Udvarhelyi Híradó, 2002. július (13. évfolyam, 76-89. szám)
2002-07-10 / 80. szám
Udvarhelyi Híradó, 2002. július 10., szerda Két beruházó jelentkezett a hulladéktározó építésére A hétfőn tartott rendkívüli tanácsülés egyik napirendi pontjaként szerepelt azon szándéknyilatkozatok tájékoztató jellegű ismertetése, amelyeket egy spanyolországi, illetve egy helyi cég képviselői nyújtottak be. Mindkét cég hajlandó beruházni a Székelyudvarhely önrészét jelentő mintegy másfél millió dollárt a cekendi hulladéktározó megépítésére, ha ennek feltételeit részletes szerződésben határozzák meg. Éveken át tartott a huzavona az új szeméttelep helyének kijelölése körül, mert a lakossági tiltakozások és a tulajdonjogi viszonyok rendezetlensége miatt rendre kivitelezhetetlennek bizonyultak a Bethlenfalva és Felsőboldogfalva határában, valamint a Kerekerdőn lévő helyekre vonatkozó tervek. Végül a legjobb megoldásnak a Cekend-tetői Burjánmező nevű legelőrész kijelölése bizonyult, amely a város tulajdona. Itt már nem szeméttelep, hanem a nyugati standardok szerint megépített regionális hulladéktározó megépítéséről van szó, amely a hozzávetőleges számítások szerint hárommillió dollárba kerül, viszont legkevesebb ötven évig megoldja a régió ilyen jellegű gondját. Hosszú hónapok teltek el, mialatt sikerült az öszszes szakminisztériumi engedélyeket beszerezni, s miután a Total Project Kft. elkészítette a terveket, el lehet kezdeni a kivitelezést. A dán Környezetvédelmi Minisztérium felvállalta, hogy fedezi a költségek felét, a másik részt viszont városunknak kell előteremtenie. Mivel olyan nagy összegről van szó, amelyet önerőből a helyi önkormányzat nem tud biztosítani, ezért olyan potenciális befektető jelentkezését várták, aki meghitelezi a munkálat költségét. A hétfőn tartott tanácsülésen két szándéknyilatkozatot olvastak fel. Az egyik egy spanyolországi cég befektetési szándékáról szólt, a másik ajánlatot pedig Simó Péter, az Autopress Simó Kft. igazgatója írta alá. A spanyol Equip Tecnic Santandreu Rt. képviselője, Manuel Lastre Abreu előzőleg szombaton találkozott a tanács tagjaival és a polgármesteri hivatal szakosztályainak munkatársaival, majd sajtótájékoztatót tartott. A spanyol cég szándéknyilatkozata szerint a cekendi hulladéktározó felépítését és működtetését Székelyudvarhely városával együttműködve valósítják meg, az üzemeltetés módját, feltételeit egy megállapodásban rögzítik. E feladatok teljesítésére a spanyolok egy olyan gazdasági társaság létrehozását ajánlják, amely biztosítja a felek üzletpolitikai érdekeit, valamint az üzemeltetési feltételrendszert. A spanyol cég szándéka szerint kötelezettséget vállal arra, hogy a létrehozandó gazdasági társaság segítségével a dán kormány vissza nem térítendő támogatásán felüli szükséges tőkét biztosítja, a hitel megtérülésére vonatkozóan részletes megállapodást kötnek. A cég vállalja azt is, hogy tulajdonrésze arányában (51%) finanszírozza a projekt kivitelezését, és a működtetés során előre nem tervezett, de szükségszerűen felmerülő kiadásokat is. Simó Péter beruházási szándékáról lapunknak elmondta: szándéknyilatkozatában egyebek között azt az ígéretét fogalmazta meg, hogy ha elfogadják ajánlatát, akkor 15 napon belül pénzt hoz a hulladéktározó építésére. Arra a kérdésre, hogy egyedül kíván beruházni vagy másokkal együtt, Simó Péter nem válaszolt egyértelműen, de közölte: lehet, hogy német vagy éppen székelyudvarhelyi társvállalkozók segítségével biztosítja a másfél millió dollárt, s mindenképpen az Autopress Simó Kft. nevében. A beruházás feltételeként az igazgató megemlítette, hogy elképzelése szerint olyan részletes szerződés megkötése után kezdődhet a kivitelezés, amely legalább tíz évre világosan megszabja a lakosság számára az egységes szemétszállítási díjakat, s cége számára a működtetésben való jogot legkevesebb negyven évig biztosítja. Tehát a városi tanács térfelén van a labda, a testületnek kell döntenie, hogy melyik ajánlatot fogadja el, vagy éppen mindkét beruházó jelentkezését elfogadja, ha sikerül egyezséget kötni. Fülöp D. Dénes Erre keresnek