Udvarhelyi Híradó, 2002. július (13. évfolyam, 76-89. szám)

2002-07-05 / 78. szám

Udvarhelyi Híradó, 2002. július 5., péntek A Városi Tanács mintegy 45 millió lej perköltséget kell fizessen Ferenczy Károly vállalkozónak, illetve az Agroprodcom részvénytársaságnak, mivel elveszítette az ellenük indított pert. Csakhogy az önkormányzati képviselőknek eszük ágában sincs fi­zetni, hiszen nem volt tudomásuk a bí­rósági eljárásról, lévén, hogy azt Szász Jenő polgármester kezdeményezte­­ a testület nevében! Az adósság fejében a bírósági végrehajtó lefoglalta a ta­nács aszfaltozó gépét. Talán ez is az oka annak, hogy a „nyitott kapuk városában” a nyári idény hevében is háborús állapotokra emlékeztető utak fogadják az idelátogatókat... Az önkormányzat keddi ülésén a város­atyák többsége felháborodottan vette tudo­másul, hogy a vállalkozó, valamint a vállal­kozás ellen indított pert a polgármester a ta­nács mögé bújva, annak nevében kezdemé­nyezte. A testületnek halvány fogalma sem volt a bírósági eljárásról, így nagy volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy negyven­­ötmillió lej perköltséget kell fizessen. A vá­rosatyák felháborítónak nevezték a polgár­­mester tettét, többen azt rótták fel, hogy a pereskedésekkel járó, hatalmas összegekre rúgó kiadásokat célszerűbben is fel lehetne használni. Mások az alapvető emberi jogok sárba tiprásának nevezték a városvezető fondorlatos eljárását, mondván, alapvető jo­guk tudni, ha egy perben érdekeltek. Ladá­nyi László szerint másfél éve folyamatosan azzal a kéréssel fordulnak a polgármester­hez, a hivatal jogi osztályához, hogy közöl­jék velük: hány perben alperesek, hányban felperesek, milyen stádiumban vannak a pe­rek - melyek költségei több százmillió lejre rúgnak csakhogy ez idáig egyszerűen semmibe vették óhajukat. - Pert kell indítsunk, hogy megtudjuk, mi­lyen perben vagyunk érdekeltek - mondta fanyar humorral a tanácsos. A bevezetőben említett peres ügy kapcsán a testület úgy határozott, hogy mivel nem ők, hanem a polgármester perelt, fizesse ki ő saját zsebéből a negyvenötmillió lejes per­költséget. Mielőtt azonban érdemi döntésre került volna a sor, Szabó Attila UPE-s taná­csos felhívta a testület figyelmét, hogy a 14. napirendi pontban tárgyalt kérdésről csupán értesítette az önkormányzatot a vállalkozó, vagyis nem határozattervezetről van szó. A polgármester tehát egyelőre nem kell a zse­bébe nyúljon, arról viszont döntés született, hogy a testület szakhatósági kivizsgálást kér az ügyben. Ezzel a későbbi hasonló kérdésekre lehet­ne precedenst találni, a mostani viszont to­vábbra sincs megoldva: a bíróságon meg­hurcoltak várják jogos jussukat, sem a pol­gármester, sem a tanács nem hajlandó fi­zetni, a végrehajtó lefoglalta az aszfaltozó gépet, az utak állapota továbbra is siral­mas. Mindez azért, mert - ahogy az egyik tanácsos fogalmazott - a polgármester „elkártyázta“ a városi vagyon eme részét. Jakab Árpád A jogérvényesítés nem meghurcoltatás A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében furcsállja a pol­gármester nemrég elhangzott kijelentéseit a 2001/215-ös törvény értelmezésével kapcsolatosan, amikor az elöljáró leváltásával kapcso­latos referendumszervezés procedúráját meghurcoltatásnak titulálta. A helyi referendum procedúrájával a törvényhozó lehetőséget teremt a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogainak érvényesítésére. Ha ezt a procedúrát városunk polgármestere meghurcoltatásnak nevezi, akkor nagyfokú diktatórikus hajlamról tesz tanúbizonyságot, hiszen minden állampolgár alapvető alkot­mányos joga megválasztani vezetőit. Egy ilyen kezdeményezést egy igazából demokratikus gondolkozású vezető nem támadna megalapozatlan állításokkal, hanem elgondolkozna az elmúlt hat évben folytatott