Udvarhelyi Híradó, 2002. november (13. évfolyam, 129-149. szám)

2002-11-13 / 137. szám

Stand ■ Képzőművészeti kiállítás Az Erdélyi Magyar Művészet­pedagógusok Egyesülete két éve alakult a magyar tannyelvű intézményes művészeti okta­tás érdekképviseleti és érdek­­védelmi szakmai szervezete­ként, és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ke­retében szakmai testületként fejti ki tevékenységét. Csíksze­redába is elvitték azt a képző­­művészeti anyagot, amelyet az egyesület tagjai Kolozsváron az Apáczai Gimnáziumban, majd a szovátai Teleki Oktatási Központban már kiállítottak. Húsz, többségében kolozsvári képzőművész 31 alkotását te­kinthették meg az érdeklődők a Hargita Megyei Tanfelügye­lőség dísztermében. ■ Sütő András Marosvásárhelyen November 15-én 18 órai kez­dettel a marosvásárhelyi Kul­túrpalota kistermében, a Castellum Alapítvány szerve­zésében, Kemény Zsigmondra emlékező irodalmi estet tarta­nak. Farkas Ernő az író köz­életi pályáját mutatja be, ezt követően kolozsvári és maros­vásárhelyi színművészek Az özvegy leánya című regény színpadi változatából mutat­nak be részleteket. Az est má­sodik részében kerekasztal­­beszélgetés lesz, amely alka­lommal Csávossy György, Far­kas Ernő, Nagy Pál és Sütő András áttekintik Kemény Zsigmond életútját. Csuhé és hargitai fényé Budapesten A III. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencián és Szakmai Vásáron vett részt Budapesten, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem kongresszusi központjá­ban november 7-9-én Kolumbán Imola, a székelyudvarhelyi Tourinfo vezetője. A határon túli magyarok számára szervezett rendezvényen vidékünkről az Életfa Egyesület Máréfalváról, a Margaréta Panzió, az Anny Pan­zió, az Euro Tours képviseltette magát székely népviseletben. A Tourinfo csuhéval és hargitai fenyővel díszített standján a Székelyudvarhelyi kalauz című CD-t, tizenöt idegenforgalmi cég anyagát és a www.tourinfo.ro honlapot mutatták be, ahol mindenki megtalálhatja a neki való szál­láshelyet. Kolumbán Imola találkozott Octavian Arsenével, a román Idegenforgalmi Minisztérium munkatársával az alkalomból. Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. új főigazgatója további segítségéről biztosította a Tourinfót, amelynek látogatottsága a vásáron há­rom-négyezer fő volt. Az iroda részvételének köszönhetően a jövő évi udvarhelyi szakvásárra Kárpátaljáról és Szlovéniából jelentkeztek. Dávid László Két óra nevetés Telt ház előtt lépett fel hétfő este a Stúdió mozi nagytermében a ma­rosvásárhelyi Hahota színtársulat. Az előadott bohózatok nagy sikert arattak a nézők körében. A nyolcvanas évek végén megalakult Hahota színtársulat többször is járt váro­sunkban a kilencvenes évek folyamán. Pár éves szünet után a csapat újjáala­kult, és gőzerővel dolgozik, jelenleg egy bécsi turnéra készül. A Puskás Győző, Kelemen Barna, Székely M. Éva, Szabó Mária, Csergőffy László és Gönczi Kata­lin alkotta társulat kizárólag kabaréjele­neteket ad elő. Minimális díszlettel, fel­szereléssel, de annál nagyobb lelkese­déssel. Az est Nóti Károly darabjával, a Szabinné elrablásával kezdődött, ezt kö­vette az Éljen Napóleon! (szerző Lőrincz Miklós), szünet után A frakk (Vaszary Gábor), majd zárásként Rejtő Jenő bo­hózata, az Apósom, a vezér került be­mutatásra - az utolsó darab kiemelke­dett a többi közül mind az eredeti szöve­get illetően, mind pedig a színészek tel­jesítménye szempontjából. Az est fény­pontja kétségkívül Puskás Győző telje­sítménye volt, aki mind a négy darabban a főszerepet játszotta nagy beleéléssel, a közönség viszont nemcsak őt, hanem az egész társulatot jutalmazta vastaps­sal. K.Z. Mészáros László: Erdély termé­szeti kincsei című könyvét mu­tatták be hétfőn 18 órakor a Cor­vina Könyvesboltban. A kötet igényes kivitelezésben, 160 ol­dalon rendkívüli szépségű fo­tókkal és a legfontosabb tudni­valókkal mutatja be szűkebb pátriánk természeti értékeit. A kassai születésű, 1962 óta Győrött élő 63 éves állatorvos több mint har­minc éve foglalkozik természetfotózás­sal, fényképeit eddig hét ország múze­umaiban és kiállítótermeiben mutatták be. Több mint harminc magyarországi és nemzetközi fotópályázaton nyert dí­jat, a millennium tiszteletére 2000 vé­gén jelent meg a Magyarország termé­szeti kincsei című fotóalbuma. A most bemutatott gyönyörű szép kö­tet ennek a folytatása: 160 oldalon mu­tatja be Erdély legfontosabb tájegysé­geit, növényeit, állatait, nemzeti parkja­it. Szabó László székelyudvarhelyi természetfotós a könyvbemutatón el­hangzott beszédében hangsúlyozta, hogy több tízezer felvételből lett össze­válogatva a kötet anyaga és fájlalja, hogy az anyaországiak megelőzték az itteni fotósokat egy