Udvarhelyi Híradó, 2013. november (24. évfolyam, 212-232. szám)
2013-11-08 / 217. szám
A SZERKESZTŐSÉG CÍME SZERKESZTŐSÉG Euró Dollár 100 forint ,4950 talpital.lejt« ""“"“Híradó Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361 et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 20 lej 55 lej 110 lej 220 lej k“'Híradó II IlinIIIlii IliinIIIliillllllIIIlii Ilii llllllIIHl Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. Nyomda: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT .fes statisztikáit a Romanadányszám-allÉtásó Hivatal (BRAT)kMeK ügye.;sw Szókért Ráta litózerkeyt.Bán István Felelős szerkesztő: Pál Gábor Szerkesztőségi tagok Bálint Kinga Katalin Jánosi András, Kovács Eszter, Nagyálmos Ildikó, Simó Márton, Simon Eszter, Széchely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Thomas Campean, id.Farkas Antal(fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes a beérkezett tévére és másféle írásérünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám. Telefonszám: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340. Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro [Telefonszolgálat: 0266-218361 | Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Iskolapadban az önkéntes tűzoltók 124 órás tanfolyamot tart önkéntes lánglovagoknak a Hargita Megyei Civil Tűzoltók Egyesülete Székelyudvarhelyen. Az elméleti órák ezen a héten kezdődtek, ám hamarosan áttérnek a gyakorlatra, amelyre még nagyobb hangsúlyt fektetnek a tizenhat tűzoltó kiképzése során. _______________Bálint Kinga Katalin A z egyesület 2007 óta szervez képzéseket polgári tűzoltók számára. Idén Szentegyházáról, Lóvéséről, Kápolnásfaluból, Parajáról, Koronáról, Farkaslakáról, Homoródszentmártonból, Zetelakáról, Oklándról és Bögözből érkeztek a részvevők - tájékoztatott Victor Rotaru, az egyesület elnökhelyettese. A kurzus 33 elméleti és 91 gyakorlati órából áll, ezeket általában délutánonként, nyolcórás felosztásban tartják, a részvevők munkaprogramjához igazodva. Az elméleti képzés november 4-én, hétfőn kezdődött, ez az egyesület székhelyén zajlik, tűzvédelmi témában jártas oktatók vezetésével. A gyakorlat, melynek során az önkéntesek a különféle tűzoltási technikákat, valamint azok szakszerű alkalmazását sajátíthatják el, november 11-én, hétfőn 14 órakor indul a helyi tűzoltóságnál. A tanfolyam a tervek szerint november 25-éig tart, ezt követően, 29-én vizsgáznak a tanoncok, a sikeres vizsga után egy államilag elismert diplomát kapnak, amely lehetővé teszi, hogy szakképzett tűzoltókként az önkormányzatok alkalmazásába kerüljenek. A projekt összértéke 15 ezer lej - ennek egytizede önrész, tíz százalékát különböző forrásokból, 110 százalékét pftfiig a megyei tanács támogatása révén sikerült előteremteni. Idén tizenhat civil tűzoltó válhat szakképesítetté uimmun in і mi mi ні 11 November 9-én és 10-én a sürgősségi eseteket a Fogklinika rendelőjében látják el, az Iskola utca 4/1. szám alatt, 9-13 óra között (telefonszám: 0266-210059,0744-282606). Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel- 0266-2141 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 РШГіШШШ Groza mint önkényuralmi jelkép? Mialatt a „grózásokkal” foglalkoztam éppen egyik interjúmban, felötlött bennem a nagy kérdés: tulajdonképpen ki volt dr. Petru Groza, vagy Groza Péter, ahogyan annak idején magyarjaink mondták. Szobra, amely a róla elnevezett líceum előtt állt, fogalmam sincs, hova került, miután ledöntötték. E döntögetésben nem mi voltunk az egyedüliek, most olvasom Cseke Gábor Csíkszeredai kollégám blogján, hogy hasonló sorsra jutott a bukaresti és a dévai Groza-szobor is. Józsa Béla mellszobrát (a pedagógiai líceum udvarán állt) minden teketória nélkül lefejezték, ott