tevékenységén - tartalmaz­za a közlemény. Kezdeményezésével az egyesületnek nem áll szándékában ártani a városnak, ellenkezőleg: a megsokasodott lakossági panaszokat juttatja kifejezésre - mutat rá a tájékoztató. Az aláírásgyűjtők között valóban sok a fiatal, akik megfelelnek a munkavállalás­ra vonatkozó törvények előírásainak. Az egyesület megjegyzi, hogy aláírás­­gyűjtői minden esetben megfelelően tájékoztatják a polgárokat a referendumsz­ervezés kiváltó okairól. Ha a választópolgárok például a tájékoztatások nyomán arra a következtetésre jutnak, hogy nem lesz fűtéspótlék, amíg Szász Jenő a pol­gármester, akkor valószínűleg összevetik az egyesülettől kapott tájékoztatást olyan általuk is tapasztalt esetekkel, amilyenek sajnos az év elején is előfordul­tak városunkban - tartalmazza a közlemény. XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Az idén július 21-28. között szervezik meg Tusnádfürdőn a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor elnevezésű rendezvényt, amely a Polgári kibontakozás Euró­pában címet viseli. Július 21-én, vasárnap este nyitóbulival kezdődik a szabadegyetem, hétfőn Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke A polgári-keresztény értékrend és az auto­nóm érdekképviselet címmel tart előadást. Délelőtt Szabad sajtó - felelős sajtó című előadás során több meghívott szólal fel, köztük Borókai Gábor volt kormányszóvivő, Stier Gábor külpolitikai rovatvezető, Kotroczkó Róbert, az RTL Klub hírigazgató­ja, Mircea Tom­a, az Academia Catavencu szerkesztője, Ioana Lupea, a Cotidianul fő­­szerkesztője, Ovidiu Banche, a Ziua szer­kesztője, Boros Zoltán, az RTV magyar adá­sának főszerkesztője, valamint Gazda Ár­pád, a Krónika szerkesztője. Kedden Az Európai Uniós integráció és a vidékfejlesztés címmel tartanak értekezle­tet, amelyen részt vesz Martonyi János volt külügyminiszter, Hildegard Puwak integrá­ciós miniszter, Gheorghe Flutur szenátor, Cristian Boureanu közgazdász, Ráduly Ró­bert országgyűlési képviselő. A moderátor szerepét Mátis Jenő közgazdász, a Reform Tömörülés alelnöke vállalta fel. Szerdán délelőtt az Önkormányzat - regio­­nalizmus, jogok és eszközök című előadás­sal folytatódik a tábor hivatalos része, ame­lyen Schmitt Pál, Budapest főpolgármester­jelöltje, valamint Bába Iván volt külügyi ál­lamtitkár és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is részt vesz. A csütörtöki előadás címe Polgári értékek - értékelvű politika, amelyen jelen lesz Pokorni Zoltán, Dávid Ibolya, Dinu Zamfi­­rescu, a Horia Rusu Alapítvány elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga el­nöke, Markó Béla, az RMDSZ és Toró T. Ti­bor, a Reform Tömörülés elnöke. A pénteki előadás a Kisebbségek és stabi-Orbán Viktor litás címet viseli, a meghívott előadók kö­zött szerepel Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkár, Szilágyi Zsolt, valamint Kónya-Hamar Sán­dor képviselők. A szombati előadás címe Nato-bővítés? Közép-Kelet-Európa jövője, amelyen részt vesz Orbán Viktor, Magyarország volt mi­niszterelnöke. N.l. K­özélet• Miért Hzok a város vagyoni helyzete? Immár tanácsi döntés is rendelkezik arról, amit a város­atyák másfél esztendeje kérnek a polgármestertől: azt, hogy mutassa be a városi vagyon helyzetét. A városve­zető és a Polgármesteri Hivatal a tanácsosok ismételt ké­rése ellenére elodázta vagy éppenséggel megtagadta a vá­laszadást. Az ügy a katonaság és rendőrség ama kérése nyomán került ismét felszínre, miszerint a város biztosít­son ezer négyzetméter területet szolgálati lakások építése céljából. A Prefektúra azzal a kéréssel fordult a városi önkormányzathoz, hogy biztosítson tíz, egyenként száz négyzetméteres területet a Belügy- és Honvédelmi Minisztérium alkalmazottai, vagyis a rend­őrség, csendőrség és katonaság számára, amelyre