Udvarhelyi Híradó, 2000. március (11. évfolyam, 18-26. szám)

2000-03-09 / 20. szám

Mboaketyi­­fiú Zóó, Zóóó, márius 9., elütötték Művi*­i,ö is­í­­sz Feltárták Radicsfalva történetét a század elejéig ■ Az Aeropolis Történe­lem- és Társadalomtudo­mányi Kutatócsoport nemrég olyan helytörténe­ti munkába kezdett, amely felöleli a Székelyudvar­helyhez csatlakozott, illet­ve csatolt falvak történe­tét, beleértve nemcsak a társadalmi-politikai válto­zásokat, hanem a gazda­sági fejlődésre, a népes­ség változására, kulturális életre vonatkozó adatokat is ■ Nemrég a csoport két tagja beszámolt az el­ső összegző eredmények­ről ■ Forró Tibor és Gidó Csaba Radicsfalva törté­netét vizsgálta a század elejéig ■ Az előadók ez­úton mondanak köszöne­tet Simon Dénes kadics­­falvi plébános segítségé­ért (szerk.). Kadicsa uradalma Kadicsfalváról azt tartja a hagyo­mány, hogy a Réz tetején valamikor várat bíró Kadicsa vezértől vette nevét. Orbán Balázs körüljárta a Réz-tetőt, de az említett várnak semmilyen ma­radványait nem találta már a múlt szá­zadban. A falunak első említése 1566- ban történt, mikor Kadychfalva néven jelenik meg az oklevelekben, az 1567-es regestrum a falut 7 kapuval, (portával) említi, míg a következő év­ben Kajdicsfalva néven fordul elő az oklevelekben. Középkori temploma nem volt, a falu Szenttamásnak volt filiája. Ha templo­ma nem is, de kápolnája már a XVII. század elején létezett. Egy 1755-ből származó szentegyházasfalvi ember emlékezete szerint az udvarhelyi Szent Anna-kápolnát „Radicsfalvára transferálták mint Filiális Eclesiába". Ez lehetséges, mert egyházilag Udvar­helyhez tartozott ekkor, és egyházá­nak Szent Anna a védőszentje. 1656- ban már volt temploma, ugyanis a szenttamási megyebíró azért perelte a kadicsfalviakat, mert azok a maguk templomához vágták le az anyaegy­ház erdejét, mivel „a Szt. Tamási templomhoz volt az az erdő legalva". 1659-től jegyzik, hogy „Radicsfalva Udvarhelyhez akar állani, a Szent Ta­mási templomra, cinteremre nincs gondja". 1667-től sikerült is különvál­nia. A falu lakosságára vonatkozóan az egyházi összeírások nyújtanak némi betekintést, eszerint a Török és­­libád családok rendelkeztek nagyobb birto­kokkal. Egy 1785-ös összeírás szerint Kadicsfalvának 362 lakosa volt. A kö­vetkező adat 1824-től való, mely sze­rint Kadicsfalvának és Betlenfalvának közösen 711 lakosa volt, de nem em­líti a településeket kü­lön-külön. Egy 1831-ből származó újabb egyházi összeírás 371 személyt említ, minek utána nagyobb demográfiai növeke­dést lehet tapasztalni, ugyanis alig két évtized elteltével már 516 személyt tartottak nyilván Kadicsfalván. A kadicsfalvi plébánia története Kadicsfalva 1780-ig Szent Tamáshoz tartozott mint filia. Ez évben épült a ma is meglévő templom. 1780-tól 1802-ig Székelyudvarhelyhez tarto­zott egyházi szemponttól. 1801-ben a hívek kérést intéztek Mártonfi püspökhöz, hogy az udvarhelyi káplá­nok közül Fülöp Lajost nevezze ki az újonnan alapítandó plébánia első lel­készévé. 