Udvarhelyi Híradó, 2001. május (12. évfolyam, 33-42. szám)

2001-05-01 / 33. szám

UdUiuJietyi -sh*+bó, 2001. m­ájus 1., kedd K­özélet A tanács nem tagadta el a katolikus egyház kérelmét ■ A csütörtöki tanácsülés egyik napirendi pontjaként szerepelt a helyi római katoli­kus egyház építkezési kérel­mének megvitatása ■ Elő­ször úgy tűnt, egyetértenek az urbanisztikai terv elfoga­dásában, de a szavazáskor kiderült, hogy az RMDSZ-es tanácsosok egy része ellene szavazott, így nem volt meg a szükséges kétharmados többség. A Polgármesteri Hivatal részéről Kaján János városrendezési osztályvezető mutatta be a városunkban jól ismert Pap­kertben felépítendő papi otthon alapraj­zát. A római katolikus egyház a gyulafe­hérvári püspökség segítségével olyan otthon építését tervezi, ahol helyet kap­nának a nyugdíjas papok. Máthé András tanácsos arra figyelmeztette kollégáit, hogy tulajdonképpen az egyház magán­­területéről van szó, ezért szavazzák meg a kérelmet. Ladányi László és Borbáth István vi­szont elmondták: a Papkert mindig a vá­ros gyermekeinek rodlipályája volt, de itt síznek télen a felnőttek is, ezért nem lát­ják jónak, ha ide házat építenek. Kaján János igyekezett megnyugtatni az aggodalmaskodókat, elmondása sze­rint Kovács Sándor főesperes megígér­te, hogy továbbra is beengedik a terület­re a fiatalokat, a szánkózókat, az épü­letet olyan helyre húzzák fel, hogy az ez­után sem akadályozza a téli sportok gya­korlását. Bondor István áthidaló javaslatot tett, miszerint el kell fogadni az egyház kez­deményezését, de a szakbizottsági véle­ményezésbe bele kell foglalni azt, hogy továbbra is itt helyet kell biztosítani a sportolásra. Ekkor úgy tűnt, hogy a több­ség nem lesz ellene az építkezésnek, a szavazás után azonban kiderült, hogy a javaslatot csak 11 tanácsos támogatja, így pedig „nem ment át”. F.D.D. M ügyejfi2_portJilk­ JBt&aMtV) Mvturt­yiMatof^filk & [p£l[pa®MLl Ulin­ iíJ jj W­indsjod­s 300*09 ■ Ladányi László tanácsos, a városi RMDSZ elnöke a pén­teki sajtótájékoztatón reagált az egy nappal korábban meg­tartott tanácsülésen megvita­tott néhány napirendi pontra, köztük a helyi római katoli­kus egyház építkezési kérel­mének „elutasítására“ is . Rámutatott: a tervezetet nem utasították el véglegesen, annak új formában való elő­terjesztése után ismét napi­rendre tűzhetik. - Tudnivaló, hogy a tanácsnak semmi­lyen törvénytelenséget nem szabad elkö­vetnie - nyilatkozta Ladányi László. - Ennek értelmében az RMDSZ tanácso­sai nem vállalhatták fel egy törvénytelen döntés meghozatalát - Dombi Dezső ta­nácsos újraigazolásáról van szó - még akkor sem, ha az illető személy az RMDSZ listáján jutott be a tanácsba, és következetesen, komolyan dolgozott a frakcióban mindaddig, amíg az inkompa­tibilitás miatt visszalépett. Simon Károly tanácsos esetére térnék ki, hiszen a 69-es törvény semmiféle le­hetőséget nem ad a tanácsnak, hogy megszüntesse egy tanácsos mandátu­mának érvényességét, aki igazolt man­dátummal rendelkezik. Ezért kértem meg Bunta Leventét, a megyei tanács alel­­nökét, hogy a jogi osztályon véleményez­tesse az általunk fenntartott álláspontot, és kiderült, hogy helyes a döntésünk. Dombi Dezső, mivel­­közhivatalnoki es­küt tett le, tanácsosi mandátuma meg­szűnt, és igazolták a következő mandá­tumot, ami a Simon Károlyé. Simon Károly tanácsos a 69-es tör­vény értelmében csak akkor veszítheti e mandátumát, ha