központi alap­ból tíz szolgálati lakást építenének fel. A kérdéshez szinte kivétel nélkül mindenki óvatosan közelített, volt azonban olyan is, aki nem rejtette véka alá véleményét. Incze Béla például azt kifogásolta, hogy az Országos Lakásügynökség által felépítendő tömbházak e­­setében - melynek haszonélvezői az udvarhelyi fiatalok lesznek - a város meg kellett magánszemélyektől vásárolja a csereháti föld­területeket, most pedig a katonaság és rendőrség ingyen lenne haszonélvezője a városi területeknek. Ladányi László emlékez­tette kollégáját, hogy lakásépítésre már egyszer volt kijelölve terü­let, csakhogy arra a polgármester kardoskodására MOL-töltőál­­lomást hoztak létre. - Sok fiatalnak az elkövetkező tizenöt-húsz évben esélye sincs arra, hogy saját lakása legyen, sokan harmincévesen is szüleikkel élnek. Ezért nem tartom helyesnek, hogy bizonyos emberek státu­sukból kifolyólag előnyt élvezzenek - érvelt a tanácsos, majd a kérdés politikai hátterére utalva kijelentette: - Időnként megpróbál­nak nyomást gyakorolni ránk, nagyon jól tudjuk, hogy miről van szó, mi a távlati cél. Bálint Miklós hangsúlyozta, hogy helyesnek tartja társai meglá­tását, de - mint mondta - nem mindegy, hogy az önkormányzat milyen viszonyt alakít ki a két intézménnyel. Ladányi azzal érvelt, hogy magyarok is dolgoznak a rendőrség kötelékében, sőt egyre többen lesznek, ezért ne csináljanak politikai, nemzetiségi ügyet a kérdésből. Iszlai József szerint városunkban jelenleg nincs erre a célra beépíthető terület, és figyelmeztette a városatyákat, hogy amíg a negyvenkétezres Barcson negyven rendőr tevékenykedik, addig a harmincötezer lakosú Székelyudvarhelyen számuk meg­haladja a kétszázötvenet. Ez a tanácsosok szerint is elgondolkod­tató adat, arra viszont többen rákérdeztek, hogy Iszlainak honnan van tudomása a városi vagyonról. A vitának végül Borbáth István vetett véget. Az RMDSZ frakció­jának vezetője szerint addig nem lehet döntést hozni a kérdésben, amíg nem ismerik a városi vagyon helyzetét, ezért a testület tizen­négy igen szavazat és egy tartózkodás mellett arról hozott döntést, hogy a városvezető a másfél éve kért vagyoni helyzetet a követke­ző ülésen tárja az önkormányzat elé. Azután pedig szó eshet a ka­tonaság és rendőrség kéréséről is. (J. Á.) 220 munkahellyel lesz kevesebb a tanügyben Kétszázhúsz munkahellyel lesz kevesebb a 2002/2003-as tanévben a Hargita megyei oktatási rendszerben, mint az elmúlt tanévben. A minisztériumi rendelet következménye nem feltétlenül leépítés - hangsúlyozta Kálmán-Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. A rendelet következtében kevesebb osztály indul, nem lesz esti tagozat, a nyugalomba vonulók helyébe nem alkalmaznak más személyeket, egy-egy pedagógusnak nem másfél, hanem csak egy katedrája lesz, leépítik a takarítónőket és kapusokat, a nyug­díjas oktatóknak megszűnik a katedrája, kevesebb szakképzetlen személyt alkalmaznak stb. A tanfelügyelőségen úgy szeretnék át­szervezni a munkát, hogy a gyermekeket elsősorban szakképzett tanítók, tanárok oktassák, mert ez a normális elvárás. A munkahe­lyek megszűnése az igazgatóhelyettestől a kapusig bárkit érinthet. Az iskolák, a sportklubok, a tanulók háza, az óvodák vezetőségé­vel közölték, mennyi a munkahelyek száma, amelyre ősztől pénzt kapnak. A döntés, miképpen tesznek eleget a rendeletnek, rájuk van bízva. A kinevezett tanárok munkahelye nem veszélyeztetett, mert ezt már tisztázták, a gyermeklétszámtól függően. Az oktatási rendszernek országos szinten bele kell férnie bizo­nyos költségvetési keretbe, valószínűleg ennek a következménye ez a változás - véli a főtanfelügyelőnő. A katedrák óraszáma nem változott - tizennyolc, illetve húsz maradt hetente -, ezen felül a többi pluszórának számít. (Dávid)

Next