Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-07-28 / 58. szám
2 Hí KAbc közélet IB W I vM 1 Afeuâ îțiS ‘ r*£' tr* Hi " Tőkés^ László,4 Markel 1998. július Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádon Integráció. " Először is engedjék meg nekem, hogy kicsit elfogódottan, de rögzítsem azt a tényt, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt nevű politikai szervezet Magyarországon megnyerte a választásokat - kezdte beszédét a jelenlevők vastapsától kísérve Orbán Viktor, a július nyolcadikén megalakult magyar polgári kormány miniszterelnöke, szombaton, a tusnádfürdői nyári szabadegyetem zárónapján, ahol nyakkendő nélkül, rövid újjú ingben jelent meg mintegy illusztrálva látogatásának nem hivatalos voltát. A szabadegyetemi zárónapnak az integráció és a román-magyar kapcsolatok kiértékelése volt témája. A miniszterelnök néhány közös kiindulópontot határozott meg. Az első kérdés így hangzott: integráció, de hova? „A mostani magyar kormány felfogása szerint Magyarországnak nem kell Európába integrálódnia, tekintettel arra, hogy benne van" - jelentette ki Orbán Viktor. Éppen ezért, a magyar kormánynak az európai integrációra vonatkozó otthoni és külföldi törekvései sokkal inkább az EU-tagságra, és kevésbé a „vissza Európába!" megfogalmazásra épülnek. „Tehát a hova kérdésre válaszom: NATO, Európai Unió!" - pontosított a kormányfő, aki azt is kifejtette, hogy mi az oka annak, hogy Magyarország kormánya továbbra is az integráció mellett foglal állást. A NATO-hoz való csatlakozás azért szükséges, mert „első a biztonság, legfontosabb az, hogy minden magyar ember saját személyét, családját, tulajdonát biztonságban tudhassa. Amíg Magyarország nem lesz a NATO tagja, addig egyetlen magyar állampolgárnak sem mondhatom jó lelkiismerettel azt, hogy a magyar kormány eredményesen tesz meg mindent annak érdekében, hogy a biztonságot megteremtse. Magyarország NATO-tagságával egyetlen magyar állampolgárnak sem kell többé aggódnia a külső forrásból fakadó személyes, vagy vagyoni fenyegetettség miatt". Orbán Viktor elmondta, hogy három oka van az EU-integrációs eltökéltségnek. Az első az, hogy a világ vagyonszövetségi rendszerek mentén látszik elrendeződni, ezért aki gazdasági értelemben kialakuló nagykövetségi rendszerek részévé válik, versenyelőnyöket élvez azokkal szemben, akik kívül maradnak. A második ok az, hogy Magyarország szeretné termékeit, elsősorban mezőgazdasági termékeit a mainál sikeresebben elhelyezni az Európai Unió piacain. A harmadik indok: a magyar gazdaság csak akkor képes jelentős növekedési ütemet kiteljesíteni, ha külső beruházások, források érkeznek az országba. A magyar kormányfő kitért arra is, hogy az integráció módja tárgyalások formájában történik, majd sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarországon az elmúlt több mint negyven esztendő megvertségéből fakadó „lelki alkatunk miatt" az a képzet alakult ki, hogy a tárgyalás nem más, mint a „nálunk súlyosabb, gazdagabb, nagyobb és hatalmamegalkotott szabályok egyszerű átvétele." A miniszterelnök rámutatott arra, hogy a tárgyalásoknak van egy teljesen más természetű léte is: „az arról szól, hogy Magyarország, illetve a többi belépő ország, pontosan milyen jogalapon, mekkora forrásokat kap az Unió központi költségvetéséből. Erre semmilyen szabály nincs, ez nem az Unió közös jogrendjéből levezethető kérdés, hanem a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. Az sem vezethető le semmiféle közös Uniós jogrendből, hogy az EU-ban most kialakuló új agrártámogatási rendszer miképpen lesz érvényes Magyarországon, ez is kizárólag alku kérdése". Az is elhangzott, hogy Magyarország helyzetét könnyíteni vagy nehezíteni fogja az a tény, hogy a másik félnek is vannak olyan igényei, amelyek tárgyalási kérdést jelentenek. Hivatalosan még nem jelentették be ugyan, de az Unió minden valószínűség szerint olyan igénnyel fog jelentkezni, hogy az újonnan felvett államok polgárai munkavállalóként nem mozoghatnak szabadon. Ez is alku tárgyát fogja képezni a közeljövőben, de „Magyarország a tárgyalásokon a saját nemzeti érdekeit igyekszik majd érvényesíteni." A magyar kormányfő beszédének utolsó részében rátért arra, hogy mi lesz Magyarország NATO- és EU-tagságának következménye a szomszédos államokra, azok kormányaira, illetve az ott élő magyar közösségekre nézve. „Az első dolog, amit szeretnék elmondani a félreértések elkerülése és az egyenes beszéd végett: a román államfő washingtoni látogatása után, az Unió egyértelmű, a jelentkező országok között megtett differenciálódása nyomán, azzal a nem örömteli ténnyel kell számolni a magyar külpolitikának, az Erdélyben élő magyar közösségeknek, a Románia területén élő magyar közösségek képviselőinek, politikai vezetőinek is arra a tényre kell építeni gondolkodásukat, hogy Magyarország tagja lesz a NATO-nak, Románia pedig vele egyidőben nem,,Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, Románia vele egyidőben nem, Magyarország tagja lesz a NATO-nak és az EU-nak, Erdély, Szlovákia, Ukrajna pedig nem. Ez egy rendkívül új helyzet a magyar közösség , éljenek akár a magyar állam határain belül vagy kívül." Orbán Viktor elmondta, hogy a FIDESZ-MPP kormányprogramjában is szerepelnek olyan elképzelések, amelyek ezt az „új helyzetet" próbálják kezelni, de olyan, a szomszédos államokkal is egyeztetett közös stratégia, amely ezt a helyzetet próbálná kezelni, még nincs kidolgozva. A magyar kormányfő tusnádi látogatását megelőzően Emil Constantinescu államelnökkel és Radu Vasile miniszterelnökkel ezekről a kérdésekről is beszélt. Egyetértettek abban, hogy a helyzet mihamarabbi ka. Orbán Csíkban Orbán Viktor romániai magánlátogatásának második napján Csíkszeredában hallgatott istentiszteletet. A miniszterelnöki autósor háromnegyed tízkor érkezett a csíksomlyói kegytemplomhoz, ahol Orbán Viktort, feleségét és leányát, valamint a kíséretében lévő Nagy Andor és Németh Zsolt államtitkárokat Szőcs Ferenc nagykövetet Tamás József püspök és Csede Csaba polgármester fogadta. Tamás József segédpüspök bemutatta a kegytemplomot felkísérte Orbán Viktort a Mária-szoborhoz, majd a ferences kolostor ebédlőjébez megkínálta egy pohár mise borral. Ezután a magyar miniszterelnök megnézte az újonnan felszentelt Domoko Pál Péter szobrot, majd az autósor a református imaháznék indult. Mivel a nagy nyilvánosság nem tudott róla, hogy Orbán Viktor Csíksomlyóra is ellátogat, érkezésének pillanatában üres volt a kegytemplom, de pillanatok alatt benépesült, főként magyarországi kirándulókkal. A Csíkszeredai reformátu gyülekezet székhelye Csíkszereda egyik legrégibb épületében, a Sprencz-házban talál