elköltözik a városból, el­halálozik, ha összeférhetetlenség esete áll fenn, bírósági végzéssel elítélik. Ezér a tanács törvényesen nem vonhatja visz­sza azt a döntését, mellyel igazolta a ta­nácsos mandátumát. A Papkertben felépítésre tervezett papi otthonnal kapcsolatosan le szeretnén szögezni, hogy sem az RMDSZ-nek, sem­ tanácsosainak nincsen kifogása ez ellen sőt támogatjuk azt, hogy létesítsenek egy ilyen otthont. Viszont az általános város­rendezési tervben szerepel, hogy a Pap­kert szabadidőprogramok, sportesemé­nyek szervezésére szolgál. A tanácsülé­sen elhangzott, hogy a lakosság vélemé­nyét nem kell ebben a kérdésben kikérni Egyetértek ezzel, ám jó, ha az udvarhely lakosoktól megkérdezik, hogy mi a véle­ményük arról, hogy annak a Papkertnek, ahová a gyerekek évek óta járnak, más rendeltetése legyen. A szakbizottsági ülé­sen - amelynek akkor mi még nem vol­tunk tagjai, ám két RMDSZ-tanácsos is részt vett a megbeszélésen - megfogal­maztak egy olyan javaslatot, hogy a hatá­rozattervezetben szerepeljen a követke­ző: a Papkert azon részén, amelyik­bem lesz beépítve, továbbra is lehetősége lesz a lakosságnak azt szabadon hasz­nálni. Ez nem szerepelt benne, pedig ez azért lett volna fontos, mert akkor mind­egyik tanácsos láthatta volna, hogy a lakosság érdekei is figyelembe vannak véve. A tervezetet nem szavazta meg kétharmados többség, ám ez nem jelent azt, hogy oda nem építik fel az otthont Azt a rendezési tervet ismét elő lehet ter­jeszteni - szögezte le Ladányi László. Sz. S. Zs­ ébet Vita a csángókról az Európa Tanácsban ■ A csángó kisebbség kultúrájának védelméről fogadott el csütörtökön Strasbourgban ajánlást az Európa Tanács kul­turális bizottsága ■ Ez az első nemzetközi dokumentum, amely a Kelet-Romániában és Moldovában élő magyar ki­sebbség hagyományainak megőrzése mellett foglal állást. Az Isohoo Kana volt finn kulturális miniszter által előkészített ajánlás elfoga­dását két magyar képviselő, Hegyi Gyula (MSZP) és Nagy Gábor Tamás (F­i­desz) terjesztette elő. A dokumentum arra szólítja fel Romániát, hogy ameny­­nyiben a szülők igénylik, biztosítsák az anyanyelvi oktatást az iskolákban, és legyenek magyar nyelvű istentiszteletek is. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az ülésen élesen támadta Hegyi Gyulát és kifogásolta még a csángó szó használatát is. Az MSZP-s poli­tikus szerint az üvöltő hangnemű kirohanás nagyban hozzájárult az ajánlás el­fogadásához. A dokumentum alapján májusban születik meg a végleges dön­tés. (Komp-Press) V 41 nyílá­gvu. 3 és Derzsy András, a Főegyházmegyei STATUS világi tagja Ellenszenv az egyház ellen A­ z Udvarhelyi Híradó április 12. számában megje ■ lent Széljegyzetben a mai társadalmunkat jellemez­­­ve azt írtam a vallásszabadságról, hogy „jó alkalom arra, hogy nemzeti ünnepeink színesebbek legye ■ nek a papok, lelkészek jelenlétével”. Az utolsó önkormányza ■ ti tanácsülésen ezt egyes tanácsosok be is bizonyították, ami ■ kor ellene szavaztak, hogy a Papkertben papi otthon épüljön az idős papok részére. Tehát az egyház jó akkor, amikor szük­­­ség van rá. A Főegyházmegye érsekének a körlevelét terjesz ■ teni kell, ha valami hasznot remélünk tőle, de, amikor az eg­­­­házmegyei főhatóság szeretne valamit csinálni itt, Székelyué ■ varhelyen, azt már el kell utasítani, mert egyesek nem értene­k egyet vele. Mi, a római katolikus Szent Miklós-plébánia