1802. április 15-én kelt a kadicsfalvi plébánia alapítólevele, amelyben Mártonfi püspök felkérte az új parókia híveit, hogy „a Parochiának a ti lelke­­tek kormányzójának és a ti menyei ha­zába vezetőtöknek minden tiszteletet és engedelmességet adgyatok meg..." Az új parókia első pásztora Fülöp La­jos lett, aki 1776-ban született Szárhe­gyen. Gimnáziumi tanulmányait Csík­­somlyón végezte, a teológiát Gyulafe­hérváron, majd Székelyudvarhelyen lett káplán, s végül 1802-től Kadics- Betlenfalva első plébánosa. 34 éves működése áldásos és szép eredményt hozott a plébánia és a falu életében. A plébánia épületét még 1794-ben épí­tették, de a plébánosnak köszönhető­en jelentős birtokra tett szert az egy­ház. Fülöp Lajos halála után több mint húsz éven keresztül a parókia plébá­nosai nem mindig tudtak eleget tenni az egyház és a hívek elvárásainak. 1855. január 4-én Haynald püspök a megüresedett plébániára Domokos Ignácz udvarhelyi paptanárt nevezte ki, aki erélyességével helyrehozta azt, amit elődei elrontottak, és gondot for­dított az oktatásra is. Tervbe vette, hogy Radicsfalva és Betlenfalva között egy közös iskolát építsen a két község számára, ez azonban a hívek kellő tá­mogatásának hiányában nem valósult meg. Későbbi utóda, Kiss Dénes plébános idejében került sor a ma is meglévő is­kola építésére 1880-ban. Szintén ő szerezte meg az új plébánia épületét a hozzá tartozó belsőséggel Ugrón Gá­­tortól 1888-ban. A régi plébánia épü­letét eladták, és árától kijavították az új plébánia épületét. Forró Tibor és Gidó Csaba ■ Az Udvarhelyi Híradó 2000. február 10-i számá­ban megjelent, Magyar vér folyik II. Erzsébet ereiben című megemlékezéshez fűznék néhány adatot, amely úgy gondolom, ér­deklődésre tarthat számot ■ Az adatokat néhai Fülöp Ferenc volt erdőszent­­györgyi református lelki­­pásztortól tudom ■ Fülöp Ferenc is az erdőszent­­györgyi templom udvarán van eltemetve. Fülöp Ferenc volt az, aki ezt a ro­konságot felújította. Amikor Erdő­­szentgyörgyre került lelkésznek, a templom romos állapotban volt. Is­merve a Rhédey család és az angol királyi ház közötti kapcsolatot, levél útján megkereste az angol királyi há­zat, és jelezte, hogy milyen állapot­ban van a templom, melynek kriptá­jában nyugszik Rhédey Claudia. Fü­löp Ferenc igen nagy műveltségű ember volt. Külföldön, főleg Hollan­diában tanult. Megfordult Angliában is. Tökéletesen beszélt hollandul, angolul és németül, így nyelvi aka­dálya a kapcsolattartásnak nem volt. Levelére megmozdult a királyi ház. Az angol kormány utasította a buka­resti követséget a helyzet felmérésé­re. A nagykövet egy szakértői cso­porttal érkezett Erdőszentgyörgyre. Angol pontossággal és takarékosság­gal végezték el ezt a feladatot. A re­noválás alkalmával helyezték el a templomban az említett nagyméretű márványtáblát. A munkálatok alkal­mával történt az említett azonosítás, a nyakék alapján. Ezt a nyakéket az elmondás szerint konfirmációja al­kalmából keresztszüleitől kapta Rhédey Claudia. Miután idegente ment férjhez, ezt a nyakéket állan­dóan hordta, ez emlékeztette szülő­földjére. Konfirmációja alkalmából szülei az erdőszentgyörgyi Egyház­nak egy aranykelyhet adományoz­tak. Rá van vésve, hogy Rhédey Claudia konfirmálásának emlékére. A