ilyen jellegű munka elkészítésében. Mint mondta, legna­gyobb gazdagságunknak még mindig a természeti értékeink számítanak. Ugyanezt kihangsúlyozva Mészáros László még hozzátette, hogy Erdély és a Kárpátok természeti kincseit az Alpokéval lehet összehasonlítani, az­zal a különbséggel, hogy itt érintetlenül megőrződtek. Az Erdély természeti kincsei című kötet címlapján egy zete­laki táj szerepel - Mészáros László számára a Hargita volt a legnagyobb élmény itteni utazásai és fotózásai so­rán. A könyvbemutató végén a szerző köszönetet mondott udvarhelyi baráta­inak és segítőinek, Pálfalvy Pál bioló­giatanárnak, Szabó László természet­­fotósnak és dr. Szabó József állator­vos-ornitológusnak a könyv létrejötté­hez nyújtott segítségükért. (Katona)­ ­ Két év és negyvenezer kilométer gyümölcse HENKEL-napok az APICOM-nál november 11-13. között. -10% árkedvezmény a CERESIT CM11 ragasztóra. Minden 10 m2 csempe után 1 zsák CERESIT CM11-es ragasztó ingyen. Szakmai tanácsadás a gyártó cég képviselőinek segítségével. Gyakorlati ismertető kirendeltségeinknél. Érdeklődjön a 08008 40 40 40-es zöld számon, vagy kirendeltségeinknél. Székelyudvarhely, Fások utca 14/X sz. Tel./fax: 0266-210 380, mobil: 0744-590 772 Udvarhelyi Híradó, 2002. november 13., szerda O­tthonról haza Z­uhogó esővel tarkított késő este találkoztam Orbán Már­tonnal, régi buszsofőr ismerősömmel. - Fáradt vagyok - mondta -, most raktam le a buszt. Kirándulni voltunk a zetelakiakkal. A beszélgetésből aztán kiderült, hogy Kacsó And­rás, a P. Boros Fortunát Gimnázium igazgatóhelyettese vezeté­sével 45 zetelaki, tanítók, nyugdíjasok, polgárok rándultak „hazanézni“, vagyis Brassóba és környékére. Megnézték a góti­ka dél-kelet-európai utolsó fellegvárát, a gyönyörű törcsvári kas­télyt, fölmentek a Cenkre sóhajtani még egyet a hajdani honfog­lalási emlékmű hűlt helyén. A Fekete-templom keleti szőnyegeit megcsodálták éppúgy, mint ahogy tisztelettel adóztak Honterus János szobránál annak az erdélyi szász kultúrának, aminek ho­vatovább már csak múltja van. Kacsó András elmesélte a törcsvári kastélyban azt a szép szász legendát, amely Erdély gyöngyszeme lehetne, ha valaki beemelné tankönyveinkbe is. Történt ugyanis, hogy a törcsvári kastély urának volt egy gyö­nyörűségesen szép leánya. Halálos kór támadta meg, és a tu­dós brassói doktorok csak vonogatták a vállukat, a betegségre nem találtak gyógyírt. Egyikük azt találta kibökni, hogy ezt a szép leányzót csak egy tolvaj csókja tudja felébreszteni. Mit adott az Isten? Egy éjszaka hegyen túli (ez a hegy a Kárpátok, kedves olvasóm!) rabló mászott fel a törcsvári kastély grádicsa­in. Döbbenten látta a jéghideggé dermedt várkisasszonyt. Gyor­san leszedte róla az ékszereket, és hálából megcsókolta a lányt. Lássatok csodát: a várkisasszony feléledt, és az éppen odasiető apja ura keblére borult. Az apa boldogságában busásan megju­talmazta a döbbent rablót. Egész családját Törcsvárra telepítet­te, most is ott élnek, ha meg nem haltak. Ez a történet nagyon tetszett a zetelaki kirándulóknak, ki is érezték belőle a kicsi Er­dély szép történetének üzenetét. Hazafelé aztán Homoród felé jöttek. Ott gondoltak az egykori ménesre, amelyben a lovak ápo­lói mind székelyek voltak. Aztán megcsodálták Raca vártemplo­mát, a daróci román kori templom romlása ismét eszükbe juttat­ta a szászok vesszőfutását. Homoródjánosfalvánál aztán boldo­gabban sóhajtottak: itthon vagyunk, otthonról jövünk! így oldotta békés emlékezéssé a feszült székely-szász viszony zivataros századait a zetelaki kirándulók boldog vágya. & Bereczki­ Károly' ! Románia bepereli Németországot Románia perelni szándékozik Németországot a gyulafehérvári Batthyáneumból kikölcsönzött 8-9. századi kézirat, a Codex Aureus megrongálásáért és engedély nélküli lemásoltatásáért. A pereskedési szándék későn, négy évvel azután érett meg a Művelődésügyi Minisztériumban, hogy az egyedülálló kézirat visszatért a németországi Lorschban rendezett kiállításról. 1999-ben a bukaresti központi sajtónak kö­szönhetően napvilágra került, hogy a kiállítás idején feltehetően nem megfe­lelően tárolták a kódexet, ezért három lapjának állaga romlásnak indult. Az ügy akkor „elcsendesedett”, viszont időközben kiderült, hogy a kéziratot en­gedély nélkül lapról lapra lefényképezték és egy svájci kiadó hasonmás ki­adásban 333 példányban megjelentette. A könyvritkaságokat gyűjtők elitjé­nek szánt kiadvány példányonként 28.000 euróért került piacra. A Codex Aureus a gyulafehérvári Batthyáneum legféltettebb és legértékesebb kincse. A Ceauşescu-rezsim idején Románia különböző kölcsönüzletekhez használ­ta jelzálogként, a hitelezők 25 millió dolláros fedezetként fogadták el. (EP)

Next