Udvarhelyi Híradó, 2010. november (21. évfolyam, 213-234. szám)

2010-11-19 / 227. szám

Még sokáig lesz munkája a megyei bizottságnak Nem kellene most itt ülnünk, és nem kellene most földtémában beszélgetnünk - jegyzem meg Ladányi László Zsolt prefek­tusnak az interjú kezdetén. - Húszéves ügyekről tárgyalunk, miközben a kollektivizálás dicsőséges befejeződése és a kollektív gazdaságok felbomlá­sa között mindössze huszon­hét év telt el.... ------------------------------------Daraó Kalatin­- 1991-ben jelent meg az első, a 18-as földtörvény, és azóta rengeteg dolog tör­tént - kezdi válaszát Ladányi László Zsolt prefektus. - Mindannyian tudjuk, hogy egy kommunista rendszerből tér­tünk át egy másfajta rendszerbe. Azok az emberek, akik ezt a fordulatot végig kellett vigyék, nem éppen a mostani idő­szakban nevelkedtek, és a 91-92-es hi­bákat később megpróbálták valamilyen szinten egyensúlyba hozni, vagy hely­rehozni a különböző utólagos törvények­kel. Húsz év után igazságot teremteni az 1991-es helyzethez képest nem könnyű. A földtörvények alkalmazásában most már ténylegesen azok az ügyek maradtak, ahol gond van. Több mint ezer perünk van. A Hargita Megyei Földtulajdont Megállapí­tó Bizottság automatikusan, a törvény ér­telmében kerül be ezekbe a perekbe. A legtöbb per családon belüli, ez az ügyek 75-80%-a. Például, mert valamelyik örö­kös úgymond „elfelejtette" a többi örököst is bediktálni... és most utólag csak bírósági úton lehet ezt kezelni. A perek másik része a 91-es törvénnyel történt birtokba helye­zések miatt van. Sajnos, az az igazság, hogy 91-ben, ahol lehetett, nagyon össze­kuszálták a dolgokat. Minden oda vezet­hető vissza. Tudni kell azt, hogy mikor egy terület visszaszolgáltatása megtörtént, ki­állítanak egy birtoklevelet, azt telekköny­­vileg bejegyzik, és akkor már az a terület eladhatóvá válik, lehet, hogy már a tizedik vevőnél tart, s azok a vásárlók jóindulatú­­ak, jogilag nem lehet már elvenni a földet. Gond az is, hogy a 18-as törvény nem szabályozta, hogy mindenki csak a ré­gi területén kaphatja vissza a tulajdonát. Aki nem kaphatja vissza a régi területén a földjét, az vagy elfogadja, hogy más he­lyen kimérnek neki egyenértékű birtokot, vagy felkerül a kárpótlási tistára. Ha egyi­ket sem fogadja el, lehet, hogy Strasbourgig jut a perrel. Gond az is, hogy - bár volt ilyen kezdeményezés - nincsenek a föld- és az erdő-visszaszolgáltatásokban szakoso­dott bírók. Hihetetlenül bonyolultak ezek a kérdések. Én is úgy látom, hogy nem kellene itt ül­jünk, s szerintem a megyei Földtulajdont Megállapító Bizottság nem is kellene lé­tezzen, de ettől még létezik, s ahogy elné­zem az aktacsomókat, még fog is létezni egy darabig. - Hogy áll konkrétan Hargita megye? Hány kiadott birtoklevél van? Ez a földterületek hány szá­zalékát fedi le? - Nekünk havi rendszerességgel küldi a kataszteri hivatal a statisztikát. E sze­rint a bizottság október végéig 136 072 kérelmet fogadott el, 32 994-et erdős te­rületre és 103 078-at mezőgazdasági te­rületekre. Ebből ténylegesen ki van adva 125 600 birtoklevél, ami 489 205 hek­tár területet fed le, s ez a kérelmeknek a 92,29, a földterületeknek a 86,46 szá­zaléka.­­ Négy évvel ezelőtt, 2006 novem­berében 113 561 birtoklevél volt ki­adva, ami 86,89%-ot jelentett, és a kiadott birtoklevelek 457 187 hek­tár területre vonatkoztak, ami a földterületek 83,52%-ának felelt meg. Tehát, főként, ami a tulajdon­ba helyezett földek nagyságát ille­ti, alig-alig történt előrelépés négy év alatt...­­ Ez azért van, mert főként a prob­lémás ügyek maradtak meg. A megyei földtulajdont visszaállító bizottság egy adminisztratív közigazgatási hatóság, amely hoz egy döntést, aminek nyomán lehet, hogy a felek megelégednek, de egyik fél biztosan elégedetlen lesz abban az esetben ha pl. örökösök között folyik a vita. Ha az egyik fél bírósághoz fordul, az ügy elhúzódhat évekig. - Ki vizsgálja ki a mulasztáso­kat? Ki ellenőrzi a földméréseket, a földmérőket? - Az egyik ellenőrző hatóság épp az a prefektusi intézmény lehet, amire azt mondják politikusi körökben, hogy nincs rá szükség, meg kell szüntetni. Mi har­mincnyolc emberrel dolgozunk, amiből a földekkel foglalkoznak négyen, plusz azok a jogászok, akik a peres ügyeket