Udvarhelyi Híradó, 2002. november (13. évfolyam, 129-149. szám)
2002-11-13 / 137. szám
Stand ■ Képzőművészeti kiállítás Az Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Egyesülete két éve alakult a magyar tannyelvű intézményes művészeti oktatás érdekképviseleti és érdekvédelmi szakmai szervezeteként, és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében szakmai testületként fejti ki tevékenységét. Csíkszeredába is elvitték azt a képzőművészeti anyagot, amelyet az egyesület tagjai Kolozsváron az Apáczai Gimnáziumban, majd a szovátai Teleki Oktatási Központban már kiállítottak. Húsz, többségében kolozsvári képzőművész 31 alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Hargita Megyei Tanfelügyelőség dísztermében. ■ Sütő András Marosvásárhelyen November 15-én 18 órai kezdettel a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében, a Castellum Alapítvány szervezésében, Kemény Zsigmondra emlékező irodalmi estet tartanak. Farkas Ernő az író közéleti pályáját mutatja be, ezt követően kolozsvári és marosvásárhelyi színművészek Az özvegy leánya című regény színpadi változatából mutatnak be részleteket. Az est második részében kerekasztalbeszélgetés lesz, amely alkalommal Csávossy György, Farkas Ernő, Nagy Pál és Sütő András áttekintik Kemény Zsigmond életútját. Csuhé és hargitai fényé Budapesten A III. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencián és Szakmai Vásáron vett részt Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kongresszusi központjában november 7-9-én Kolumbán Imola, a székelyudvarhelyi Tourinfo vezetője. A határon túli magyarok számára szervezett rendezvényen vidékünkről az Életfa Egyesület Máréfalváról, a Margaréta Panzió, az Anny Panzió, az Euro Tours képviseltette magát székely népviseletben. A Tourinfo csuhéval és hargitai fenyővel díszített standján a Székelyudvarhelyi kalauz című CD-t, tizenöt idegenforgalmi cég anyagát és a www.tourinfo.ro honlapot mutatták be, ahol mindenki megtalálhatja a neki való szálláshelyet. Kolumbán Imola találkozott Octavian Arsenével, a román Idegenforgalmi Minisztérium munkatársával az alkalomból. Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. új főigazgatója további segítségéről biztosította a Tourinfót, amelynek látogatottsága a vásáron három-négyezer fő volt. Az iroda részvételének köszönhetően a jövő évi udvarhelyi szakvásárra Kárpátaljáról és Szlovéniából jelentkeztek. Dávid László Két óra nevetés Telt ház előtt lépett fel hétfő este a Stúdió mozi nagytermében a marosvásárhelyi Hahota színtársulat. Az előadott bohózatok nagy sikert arattak a nézők körében. A nyolcvanas évek végén megalakult Hahota színtársulat többször is járt városunkban a kilencvenes évek folyamán. Pár éves szünet után a csapat újjáalakult, és gőzerővel dolgozik, jelenleg egy bécsi turnéra készül. A Puskás Győző, Kelemen Barna, Székely M. Éva, Szabó Mária, Csergőffy László és Gönczi Katalin alkotta társulat kizárólag kabaréjeleneteket ad elő. Minimális díszlettel, felszereléssel, de annál nagyobb lelkesedéssel. Az est Nóti Károly darabjával, a Szabinné elrablásával kezdődött, ezt követte az Éljen Napóleon! (szerző Lőrincz Miklós), szünet után A frakk (Vaszary Gábor), majd zárásként Rejtő Jenő bohózata, az Apósom, a vezér került bemutatásra - az utolsó darab kiemelkedett a többi közül mind az eredeti szöveget illetően, mind pedig a színészek teljesítménye szempontjából. Az est fénypontja kétségkívül Puskás Győző teljesítménye volt, aki mind a négy darabban a főszerepet játszotta nagy beleéléssel, a közönség viszont nemcsak őt, hanem az egész társulatot jutalmazta vastapssal. K.Z. Mészáros László: Erdély természeti kincsei című könyvét mutatták be hétfőn 18 órakor a Corvina Könyvesboltban. A kötet igényes kivitelezésben, 160 oldalon rendkívüli szépségű fotókkal és a legfontosabb tudnivalókkal mutatja be szűkebb pátriánk természeti értékeit. A kassai születésű, 1962 óta Győrött élő 63 éves állatorvos több mint harminc éve foglalkozik természetfotózással, fényképeit eddig hét ország múzeumaiban és kiállítótermeiben mutatták be. Több mint harminc magyarországi és nemzetközi fotópályázaton nyert díjat, a millennium tiszteletére 2000 végén jelent meg a Magyarország természeti kincsei című fotóalbuma. A most bemutatott gyönyörű szép kötet ennek a folytatása: 160 oldalon mutatja be Erdély legfontosabb tájegységeit, növényeit, állatait, nemzeti parkjait. Szabó László székelyudvarhelyi természetfotós a könyvbemutatón elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy több tízezer felvételből lett összeválogatva a kötet anyaga és fájlalja, hogy az anyaországiak megelőzték az itteni