Udvarhelyi Híradó, 2011. augusztus (22. évfolyam, 147-168. szám)

2011-08-02 / 148. szám

2011. augusztus 1. Euró Dollár 100 forint Iffotvainl^ységrejeji)« II MII Ilii Udvarhelyi* 10c+ Hívja a 3266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában!­ ­ hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 20 lej 55 lej 110 lej 220 lej Ilii Udvarhelyi ' ABAP Agency bejegyzett védjegye it mii it mi nini it mi nini it mi mi nini it m 3 Főszerkesztő: Pál Gábor gj Vezető szerkesztő: Daczó Dénes M Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Aktuális: Szék­ely István, Antalfi József, Dávid Tünde (Székelykeresztúr), Szász Csaba (Vidék), Művelődés: Kovács Eszter Sport: Zatyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda Olvasószerkesztő: Sólyom­ Inka Korrektúra: Oláh István Tüntetők: Csáki Ferenc, Demény Ágnes. Apróhirdetés: Jama Adél Reklám: Kovács Dénes fizetett reklámok, közlemények, szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a közléséről döntsön.­­ Kéziratokat nem őrzü­k meg, és nem kifs­ité vissza ELOFIZETESEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. Szentimre u. 17. szám. Telefon: 0266-218­361 E-mail: utiudvarhelyi-hiradoro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro ter­jesztes@udvarhelyihirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro '­ Elkészült a sporttelep első A Szabók utca kanyarulatánál lévő játszótér-sporttelep kialakításához eddig nyolc önkéntes jelentkezett a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványnál. Elkészült a tervrajz első változata is (képen), az illetéke­sek és az ötletgazdák ma választják ki a sportszereket, illetve megbeszélik a további teendőket. ___ Antalfi József Mint ismeretes, az alapítvány szabadtéri fel­nőtt sporttelep létrehozásába kezd, amely a Szabók utca kanyarulatánál lévő játszótér kiegé­szítéseként fog megépülni legkésőbb ősz végéig. Péter Ildikó, az SZKA programfelelőse kifejtet­te, hogy az elképzelések szerint a sporttelepet futópályával vennék körül, azt pedig sövénnyel és fákkal. A telepen legalább egy olyan sportesz­köz is lesz, amelyet mozgássérültek is tudnak használni, továbbá külön megvitatják a régi játé­kok sorsát, hiszen a tervező, Ferenczy Zsolt ki­iktatta azokat a jelenlegi tervrajzból. Szerepel a rajzon egy sakktábla, egy pingpongasztal, nyúj­tó- és futógép - minden korosztályra gondoltak, nem csak a felnőttekre. A futópálya köré világí­tást is képzelt Ferenczy, ezt viszont jelenleg elég nehéz lesz kivitelezni, hisz a Szabók utcában egyébként is gond van a közvilágítással - mondta Péter Ildikó. Az elképzelések szerint az új sport­eszközök fölé zsindelyes fedél is készülne, ha a költségvetés engedi. Annak függvényében, hogy a sportszerek mennyire lesznek megbecsülve és kihasználva, bővítésre is sor kerülhet. „Bár­ki jelentkezhet az alapítvány Facebook-oldalán, amennyiben valakinek még van ötlete és szeret­ne csatlakozni a csapathoz" - tette hozzá a prog­ramfelelős. Érdekes munkának és kihívásnak tűnt - mondta el Ferenczy Zsolt műépítész, a képen látható tervrajz készítője. Javaslata szerint egy híddal kötné össze a játszóteret a Lakatos István utcával, és az utcák metszéspontjába helyezné a sporttelep „központját". A pályán végighúzódó két út négy részre osztaná a telepet, ide kerülné­nek a tervezett szabadtéri erőgépek. IA pályán végighúzódó két út négy részre osztaná a telepet Útfestés két utcában A Hársfa sétányon, valamint a II. Rákóczi Ferenc és az 1918. December 1. utcák közti új aszfaltrétegre parkolási jelzéseket festenek a polgármesteri hivatal emberei holnap délelőtt (rossz idő esetén csütörtökön). A munkálatok zavartalan végzése érde­kében a hivatal kéri a lakosokat, ne állomásozzanak az említett területeken. Erdély délkeleti szegletében, a Hargita