rendezik, még ketten. Ez hat ember. Évente átné­zünk 25-30 ezer dokumentumot. Én, mióta prefektus lettem, megváltoztattam a mun­kamódszert, kéthetente tartjuk a bizott­sági üléseket. Addig csak havonta, másfél havonta tartották. A prefektusi hivatalban nem állnak a dossziék. Abban az esetben, ha konkrét jelzést kapunk, akkor kivizs­gálást végzünk. Ahol úgy látjuk, hogy sok a probléma, tartunk egy külön alapellen­­őrzést. Egyébként éves program szerint végezzük a helyi földtulajdont visszaállí­tó bizottságok munkájának ellenőrzését. A helyi bizottságok tagjai ott laknak a tele­pülésen, ők tudják, hol mi van, hogy melyik dűlőt minek hívják, kinek volt ott területe. Az övék az első rangú felelősség. Mi azt el­lenőrizzük, hogy technikailag megfelel-e az a dokumentáció. Amíg nincs panasz, mi azzal a prezumcióval megyünk előre, hogy rendben vannak a dolgok. Ha a fogadónapjaimon jön be valaki panasszal, utánanézünk. De hangsúlyo­zom, hogy a helyi önkormányzat nincs alárendelve a prefektusi intézménynek. A helyi önkormányzat végzi a maga dol­gát, mi ellenőrizzük a dokumentuma­ikat, a polgármesteri rendeleteiket, a határozataikat, ezenkívül a föld-vissza­­szolgáltatásnál a megyei bizottságnak vannak bizonyos hatáskörei. De vannak olyan dolgok, amiket na­gyon nehéz kezelni. Nagyon sokan zseb­szerződésekkel vásároltak területeket. A földtörvények mind arra vannak, hogy helyrehozzanak egyfajta igazságtalan­ságot, nem arra, hogy a forradalom utáni dolgokat kezeljék. Vagyis, aki a kilenc­venes években vásárolt zsebszerződés­sel, az tudta, hogy mit csinál, tudta, hogy valami olyat vett meg, ami még nem volt azé, akitől vette. Innen kezdve azt a zsebszerződést elő-adásvételi szerző­désnek el lehet ismerni, de másnak nem. A birtoklevelet az eredeti tulajdonos ne­vére bocsátják ki, nem a vásárlóéra. A te­lekkönyvi rendszer előnye a havasalföldi rendszerekkel szemben, hogy ott a tulaj­donosokat követték elsősorban, míg itt a területeket és a tulajdonosokat is. Ezért van, hogy a birtoklevél a régi tulajdonos­ra szól, aztán utána telekkönyvileg le­het rendezni. - Mi az oka annak, hogy ennyire lelassult a földmérés? - Nincsenek szakemberek, és az ön­­kormányzatoknak sincs pénzük arra, hogy cégeket alkalmazzanak. Nagy se­gítség, amit a megyei tanács az utóbbi időben elindított, hogy mérőműszere­ket bocsátanak rendelkezésre, és a ka­taszternek is van hasonló programja. De ez mind nem elég, mert nagyon kevés a szakember.­­ Előfordul olyan eset, hogy a családból az egyik fél topográfus, a másik fél a kataszternél, vagy a telekkönyvnél dolgozik. Az is gya­kori, hogy a topográfus egyfelől alkalmazott, másfelől magánvál­lalkozó, és felvállalja, felajánlja, hogy kiméri a területet, elvégzi a telekkönyveztetést valamennyi földterületért cserébe. Ez számos visszaélésre adhat lehetőséget... - A lehetséges visszaéléseket más in­tézmények vizsgálják, nem mi. Van egy korrupciós ügyekkel foglalkozó kiren­delt személy a belügyminisztérium alá­rendeltségében, és van az igazságügynél is, ezekre nincs rálátásunk. De mind­egyik ügyet pontszerűen ki lehet vizsgál­ni, külön meg lehet nézni, hogy fennáll-e az inkompatibilitás. Ahol van, fel kell számolni. Általában nem köztisztvise­lők a topográfusok, és a törvény megen­gedi, hogy legyen szakosított cégük. De hogy egyik félnek ő mérjen, és utána ő döntsön a kettő között, nem tartom mo­rálisan sem elfogadhatónak. A birtoklevelek kiadásának helyzete A birtoklevelek kiadásának 2010. október végi helyzetéről egy statisztikát bocsátott a rendelkezésemre Ladányi László Zsolt prefektus. Sajnos, ebben százalékos eredmények nem szerepelnek, így szinte lehetetlen a községek közötti összehasonlítást elvégezni, ugyanis előfordulhat, hogy a nagy számok százalékban kevesebb kérelmet jelentenek, mint a kisebbek. Talán még­is érdemes felsorolni, hogy a dokumentum szerint több mint négyszáz birtoklevél vár megoldásra Gyergyószentmiklóson, Csíkszentgyörgyön, Oroszhegyen, Oklándon, Kászonaltízen és Gyergyóremetén. Ugyanakkor vannak olyan községek is, ahol a statisztika szerint már egyetlen kiadandó birtoklevél sincsen (igaz, ezen településeken többnyire kollektivizálás sem volt): Gyergyóholló, Csíkpálfalva, Siménfalva és Zetelaka.

Next