egyháztanácso ■ sai nagy felháborodással vettük tudomásul, hogy az április 26 - án megtartott tanácsülésen Borbáth István RMDSZ-es tané­v esős ellenezte az öregotthon építését, hét RMDSZ-es tané­v csős tartózkodott, s így a 11 mellette szavazó nem tudta­­ szükséges kétharmados többséget elérni. Engem személye­­­sen nagyon elszomorított az eset, mert be kell vallanom, hog­y csalódtam az udvarhelyi RMDSZ-es tanácsosokban. Nem te­n­dom elképzelni, hogy milyen meggondolásból döntöttek így, annál is inkább, mert parlamenti honatyáink kisebb-nagyob­b eredményekkel, de mindent megtesznek, hogy az elkobzo­t egyházi vagyonokat visszaszerezzék jogos tulajdonosuknál, Székelyudvarhelyen pedig egy olyan kert fölött ítélkeznek, amit a kommunista rendszerben nem kis erőfeszítéssel sike­­­rült megmentenie az akkori egyháztanácsnak. Nem szokásom az írásaimban neveket, személyeket emle­­­getni, de most kénytelen vagyok megkérdezni Tisztet Borbáth Úrtól, hogy miért sérti az, hogy a gyulafehérvári Ró­­­mai Katolikus Érsekség a saját tulajdonára, saját költségébe­n kényelmes otthont szeretne biztosítani azoknak az idős pí­­­póknak, akik a kommunista uralom alatt helytállva kitartotta­k egyházuk és magyarságuk mellett. Az ide szándékozni jövő­­ között olyanok is vannak, akiket nemegyszer meghurcolta­k azért, hogy ma, a szórvány vidéken, az Önnel egykorúakba­n van némi magyarság öntudat. Ezek az idős lelkészek féle­l­met nem ismerő magatartása tartotta a lelket azokban, akik­­­nek környezetükben alig volt szabad megszólalniuk magya­­­rul. Sok helyen a magyar iskolák hiánya miatt ezek a papo­k voltak azok az igazi hősök, akik a titokban megtartott vattás­­ órákon egy-egy Petőfi-versre is megtanították a gyermekü­­­ket. Számomra a tartózkodók magatartása is érthetetlen, mert - legalábbis szerintem - ha egy jó előterjesztett témáról va­n szó, jelen esetben pedig mindenki előtt világos lehetett, hog­y az egyházi főhatóság saját területére, saját költségén épít,­­ az elkészült intézményt is ő maga tartja fenn, akkor miért nem merték vállalni az igen vagy nem szavazatot. Igaz, hogy min­­­denkinek magánügye, hogy mikor emeli a kezét és mire, de egy ilyen nemes célnál nem mindegy, hogy megvalósul-e vagy nem. Ha talán egyesek attól félnek, hogy a épület zavarni fogja­­a Papkertben sétálni vágyókat, jó előre megnyugtatom, hogy ez nem áll fönn, mert az épülő otthon részére a mai gyümölcsöts van kijelölve. A terület nem közterület, hanem a plébánia,­­ egyben az érsekség tulajdona. Szerintem - s gondolom, a jo­g szerint is - mindenki a sajátjával úgy rendelkezik, ahogy jóm­­ látja, ha az nem sérti a közügyet. Vajon önök közül megen­gedné-e valaki, hogy a következő télen saját udvarán - ha van -jégpályát alakítsak ki, és ott tanítsam unokáimat korostá­­­lyázni. A Papkertben már évek óta bárki sízhetett, szánkózha­tott, soha nem tiltakozott egyetlen plébános sem, s ezután sem fog. Miért ez az ellenszenv az egyház ellen? Tisztelt Borbáth Úr, nagyon remélem, hogy csak elhamarko­­­dott volt a tiltakozó döntése, s majd egy nyugodt pillanatban újra átgondolja a történteket, és Ön fogja kérni, hogy tár­gyalják újra ezt a témát, amikor mindnyájan kedvező­en szavaznak. Az ország legmagyarabb városára egyáltalán nem vetne jó fényt, hogy pont székelyudvarhelyiek ilyen mostohán kezel­jük a város egyik történelmi egyházának nemes, jó szándékát.

Next