kehely ma is az egyházközség tu­lajdona. A temetéssel kapcsolatban: főúri csa­ládoknál abban az időben nem volt rit­kaság, hogy a nagy előkészületek vagy más ok miatt nem történt meg azonnal a temetés. Ebben az esetben a nagy tá­volság volt az ok. A közlésből tudom a temetéssel kapcsolatban, hogy Würt­temberg­ Sándor, a mélyen gyászoló férj végig maga hajtotta a lovakat, sem kocsisnak, sem tisztjeinek nem adta át a gyeplőt, mondván: "Ő engem kért, hogy vigyem haza". Rhédey Claudia és parancsnok férjének népszerűségét bizonyítja, hogy a tisztikar tagjai Erdőszentgyörgyig kísérték a gyászme­netet. (...) Tatár Tibor ■ A Capitol az Amerikai Egyesült Államok kétka­marás törvényhozásának épülete ■ Ezelőtt 10 év­vel, 1990. március 15-én avatták fel itt Kossuth Lajos szobrát. Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásának hatalmas épü­lete egy kis dombról, a Capitol Hillről tekint a fővárosra, Wa­shingtonra. Ha az épület nyugati homlokzata felől szemléljük a metropolist, akkor egy nagyon széles és igen hosszú parkot lát­hatunk. Ennek a közepén magas­­lik az obeliszk alakú Washington emlékmű, majd a messzeségben a Lincoln-emlékmű körvonalai szemlélhető. A Capitol keleti homlokzatával szemben állva megcsodálható az épület két hatalmas, szimmetri­kus szárnya, és a középen álló kupola. Az épület bal szárnyában a képviselőház, a jobb szárnyá­ban a szenátus kapott helyet. Az épületbe lépcsősorok vezet­nek. A Capitol egyes termeiben az Egyesült Államok történetét szemléltetik szebbnél szebb, igen értékes művészi alkotások. A szobrok, festmények, freskók egész sora tekinthető meg. A kör alakú csarnoknak, a Rotundának átmérője mintegy 30 méter, a kupola, amely egyik dísze az épületnek, földtől mért magassága 60 méter. A kupolacsarnok nagyon gazdag műalkotásokban. A kupola köze­pét díszítő hatalmas freskó Wa­shington apoteózisa, megdicsőü­lése nevet viseli. Alkotója az olasz származású amerikai festő, Constantino Brumidi, aki 1852- ben telepedett át az Egyesült Álla­mokba, és 25 évet fordított arra, hogy a törvényhozás épületét megfelelően díszítse. A hatalmas freskó alatt a 18 kép­ből álló freskósorozat az amerikai történelem egy-egy nevezetes eseményét örökíti meg nyolc ha­talmas epizódba sűrítve. A Rotunda festményei között szob­rok sorakoznak a falak mentén. Ezek az Egyesült Államok jeles el­nökeit ábrázolják: Lincolnot, Wa­shingtont, Jeffersont. Kossuth Lajos szobra a Rotundában Nemzetünknek dicsősége az is, hogy ezelőtt 10 esztendővel, 1990. március 15-én az 1848-as forradalom egyik hősének, Kos­suth Lajosnak mellszobrát a Rotundában leplezték le. A szob­rot az Amerikában élő magyar szobrászművész, Kúr Csaba al­kotta, aki 1926-ban Magyarorszá­gon született, és ma az Egyesült Államok megbecsült szobrász­­művésze. A mellszobor márvány talapzaton áll, melyről a követke­zőket olvashatjuk: KOSSUTH 1802-1894 A MAGYAR DEMOKRÁCIA ATYJA MAGYAR ÁLLAMFÉRFI SZABADSÁGHARCOS 1848-1849 A szoboravatási ünnepség után a mellszobrot a Rotunda közelében levő helyiségbe helyezték el. Itt tiszteleghettem Kossuth nagysága és emléke előtt. Péter Attila ny. tanár

Next