Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus (15. évfolyam, 149-170. szám)

2004-08-17 / 160. szám

Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus 17., kedd M SIBOmuOiB il'M­ailfäjta inglias­D­ijju­k Iskolák működési engedély nélkül Hargita megye iskoláinak 78 százaléka nem rendelkezik közegész­ségügyi működési engedéllyel, ami annyit tesz, hogy diákjaink többsége olyan intézményekbe jár tanulni, amelyek esetében az il­letékes szerv nem garantálja, hogy nincs bennük veszélynek kitéve a tanulók egészsége. Rédai Attila A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint megyénk 598 iskolájából csupán 132-nek van közegészségügyi működési engedé­lye, 466 nem rendelkezik ilyennel. Ezek ugyan a lejárt iskolai évre vo­natkozó adatok, sok remény nincs arra, hogy az arány javuljon, véli Csukás Levente, a megyei tanfel­ügyelőség gazdasági igazgatója. A tanfelügyelőségnek egyébként, bármennyire is abszurd, nem sok kö­ze van ahhoz, hogy a gyerekek mi­lyen állapotban lévő épületekbe kell iskolába járjanak. A kormány néhány évvel ezelőtt kivette a szakminisztéri­um kezéből a tanügyi infrastruktúra kezelésének kérdését, átadva azt az önkormányzatoknak. S míg városon azért csak összejön a költségvetés­ből egy-egy fertőtlenítés, meszelés, k­­sebb-nagyobb javítás, a községek legendásan szegény büdzséjéből sok helyen ez már nagy falat. Csukás Leventének eddigi tapasz­talatai alapján az a véleménye, hogy azért nálunk felé koszfészkekbe, jár­ványgócpontokba azért nem szoktak járni a gyerekek iskolába, s az ese­tek kilencvenöt százalékában adnak arra, hogy frissen meszelt, fertőtlení­tett legyen az első becsengetéskor az épület, osztályterem. A tanfel­ügyelőségnek felülvigyázati joga azért van, vagyis elrendelheti, hogy egyik vagy másik ingatlanban a nem megfelelő körülmények miatt ne le­hessen oktatási tevékenységet vé­gezni, erre azonban kevés a példa. Tavaly egy iskolakezdés előtti vihar miatt éppen Udvarhelyszéken rongá­lódott meg néhány iskolaépület, s ezekben kellett ilyenformán intéz-­­ kedni, de természetesen azóta a­­ helyzetet orvosolták. A szaktárca s megyei kirendeltségénél egyébként£ a következő hétvégére bekértek az iskoláktól egy jelentést, ami sokban pontosítja a helyzetet. A közegészségügy is ebben az idő­szakban kezdi el az épületek felmé­rését, adattárának frissítését, tájé­koztatott Veress Éva, az igazgatóság osztályvezetője. A főorvos elmondta, több ok is létezik, hogy ennyi iskola­­épületnek nincs működési engedé­lye, sokuknál nincs bevezetve a ve­zetékes ivóvíz, olyan is van, hogy a régi, romos épület vagy a zsúfoltság a gátló tényező. Az egyik legjellem­zőbb ok azonban a pénzhiány: az önkormányzatoknak egyszerűen nincs elegendő forrásuk ahhoz, hogy ezt az egyébként nem túl olcsó mu­latságot megrendeljék, illetve sürgő­sebbnek látszik más problémák megoldása. Veress Éva arra vonat­kozó konkrét adatot nem mondott, hogy körübelül mekkora összegről is lehet szó, de azt elismerte: az enge­délyeztetéshez bizonyos tervrajz elkészítettése szükséges, ezt szak­emberek végezhetik, s mint tudjuk, az ilyesmi drága szokott lenni. Az osztályvezető ugyanakkor kifejtette: bár az ellenőrzéseket minden évben elvégzik, a hiányosságokat leltároz­zák, az iskolákkal szemben egyelőre egyetlen büntetést sem alkalmaztak, de nem azért, mert sehol sem lett volna erre ok. Hasonló felfogásban még nem zártak be egyetlen iskola­­épületet sem. Környékünkön egyelőre semmi mozgás az iskolák tájékán, még a székelyudvarhelyi nevesebb tanin­tézményeknél sem láttuk nyomát semmiféle meszelésnek, felújításnak. Romlásnak annál inkább: fényké­pünk a legpatinásabb székelyudvar­helyi középiskola, a Tamási Áron Gimnázium lépcsőjéről készült. Amint a Városháza beruházási osztályve­zetőjétől, Csorna Zsigmondtól meg­tudtuk, a polgármesteri hivatal köz­vetlenül nem foglalkozik az iskoláknál végzendő javításokkal, ezekről a tan­ügyi intézmények megszabott költ­ségvetési keretükön belül önállóan gondoskodnak. S hogy miképpen si­kerül ez nekik, az a rohamosan köze­ledő iskolakezdéskor kiderül. Vészhelyzetben a Cimboraház Mint korábban is beszámoltunk róla, a Cimboraház Szentimre ut­cai épületét visszaigényelték egykori tulajdonosai, így az in­tézménynek költöznie kell. Szarvas Béla igazgató elmondta, hogy október elsejéig még előnyös­zerződésük van, és utána is van mód a szerződés meghosszabbításá­ra, de ha az említett dátumtól az in­gatlanban szeretnének maradni, már piaci árat kellene fizessenek. Ennek kifizetésére