megoldást Tanácsülés! pemalvar: perelni lehet fellebbezni tilos! A hétfői rendkívüli tanácsülés elején az Udvarhelyért Polgári Egyesület képviselői felháborodottan jelentették be, hogy az RMDSZ-frakció tagjai bíróság elé citálták őket. Utóbbiak emlékeztettek: a pert az UPE-sek kezdeményezték, a frakció csupán élt fellebbezési jogával. Amint arról számtalanszor hírt adtunk, a két éve tartó jogi állóháborúban az UPE-sek megtámadták a városi tanács tavaly szeptemberi, a mandátumuk megsemmisítésére vonatkozó döntését, de nem érték be ennyivel: a testület összes aznapi határozatának - köztük az RMDSZ-es Szálasy Ferenc mandátumának igazolása, a szeméttelep ügyére vonatkozó döntés stb. - érvénytelenítését kérték. Ezért vélekednek úgy a mai napig is az RMDSZ-es városatyák, hogy a polgármester által vezetett egyesület célja tulajdonképpen a tanács feloszlatása. A helyhatósági törvény ugyanis többek között kimondja: amennyiben egy önkormányzat három törvénytelen döntést hoz, feloszlatható. Ilyen előzmények után Máthé András tanácsos arra kért magyarázatot, hogy milyen ügyben idézte be őt a tanács a Marosvásárhelyi Táblabíróságra. Ladányi László RMDSZ-es képviselő ismételten hangsúlyozta, a tanácsnak illene tudni arról, hogy milyen perekben érdekelt, miben felperes vagy alperes, illetve hol tartanak ezek a perek. Ezt a testület számtalanszor kérte a polgármestertől, illetve a városháza jogi osztályától, de eddig válaszra sem méltatták őket. A tanácsos furcsállta, hogy Máthé korábban egyáltalán nem feszegette ezt a kérdést, még akkor sem, amikor a polgármester indított pereket a testület nevében, utóbbi tudta és beleegyezése nélkül. Szabó Attilát sem az érdekelte, hogy az ilyen esetekben kit terhel a felelősség az elkótyavetyélt összegekért, hanem arra volt kíváncsi, hogy a frakció tagjai honnan fizetik az ügyvédi honoráriumokat. Ugyanez a kérdés jogos volt a másik fél részéről is, majd miután mindkét csoport leszögezte, hogy ki-ki maga fizeti a perköltségeket, Ladányi emlékeztette kollégáit: nem szabad elfelejteni, hogy a pert az UPE-sek kezdeményezték, míg ők azért fellebbeztek, hogy megvédjék a tanácsot a feloszlatástól, megvédjék a város érdekében hozott fontos, számszerint két határozatukat. Az egyesület tagjai a pereskedésekért teljes mértékben a frakcióra hárították a felelősséget. Incze Béla úgy vélte, hogy a fellebbezéssel a frakció tulajdonképpen kifejezte abbéli óhaját, hogy kizárja az UPE-seket a tanácsból, mire Ladányi replikázott: az egyesület tagjai tizenhárom tulipános tanácsost akartak kizárni, ez Szálasy Ferenc esetében sikerült is nekik - mondta. Bálint Miklós is hangsúlyozta, hogy valamilyen módon védekezniük kell, nem tűrhetik, hogy az egyesület feloszlassa a tanácsot, és a fellebbezéssel azért védekeznek, nehogy működőképes önkormányzat nélkül maradjon Székelyudvarhely. Borbáth István RMDSZ-es frakcióvezető, ülésvezető azt javasolta, előbb beszéljék meg a napirendi pontokat, az ülés végén pedig térjenek vissza a témára. László János viszont továbbra is szót kért, mondván, ellenkező esetben egyfolytában beszélni fog, zavarva ezáltal a munkálatokat. A vita egyre élénkebb lett, egy-két „szégyelld magad!” is elhangzott, majd az ülésvezető ismét felajánlotta, hogy a tanácskozás végén, a különfélékben tárgyaljanak a kérdésről. Az UPE-sek nem éltek a lehetőséggel, így beigazolódni látszott Bondor István korábbi meglátása, miszerint az egyesület tagjainak tulajdonképpeni célja zavart kelteni az ülés elején. (Jakab Árpád) Marosvásárhelyen ülésezett a TEXT Hétfőn Marosvásárhelyen került sor a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére. A megbeszélés célja volt többek között az elmúlt fél év értékelése, valamint az elkövetkező időszak prioritásainak kidolgozása. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elmondta: törekednek minél több olyan alkalom megteremtésére, amikor a területi elnökök személyesen találkozhatnak a magyar kormány képviselőivel, amint tették azt július 6-án Kolozsváron. A megyei elnökök beszámoltak a kormánypárttal kötött megyei szintű megállapodásokról. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az állami költségvetésre vonatkozó RMDSZ-es javaslatok. leti Kultúra vagy a közüzemek tartozása? - a hétfői költségvetés-kiegészítésnek ez volt az egyik legvitatottabb kérdése. A lényeget Molnos Zoltán fogalmazta meg a legfrappánsabban: „Festőművészként támogatom a kultúrát, de meglátják, milyen kultúrálatlanul fog viselkedni a város, ha a közüzemi adósságok miatt víz nélkül marad”. A kérdés személyeskedésekig fajuló politikai vitát szült. Volt, akit nem hatott meg Molnos érve, a polgármester például kijelentette, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház által igényelt 900 millió lejjel úgysem menne semmire a 14 milliárd lejes adósságú Urbana Rt. Ha utóbbi kapná az összeget, az tulajdonképpen azt jelentené, hogy mindkét intézmény bezárhatja kapuit. Csáki Jenő szerint apránként is lehet törleszteni az adósságot, ha nem áll rendelkezésre a teljes összeg. A tanácsos feltette a kérdést: a Művelődési Háznak csak jóváhagyják az asztal mellett a tetemes öszszeget, vagy az intézmény meg is kapja azt? Ugyanis tudomására jutott, hogy a kultúrház tavaly egymilliárd lejjel kevesebbet kapott, mint amennyit jóváhagytak. A kérdés kényelmetlenül érinthette Szász Jenőt, mert szokásával ellentétben a városvezető nem kívánt hozzászólni sem ügyrendben, sem az érintettség vagy másvalamilyen oknál fogva. Csáki hozzátette: érdekes módon ezért senki nem emelte fel a szavát, az intézmény alkalmazottai nem vonultak az utcára tiltakozni... Szabó Attila UPE-s tanácsos azért „gyomrozta” Ványolos Istvánt és Bondor Istvánt, mert amazok korábban megígérték, hogy az első költségvetés-kiegészítés alkalmával a Művelődési Háznak is juttatnak pénzt. A tanácsosok továbbra is fenntartották ígéretüket, de mint mondták, az intézmény vezetősége csak kéri a pénzt, viszont annyira sem méltatja őket, hogy részletes pénzügyi beszámolót nyújtson be, amelyben feltüntetné, hogy mire mennyit költött, s milyen célra mekkora összeget igényelne. Ladányi László szerint is az Urbana adóssága élvez prioritást. - Adják oda a kultúrháznak azokat az összegeket, amelyeket a polgármester akaratunk ellenére be akart foglalni a költségvetésbe, de amelyek még a mai napig sem érkeztek meg - mondta. A polgármester úgy vélte, a tanácsosoknak a színház és a táncműhely különböző előadásaiból ismerniük kellene az intézmény tevékenységét, mire az volt a válasz, hogy azokból még nem tűnik ki a pénzügyi helyzet. Ne kezeljük mostohagyermekként a kultúrát. Most, amikor a romániai magyarság száma egyre jobban apad, amikor Marosvásárhely is elesett, fontos, hogy a kulturális intézmények működni tudjanak - érvelt Szász Jenő. Ezzel egyet is értettek a városatyák, viszont továbbra is kitartottak amellett, hogy a jelenlegi krízishelyzetben Udvarhelyen a közüzemi szolgáltatást kell megoldani, s utána lehet majd a szórakozásra is pénzt fordítani. Ványolós István hozzátette, nem szabad csúsztatásokat közölni a köz nyilvánosságában, mert a kultúra, az oktatás igenis szívügye a tanácsnak, csakhogy az átláthatóság jegyében a kulturális intézmények is készíthettek volna féléves beszámolót, hiszen így a testület nem látja, hogy mire költik el a jóváhagyott summákat. Bálint Miklós ezt még megtoldotta azzal, hogy a költségvetés nem zsebpénz, amit látatlanban csak úgy odaadnak. Ladányi szerint az a városvezető nagy fájdalma, hogy minden dokumentumot alaposan áttanulmányoznak, minden fejről elszámolást kérnek, egyszóval nem lehet őket is az orruknál fogva vezetni, mint az előző önkormányzati testületet. A tanácsos szerint az a baj, hogy a városban soha nem volt egyfajta stratégia kidolgozva, ami alapján elkerülhető lett volna a mostanihoz hasonló kínos helyzet. Molnos ismételten hangot adott érvének, hogy a közüzemek, a szennyvízderítő-állomás fejlesztése kellene elsőbbséget élvezzen, majd a személyeskedésig fajuló vita Szász Jenő azon kijelentésével, miszerint úgysem lesz soha pénze a városnak a derítőállomás rehabilitációjára, a következő napirendi pontig véget ért. J.Á. A helyi kultúra a politika oltárán Molnos Zoltán