láttam a múzeum udvarán. De hol van Groza, akiről rakpartot neveztek el valamikor a nyolcvanas években Budapesten. Meglehet, Groza akkor kezdett el foglalkoztatni, amikor nemrég egy vasárnapi elitadásban a Kossuth Rádióban azt hallottam, hogy Erdély autonómiája foglalkoztatta, és amikor ezt egyre kevésbé, illetve még színleg se tolerálta a kommunista párt, leszorították a pályáról. Ezek szerint úgy lennék az első, demokratikusnak mondott kormány miniszterelnökével és későbbi államfővel, mint Bajcsy-Zsilinszky Endrével, akiről szintén csak úgy mellesleg tudtam meg, hogy az erdélyi autonómiát igencsak elképzelhető modellnek tartotta, és az meggyőződésévé vált azokban a kusza háborús időkben.1943- ban egy erdélyi alkotmány tervezetének elkészítése foglalkoztatta, s a kiindulópont az ott élő népek szabad önkormányzatának megvalósítása. Groza egy húron pendült Bajcsy-Zsilinszkyvel? Beleolvastam beszédeibe, leghamarabb szállóigévé vált kijelentésén akadt meg szemem: azért vagyok itt, hogy a román-magyar együttélés erdélyi zászlaját meglobogtassam - így jelentette be szándékát Kolozsváron Groza. E zászlólobogtatás, sajnos, múló divat volt Erdély-szerte. Marosvásárhelyen Sós Jóska, a polgármester egyik kezében a magyar, másikban a román zászlóval ugyanezt mondta a Hangya épületének erkélyéről a sokaságnak. Tény, Groza közbenjárására Moldvában, a csángóknál közel nyolcvan magyar iskola lett, amit se előtte, se utána nem sikerült bár megközelíteni se. S a Magyar Népi Szövetség második kongresszusán, amelyet itt, Székelyudvarhelyen tartottak 1946 júniusában, tíz, magyar könyveket megjelentető kiadó mutatkozott be. Hadd olvassak tovább! A Petru Groza vezette román kormány ösztönzésére a Magyar Népi Szövetség nemzetiségi törvénytervezete burkolt formában Erdély autonómiáját is magában foglalta. A szociáldemokrata párt Országos Magyar Bizottsága több tervezetet is készített a három nemzetet magában foglaló semleges erdélyi köztársaságról, amelyet teljesen szuverén államként is el tudott képzelni. Bárdi Nándor összeállításából (Erdély a Históriában) a vonatkozó passzust is jól megjegyeztem. A neves történész szerint a hiányzó központi hatalmat helyettesítendő Észak-Erdélyi Központi Tanácsadó Testület néven ideiglenes koalíciós kormány alakult, hogy a „régió közügyeit minden külső kényszerítő körülmény nélkül, saját erőből oldja meg”. Valamivel fennebb pedig: „Az Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottság... szándéka világos volt: az 1944. november 14- én bevezetett önkormányzatot egész Erdélyre kiterjeszteni. Erre a Groza-kormány ekkor ígéretet is tett!" Szerintem rettenetesen elhamarkodott volt a szobordöntés, amit már visszahallottam úgy is, hogy önkényuralmi jelképeknek nincs helyük a mai szabad világban. Csakhogy Gróza Péter olyasmit fogalmazott meg a transzszilván népek jövőmodelljeként, ami az erdélyi önrendelkezés fejlődéstörténetének legfönnebb egy következő fázisa lehet, mert most, 2013-ban még főleg csak a Székelyföld autonómiájának lehetőségeit feszegetik minduntalan. Legvégére hagytam a politikus és államférfi könyvét, címe: A börtön homályában, és Nagyváradon jelent meg 1945-ben a Corvinusnál. Egyetlen hónapig volt a bukaresti Malmaison foglya, két évvel később, 1947. május 18-án dedikálta Tőkés Ernő református esperesnek, aki a szászvárosi evangélikus református kollégiumban nyolc éven át osztálytársa volt. A boldog gyermekkorra, az elmúlt ifjúságra emlékezik és emlékeztet, de arra is, hogy nem akarnak megöregedni, s hogy felfedezték az örök ifjúság titkát a szakadatlan munkában meg a harcos, jó, nemes cél szolgálatában. Mindezt gyönyörű magyarsággal és „pajtási szeretettel" írja a könyv szerzője, dr. Petru Groza. tírtáh István