viszont, az intézmény ko­rábbi években kialakított költségve­tését és a tanfelügyelőség lehetősé­geit ismerve, kevés esély van, így ok­tóberig elköltözik a ház. Sajnos sok le­hetőség közül nem válogathatnak. Mi­után a városban szétnéztek, kiderült, hogy egyedül a betlenfalvi iskola épü­lete lehet a befogadó hely. Ez viszont messze van a központtól, ráadásul ki­csi, mindössze négy tanterme van, ami azt jelentené, hogy a Cimboraház jelenleg felhalmozott dolgai sem fér­nének be az épületbe, nemhogy meg­felelő körülmények között lehessen ott tanítani. Mint az igazgató fogalma­zott, ez csak kényszermegoldás vol­na, amit a vészhelyzettel magyaráz. A tanács jelenleg a probléma megoldá­sán dolgozik. Az intézmény is várja az önkormányzat döntését, hátha kerül egy jobb épület, bár Udvarhelyt ismer­ve ez nem valószínű. Például a volt szülészet impozáns épülete megfelel­ne, de ezt is visszaigényelték. Rész­­megoldásként szolgálhat, ha egy-két iskola kölcsönad még tantermeket, ahova a különböző körök átmenetileg berendezkedhetnének. Az igazgató szerint hosszú távú megoldásként csak az jöhet szóba, ha a város vala­hol új épületet húz fel, ahol az átlago­san évi 1600 cimborás gyerek megfe­lelő körülmények között képezheti magát, és nem utolsósorban szóra­kozhat is. Máthé László Ferenc Gyűjteményes kiállítás a nyugdíjasoknál Augusztus 14-én, szombaton nyílt meg a Nyugdíjas Önse­gélyző Pénztár Bethlen Gábor utcai székházában a székelyud­varhelyi néhai Antal Ignác és Antal Emma gyűjteményes kiál­lítása. A tárlaton néhai Antal Ignác 8, míg Antal Emma 21 festménye tekinthető meg. Az elhunyt alkotóról a pénztár udvarán felállított kopjafánál emlé­keztek meg a megnyitó kezdetén. A művész életútjának ismertetése után Gajewszki Klára szavalatát, majd a Pentaton dalcsoport előadását hall­gathatták meg az egybegyűltek, majd a koszorúzás következett. A kiállítóteremben Finta Béla elnök kö­szöntötte a nyugdíjas Antal Emma alkotót, a jelen lévő barátokat és a művészetpártoló közönséget. Mint mondta, aki szereti a természetet, az megleli benne a szépet, a gyönyört, a lelki nyugalmat, mert benne van a fény, a csillogó harmat, a színek va­rázslatos játéka, így lesz a nemes lé­lek hajléka. A továbbiakban ismertet­te az alkotók munkásságát. Végeze­tül Kelemen Erzsébet szavalata és három kisiskolás zenés-verses elő­adása zárta a kiállításmegnyitót. A tárlat három hétig tekinthető meg. Fekete B. Zoltán ■ Közösségfejlesztő vándortábor A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZÉKE) augusztus 23-28. kö­zött Gyergyóremetén rendezi meg a IV. Közösség- és közművelődés-fejlesztő vándortábort. A szervezők székelyföldi fejlesztőket, civil egyesületeket és egy­általán tenni akarókat várnak egy olyan táborba, ahol alapfokú közösségfejlesz­tői képzésben részesülhetnek a résztvevők. Részvételi díj nincs, csupán az uta­zás költségeit kell állni, az étkezést a gyergyóremetei napköziben, a szállást a tornaterem matracain oldják meg. A képzést a SZÉKE tagjai, Balla Zoltán, Ge­­réb Ildikó, Lázár László, Tüzes Bölöni Ferenc és Sorbán József vezetik. Bő­vebb információkkal az egyesület székelyudvarhelyi székhelyén, az Eötvös Jó­zsef utca 13. szám alatt szolgálnak, telefon: 216015. (R. A.) A­ktuális 3 Megverték a legényeket a házasemberek Augusztus 13-15. között Oroszhegy községben immár negyedik alkalommal tartották meg az Oroszhegyi Ifjúsági Napokat. A háromnapos ren­dezvényt mintegy 500 résztvevő tisztelte meg jelenlétével. A szombati bicikliversenyre tizenöt bringás nevezett be, a vetélkedőt az oroszhegyi 16 éves Boldizsár Raj­mond nyerte. Déli 12 órától az ínyen­ceknek bográcsgulyásfőző versenyt szerveztek, melyre két szakácscsa­pat nevezett, egy ifjúsági és egy fel­nőtt. A megmérettetést az ínyenc fia­talok nyerték. Délután felelevenítet­ték a régi hagyományos népi játéko­kat, de volt kötélhúzás, zsákfutás is. A rendezvény egyik jelentős esemé­nye a barátságos labdarúgó mérkő­zés a házasemberek és a legényem­berek között. A barátságos találkozót a házasemberek nyerték meg. Este Jére Csaba biológiatanár a kicsi kul­­túrotthonban a fiataloknak az ifjúsági fórum keretében a káros szenvedé­lyekről tartott előadást. Pál Székely Sándor, kultúrház-igaz­­gató kérésünkre elmondta, hogy az ifjúsági napok sikeresnek bizonyul­tak, s jövőre is szeretnék megren­dezni. Fekete B. Zoltán Már kapható az újságárusoknál és az UH szerkesztőségében! Olimpia­történet A 2004-es játékok programja Interjúk udvarhelyi és magyarországi olimpikonokkal Helyszínek

Next