vallási felekezeteinek fiataljai állítottak. Gábor Áron szobránál koszorút helyezett el Antal István, parlamenti képviselő, a városi RMDSZ, a polgármesteri hivatal, a városi tanács, a vasüzem, a kórház és a faszövetkezet képviselői. A megemlékezés az iskola tornatermében folytatódott. — Számunkra még nem következett be a 150 éve meghirdetett szabadság. Válságos időket élünk, csak magunkra, egymásra és a székely leleményességre számíthatunk. Az országban uralkodó zűrzavar ellenére, a továbblépés reményében tisztelgünk a forradalom 150- dik évfordulóján — mondotta ünnepi beszédében Antal István képviselő. A városi RMDSZ részéről Buglya Péter alelnök mondott ünnepi beszédet, valamint Rusz Sándor polgármester és Bartha Alpár tiszteletes. A város kórusa és néhány fiatal ünnepi összeállításával fejeződött be az ünnepség. Sz.S.Zs. E­mlékművet avattak Korondon Szőcs Lajos tanító kezdeményezésére, Lőrincz Lajos és Lőrincz Sándor áldozatkészségéből kopjafát avattak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eddig felkuta­tott, 53 köröndi résztvevőjének emlékére. Az ünnepé­lyes leleplezésre március 12-én déli 12 órakor került sor a Líceum előtti park jobb oldalán. Az eseményt rövid ünnepi műsor követte, a köröndi gyermek fúvószenekar '48-as nótákat adott elő.

Next