Udvarhelyi Híradó, 2014. szeptember (25. évfolyam, 165-186. szám)

2014-09-11 / 173. szám

6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej Híradó UDVARHELYI Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Tartalomigazgató: Szeszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Bálint István Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Simó Márton, Székhely István, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Thomas Campean, Lukácsi Lehel (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes і Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények: і A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! і Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. MTI MtomMMXNAI.4 ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218­361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetesiudvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0 266-218361 Észrevételét, panaszait megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó , csütörtök, szeptember 11. BÁLINT KINGA KATALIN £=5 r--j CO QQ r-~J І і | A ragály Reggeltől estig járja a várost, télen­­nyáron változatlanul. Szotyizik vezetés közben, rádudál a csinos lányokra - ez néha ijesztő vagy zavaró is lehet -, de számos utasát név szerint ismeri, s bi­zonyára két-három tömbháznyi pontos­sággal be tudja tájolni, melyikük hol la­kik. Ha megkérdeznénk, bizonyára szá­mos ember mindennapjait könnyedén fel tudná vázolni: sokan elpanaszolják neki bajukat-bánatukat, s ő együttérző, hümmög valamit, hogy a beszélő is tud­ja, figyel rá. Számára a jármű a közössé­gi élet színtere, ott mindig akad alkalmi beszélgetőpartnere: nem riad vissza at­tól, hogy meglehetősen személyes kér­déseket tegyen fel, s ilyenkor gyakran tekintget a visszapillantó tükörbe, hogy ne csak a szavakból, hanem az arcokról is a lehető legtöbb információt gyűjtse be. Látja a gyalogoson, ha be akar száll­ni, s ilyenkor kérés nélkül is megáll. Csúcsidőben és -forgalomban per­sze egyáltalán nem nyugodt, lesi az órát, várja a műszak végét. Lazább napsza­kokban tréfálkozik, nevetgél, mesél a családjáról, a mindennapjairól, rokona­iról, a többi utasról. Történetei jórészt egyszerűek, kiszámíthatók, akárcsak jól látható hangulatingadozásai: reggel és délben feszült, délelőtt és délután de­rűs - mintha két ember váltaná egymást nap mint nap az ülésén, csak az a furcsa, hogy hangszíne nem változik. Viselkedé­se mégis megnyugtató. Remekül példáz­za, a feszült lelkiállapotnak előbb-utóbb törvényszerűen el kell múlnia, s akkor megkönnyebbülés következik. Nem tart az idegenektől, ha egyál­talán létezik e fogalom a szótárában. „Szia! Ez itt a Hősök tere. Hová sze­retnél utazni?” - kérdezte egyszer tő­lem, az éppen beszálló utastól, tréfá­ba burkolva féltitkát, hogy legszíveseb­ben Budapesten róná az utcákat. Nem is csoda, annyi ideje járja már a várost, hogy mostanra talán minden ház és ut­carészlet kitörölhetetlenül belevéső­dött emlékezetébe. Monoton munká­ját azonban tréfákkal, élcekkel teszi szí­nessé - talán már beletörődött, hogy ez az ő sorsa, és sosem lesz seriff vagy hullámlovas valahol Amerikában. De úgy tűnik, egy-egy mosoly színt visz mindennapjai szürkeségébe, csakúgy, mint sok - főként idősebb - utasának, aki addig talán napok, hetek óta el sem mosolyodott. Érdekes, hogy azok közül, akik mun­kájuk során mindennap emberekkel lépnek kapcsolatba, legtöbbször nem az „értelmiségi”, fehér galléros szakmák képviselői a mosolygósak. Többször ta­lálkoztam barátságos kiszolgálóval, fod­rásszal, sofőrrel, takarítóval, mint hiva­talnokkal vagy üzletemberrel - termé­szetesen mindegyikre van pozitív példa is. Foglalkoztat a gondolat, hogy egye­sek hogyan tudják megőrizni derűjüket a munkájukban hosszú évtizedekig, míg mások aránylag könnyen elfásulnak, ér­zékenységük pedig megkopik, s mor­cosságukkal mások hangulatát is képe­sek rombolni. Biztosan soktényezős a kérdés - a rossz tapasztalatok gyakori­sága, a felelősség mértéke, az értékelés módja mellett az egyéni tulajdonságok, az életkörülmények is számításba vehe­tők, s ki tudja, még mi