fotósokat egy ilyen jellegű munka elkészítésében. Mint mondta, legnagyobb gazdagságunknak még mindig a természeti értékeink számítanak. Ugyanezt kihangsúlyozva Mészáros László még hozzátette, hogy Erdély és a Kárpátok természeti kincseit az Alpokéval lehet összehasonlítani, azzal a különbséggel, hogy itt érintetlenül megőrződtek. Az Erdély természeti kincsei című kötet címlapján egy zetelaki táj szerepel - Mészáros László számára a Hargita volt a legnagyobb élmény itteni utazásai és fotózásai során. A könyvbemutató végén a szerző köszönetet mondott udvarhelyi barátainak és segítőinek, Pálfalvy Pál biológiatanárnak, Szabó László természetfotósnak és dr. Szabó József állatorvos-ornitológusnak a könyv létrejöttéhez nyújtott segítségükért. (Katona) Két év és negyvenezer kilométer gyümölcse HENKEL-napok az APICOM-nál november 11-13. között. -10% árkedvezmény a CERESIT CM11 ragasztóra. Minden 10 m2 csempe után 1 zsák CERESIT CM11-es ragasztó ingyen. Szakmai tanácsadás a gyártó cég képviselőinek segítségével. Gyakorlati ismertető kirendeltségeinknél. Érdeklődjön a 08008 40 40 40-es zöld számon, vagy kirendeltségeinknél. Székelyudvarhely, Fások utca 14/X sz. Tel./fax: 0266-210 380, mobil: 0744-590 772 Udvarhelyi Híradó, 2002. november 13., szerda Otthonról haza Zuhogó esővel tarkított késő este találkoztam Orbán Mártonnal, régi buszsofőr ismerősömmel. - Fáradt vagyok - mondta -, most raktam le a buszt. Kirándulni voltunk a zetelakiakkal. A beszélgetésből aztán kiderült, hogy Kacsó András, a P. Boros Fortunát Gimnázium igazgatóhelyettese vezetésével 45 zetelaki, tanítók, nyugdíjasok, polgárok rándultak „hazanézni“, vagyis Brassóba és környékére. Megnézték a gótika dél-kelet-európai utolsó fellegvárát, a gyönyörű törcsvári kastélyt, fölmentek a Cenkre sóhajtani még egyet a hajdani honfoglalási emlékmű hűlt helyén. A Fekete-templom keleti szőnyegeit megcsodálták éppúgy, mint ahogy tisztelettel adóztak Honterus János szobránál annak az erdélyi szász kultúrának, aminek hovatovább már csak múltja van. Kacsó András elmesélte a törcsvári kastélyban azt a szép szász legendát, amely Erdély gyöngyszeme lehetne, ha valaki beemelné tankönyveinkbe is. Történt ugyanis, hogy a törcsvári kastély urának volt egy gyönyörűségesen szép leánya. Halálos kór támadta meg, és a tudós brassói doktorok csak vonogatták a vállukat, a betegségre nem találtak gyógyírt. Egyikük azt találta kibökni, hogy ezt a szép leányzót csak egy tolvaj csókja tudja felébreszteni. Mit adott az Isten? Egy éjszaka hegyen túli (ez a hegy a Kárpátok, kedves olvasóm!) rabló mászott fel a törcsvári kastély grádicsain. Döbbenten látta a jéghideggé dermedt várkisasszonyt. Gyorsan leszedte róla az ékszereket, és hálából megcsókolta a lányt. Lássatok csodát: a várkisasszony feléledt, és az éppen odasiető apja ura keblére borult. Az apa boldogságában busásan megjutalmazta a döbbent rablót. Egész családját Törcsvárra telepítette, most is ott élnek, ha meg nem haltak. Ez a történet nagyon tetszett a zetelaki kirándulóknak, ki is érezték belőle a kicsi Erdély szép történetének üzenetét. Hazafelé aztán Homoród felé jöttek. Ott gondoltak az egykori ménesre, amelyben a lovak ápolói mind székelyek voltak. Aztán megcsodálták Raca vártemplomát, a daróci román kori templom romlása ismét eszükbe juttatta a szászok vesszőfutását. Homoródjánosfalvánál aztán boldogabban sóhajtottak: itthon vagyunk, otthonról jövünk! így oldotta békés emlékezéssé a feszült székely-szász viszony zivataros századait a zetelaki kirándulók boldog vágya. & Bereczki Károly' ! Románia bepereli Németországot Románia perelni szándékozik Németországot a gyulafehérvári Batthyáneumból kikölcsönzött 8-9. századi kézirat, a Codex Aureus megrongálásáért és engedély nélküli lemásoltatásáért. A pereskedési szándék későn, négy évvel azután érett meg a Művelődésügyi Minisztériumban, hogy az egyedülálló kézirat visszatért a németországi Lorschban rendezett kiállításról. 1999-ben a bukaresti központi sajtónak köszönhetően napvilágra került, hogy a kiállítás idején feltehetően nem megfelelően tárolták a kódexet, ezért három lapjának állaga romlásnak indult. Az ügy akkor „elcsendesedett”, viszont időközben kiderült, hogy a kéziratot engedély nélkül lapról lapra lefényképezték és egy svájci kiadó hasonmás kiadásban 333 példányban megjelentette. A könyvritkaságokat gyűjtők elitjének szánt kiadvány példányonként 28.000 euróért került piacra. A Codex Aureus a gyulafehérvári Batthyáneum legféltettebb és legértékesebb kincse. A Ceauşescu-rezsim idején Románia különböző kölcsönüzletekhez használta jelzálogként, a hitelezők 25 millió dolláros fedezetként fogadták el. (EP)