lábainál a Nagyküküllő egy kisvárost oszt két egyen­lőtlen szeletre. Fennmaradt írás először 1333-ban vesz róla tudomást, de több jelét találjuk korábbi meglétének. Sorsa és külleme alig különbözik attól, amit az öreg kontinens közbelső részének vásáros helyeinél meg­szokhattunk: közepén piactér, amiből utcák ágaznak széjjel, ezekben kézművesek munkál­kodnak szigorú rend szerint, akad néhány nemes ember is, a külső telkeken pedig inkább földművesek. A hitújítás kora megosztja ugyan őket, de ahhoz képest, hogy a művelt Nyugat katolikusai és protestánsai mi­lyen csúnyán kiviselték magu­kat, ők elég csendben megejtik a tisztes osztozkodást. Aztán hogy mindkét osztozó félnek jusson belőle, a nép szegénységéből valahogy két sc­álára is telik, ahova egyre több diák érkezik, civakodva olykor, néha pápisták és kálvinisták egymás között, de főleg a helyi iparoslegényekkel, ám attól ugyan az élet szépen megy tovább. Közben a meglévő két hitbéli közösség mellett megjelenik egy néhány családból álló harmadik is. Eleinte más nyelven szólnak, mint a régi helybéliek, idő telté­vel viszont már csak az Úrhoz küldött imájuk hangzik másként, így éri őket az 1697-es esztendő, amikor erdélyi főpapjuk a bécsi udvar unszolása és ígérgetései nyomán aláírja a Róma egyházá­val való „unióról" szóló levelet. Ekkor az erdélyi románság - merthogy nyilván róla van szó - megoszlik: egy része elfogadja a főpásztori kötelezettségválla­lást, mások kitartanak régi hitük mellett. A néhány családot szám­láló udvarhelyi közösség dönté­sét megkönnyíti, hogy vélhetően legmódosabb tagja, egy Görög András nevű kereskedő a Botos utca végében található telkére kis fatemplomot építtet az egye­sült görög hitűek (más szóval: görög katolikusok) számára. Később, 1800-ban a fatemp­lom helyére Ioan Bob püspök újat emeltet, téglából és kőből, erdélyi módra. Majd 1936-ban az addigra elaggott, Bob püspök által építtetett istenháza helyére is új kerül, immár neobizánci stí­lusban, de még mindig mérték­tartóan és tisztelve a környező épített táj jellegét. És elérkezik az egyesült hitűek számára gyászos 1948. eszten­dő, amikor a román állam vallá­sukat egyszerűen betiltja, a hí­veket, templomaikat az ortodox egyház alá rendelve, ellenállást tanúsító papjaikat meghurcolva, bebörtönözve, megsemmisítve. Ezt követően a kis Botos - vagy immár közismert nevén Kossuth - utcai templom évtizedekig használatlanul áll, mígnem a rendszerváltás után ténylegesen birtokukba veszik az ortodoxok. Ami ezután következik, az merő ellentéte eddigi történe­tünknek. 2007-ben a bejárat feletti domborművet (a Kő- és Agyagipari Szakiskola egykori oktatója, Bilausz Tivadar munká­ja) egyszerűen levésik, helyére négy havasalföldi meg moldvai vajda pingált portréja kerül, a harangtorony kapualját pedig jó gazdagon kifestik, esetlenül utá­nozva a Kárpáton túli kolostorok modorát. (Félreértés ne essék: nemcsak értékelem, kedvelem is a moldvai falképeket, de ere­detiben, a maguk korában és helyén.) És a lépcsőket borító fürdőszobacsempéről még nem is beszéltem... Egyáltalán: volt rá engedély a helyi illetékestől meg az épített örökség hivata­lától? Szerintem az olcsó és hivalko­dó agresszivitásra fölösleges ellenkező nemzeti előjelű silány művekkel válaszolni. De azt igenis kötelességünk megtenni, hogy kitartóan és több nyelven ráirányítsuk a figyelmet tény­leges művészi és művelődési értékeinkre, nyomatékosan jelezve: van valódi kulturális értékkínálatunk. Akinek pedig megteszi az olcsó egzotikum, sajnálván azt a néhány eurónyi pluszköltséget Moldváig, ám kattogtassa fényképezőgépét a Botos utca végében... A­R­S TAXI­O­Lt Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható -21 41 10 -24 24 24 -24 24 24 11 -70 00 00 Utazzon velünk és nyerhet egy álomutazást Görögországba!

Next