minden. Ám azt hiszem, ha naponta mindannyiunknak futná legalább egy mosolyra mások fe­lé, a jókedv átragadna a körülöttünk lé­vőkre, s így terjedhetne egész nap, akár a város területén kívülre is. ■ ­ Puskaporos a levegő a Homo­­ródszentmárton községhez tartozó Városfalván, ugyan­is a gazdák szerint rettegésben tartja őket a helybéli juhász. Godra Domokos kereste meg szerkesztőségünket, hogy el­panaszolja, a juhász rendsze­resen a városfalvi gazdák te­rületein legelteti állatait, jelen­tős károkat okozva ezzel a ter­­ ményben és a bennvalókban. JÁNOSI ANDRÁS A gazdákat képviselő kis csoporttal a fa­luban, a közbirtokosság újonnan tatarozott épületében ültünk le beszélgetni A problé­ma korántsem új keletű, 2011 őszén is kö­zöltünk lapunkban egy terjedelmes cikket a városfalvi helyzetről. Már akkor több bűn­vádi eljárás folyt a juhász ellen, ám azóta tarthatatlanabbá vált a helyzet. A faluban összegyűltek lapunknak elmondták, pana­szaikkal már minden elképzelhető hatósá­got megkerestek, jelentették a rendőrségen, ugyanakkor a község polgármesteri hivata­lához is címeztek kérést. A folyó év májusá­ban benyújtott kérvényt 66 személy írta alá. „Városfalva lakossága azzal a kéréssel for­dul a homoródszentmártoni tanács vezető­ségéhez, hogy a legeltetési törvény értelmé­ben kérjék számon Zoltán Zsolt Elemértől, mennyi földterülettel rendelkezik, és hol akarja legeltetni a más falvakból összegyűj­tött több mint 1500 juhot, teheneket és lova­kat" - áll a kérésben. Ugyanezzel a kérés­sel még Hargita megye kormánybiztosi hi­vatalánál is jártak. Megfélemlítési taktikák Az összegyűltek szerint a juhász és né­hány embere megfélemlítési kampányt indí­tott ellenük - sokan még nevüket sem mer­ték vállalni, annyira féltek a megtorlástól. Godra őszintén elmondta, hogy szilveszter­kor családostól be kellett zárkóznia a ház­ba, amíg a gazda felbujtott emberei a tel­kén garázdálkodtak. Kapuját, csűrjét meg­rongálták, ablakokat vertek be, és hango­san fenyegetőztek. Önvédelmi fegyverét ak­kor nem használta, de valamilyen módon - az incidens következtében - megvonták tőle gumilövedékes fegyverének engedé­lyét. A fenyegetések mindennaposak, sokan félelmükben már abba is belementek, hogy a károk kifizetésében kiegyezzenek vele. Egyik gazda elmondta, hogy a sajtót, amiben hónapokkal ezelőtt kiegyezett, sohasem lát­ta, sőt már le is mondott róla. . A POLGÁRMESTER NYITOTT Kerekes Péter Tivadar, Homoródszent­­márton község polgármestere lapunknak elmondta, hogy tud a problémáról és dol­goznak a megoldáson. Megjegyezte, a má­jusban iktatott kérést ugyan megkapta, de a 66 aláíráson kívül senki sem nevezte meg magát benne. Azt sem tartalmazza, hogy kinek és hova kérik a választ. Mivel a meg­oldást - úgy véli - közösen kell kidolgoz­ni, ő készségesen leülne mindannyiukkal, vagy akár a képviseletükkel. A polgármes­tertől ugyanakkor megtudtuk, hogy Város­falván legalább négy juhász van több mint ötszáz juhval. S ha a juhok betévednek egy húzásba, a gazdának nem lesz mit aratnia. „Nem rendelkezik a falu elégséges földterü­lettel, ami ekkora igényt ki tudna szolgál­ni" - állította a községvezető, aki a problé­ma elfajzásának okát egyrészt a legelteté­si törvény alkalmazási módszereinek hiá­nyosságában látja. Ahogy a juhász látja Zoltán Zsolt Elemér juhászt telefonon ér­tük el, szerinte szó sincs problémáról. Nyi­latkozata szerint ő rendelkezik elegendő te­rülettel, és nem követ el törvénytelenséget. Bajok előfordulnak, de olyankor mindig ki tud egyezni a károsulttal - állította. .És AMIT A RENDŐRSÉG TEHET Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője lapunknak el­mondta, jelenleg hat bűnügyi iratcsomót vizsgál a homoródszentmártoni rendőr­ség Zoltán ellen, amelyből ötöt rongálásért, egyet pedig fenyegetésért nyitottak. Mire a székelyudvarhelyi ügyészségre kerülnek az akták, valószínűleg újabb bűnügyi irat­­csomókkal bővül az ügy - vélte a szóvivő. ■ Nem érzik biztonságban magukat a városfalviak Panaszkodni is félnek a gazdák A SZERZŐ FELVÉTELE Legeltetés Városfalván. Hosszú ideje húzódó konfliktus forrása AKTUÁLIS

Next