Udvarhelyi Híradó, 2014. szeptember (25. évfolyam, 165-186. szám)

2014-09-17 / 177. szám

FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej ““""^Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430X ....____ Lapunk eladási statisztikáit a Romániai ■ Az(X) szignóval ellátott növegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem óraink meg, és nem küldünk vissza. ЖячиотжАїй ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218­361 E-mail: uh@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Peldányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Bálint István Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Simó Márton, Szék­ely István, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Thomas Campean, Lukácsi Lehel (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes Udvarhelyi Híradó ■ szerda, szeptember 17 November végéig befejeződik az egészségügyi kártyák kézbesítése Postázzák a kártyákat A hónap második felé­ben elkezdődik a meg­késve bevezetésre ke­rülő egészségügyi kár­tyák kipostázása a biz­tosított személyeknek. A kártyák kézbesítése november végéig befe­jeződik - mondta el a Hargita Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. SZÉCHELY ISTVÁN R­övidesen országos szinten elkezdődik az új, elektro­nikus egészségügyi kár­tyák kiküldése az egészségbiz­tosítással rendelkező szemé­lyeknek, és - mint azt Vasile Ciurc­ea, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár elnöke bejelentette - 2015-től már ki­zárólag a kártyák alapján törté­nik majd a biztosítási rendszer­ben igénybe vett egészségügyi szolgáltatások igazolása és el­számolása. Csak biztosítással RENDELKEZŐKNEK JÁR Duda Tihamér, a Hargita Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár vezérigazgatója érdeklődé­sünkre elmondta, hogy ő és az intézmény képviselői szeptem­ber 24-én utaznak Bukarest­be, az első kártyaszállítmány átadására, és az ütemterv sze­rint november végéig be kell fe­jeződjön az adathordozók kéz­besítése. Egészségügyi kártyát csak a biztosítással rendelke­zők kapnak, és a postások kéz­besítik majd. Amennyiben két alkalommal sem találják ott­hon a jogosultakat, a kártyákat visszaküldik a megyei egész­ségbiztosítási pénztárhoz, és az intézmény munkatársai gon­doskodnak majd arról, hogy az elektronikus egészségügyi kár­tyát megkapják azok is, akik nem tartózkodtak otthon ak­kor, amikor a postás felkeres­te őket - fejtette ki Duda Ti­hamér. A megyei egészségbiz­tosítási pénztár vezetője azt is elmondta, hogy a hét máso­dik felében ad részletes tájé­koztatást a kártyával kapcsola­tos tudnivalókról, illetve arról, hogy miként fog történni a kár­tyák kézbesítése, akár zónákra, helyiségekre vonatkozóan, hi­szen a pénztár képviselőinek is érdekük, hogy a lakosság tudo­mást szerezzen arról, az adott településen mikor kézbesítik a kártyákat. Egy felnőtt átveheti AZ EGÉSZ CSALÁDÉT A postázás részleteiről elő­zetesen annyit azért elmon­dott, hogy amennyiben egy csa­ládban több személynek is kell kapnia egészségügyi kártyát, elég, ha a kézbesítéskor csak egy felnőtt tartózkodik otthon, ő átveheti a többi családtag kártyáját is. Országos szinten mintegy 13,6 millió egészség­­ügyi kártyát postáznak a jogo­sultaknak, ezekből majdnem 10 millió már kinyomtatásra ke­rült, összesen 123 millió lej ér­tékben. A tervek szerint októ­ber végéig 12,5 millió kártyát kézbesít a Román Posta, eze­ket húsznapos határidővel jut­tatják el a jogosultaknak, és si­kertelen kézbesítés esetén tíz nap múlva küldik vissza a me­gyei egészségbiztosítási pénz­tárhoz. ■ A postás kétszer csenget. Sikertelen kézbesítés esetén visszaküldik a kártyát az egészségbiztosítóhoz P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Éjszakai kerékpározás Lassan hűl ki a szeptember, mint a jó csempekályha. Pesten hullhat eső, itt nálunk jó meleg van, huszonöt fok leg­alább. Hét közben, és hétvégén is. Mert nem mindegy... A reggelek kissé már didergősek, de még nem kell túlöltöz­ni, különben délben cipelhetjük a mel­lényeket, pulóvereket, szvettereket. Iz­zadni lehet még, és ez azért jó, mert ér­nie kell szilvának, almának, már ahol van, és sárgul a kukorica szára, ahol a vadak meg nem ették. Estefelé laza sétálgatások bizonyít­ják, hogy a déli meleg nem tűnik tova nyomtalanul. Szandált, rövid ujjú inge­ket nem kell a szekrények aljára elpa­kolni. Lehet sörözni, mintha a mediter­rán meleg sütné a hátunkat. Itt is jobb, mint ott. Mert kedvesebb itt a társaság, hiszen ismerősök mellett töltjük az al­konyokat. Aszfalt, épületek fala sugá­rozza a langyosságot. Nagy kár, hogy hamar esteledik. A jú­niusi időpontok megzavarnak ugyan, ha összehasonlítjuk a nyolcórai alkonyat­­tal, de hát tudjuk, fecskék szárnyán su­han a nyár, a fecskék pedig már au­gusztus végén gyülekezni kezdtek a vil­lanydrótokon. my Ej'Éjfélbe hajlanak az esték, különösen hétvégeken. Észre sem vesszük, és már rég ágyban lenne a helyünk, hogy reg­gel frissen ébredhessünk. A félhold na­rancssárgába hajlik, csillagok fedik be az eget, mire hazaindulnak a társasá­gok. A kerékpárosok vagy elhagyják a társaságot szürkületkor, vagy pedig ha­zatolják a járművet, mert biztonságo­sabb. Már akinek. Mert éjfél felé csön­desek az utcák, messziről látni a köze­ledő járműveket. Egy kanyarból vala­mi surrog, két kerékpáros bukkan fel az utcai lámpa fénye alatt. Hajtanak, mert üres az utca, sehol egy autó, se­hol egy gyalogos, különben is húzódja­nak a gyalogjáróra. Egy ablakban, felkö­nyökölve, egy nő bámul ki a csöndes éj­szakába. Talán mert elcsöndesedtek a zenekedvelő szomszédok, talán csak az egyedüllét csábos zavartalanságát él­vezi. Ő is a kerékpárosokra figyel. Tibi, elfelejtettem megenni a cso­koládémat, hallom a nőt. Vagy a lányt. A férfi melléje húz, ketten haladnak jó ütemben az úttest közepén. Biztonsá­gosan. Ahogy hazaérünk, eszünk, ugye? - kérdezi a nő. Gyorsítanak, ameny­­nyire tőlük telik. A nő próbál elöl kerül­ni, a férfi, nem éppen lovagiasan, leke­rüli. Hangjuk belevész a Küküllő-parti csöndbe. Versenyeznek. Nem drukkolunk egyiknek sem, játék ez, jól tudjuk. A hosszú utca nem elég ahhoz, hogy valamelyikük egyértelmű­en győzzön a versenyben. A kerékpár­sáv amúgy sem lenne elég nekik. Surrognak a kerekek, szótlanul teker­nek mindketten. Élvezik talán a hatal­mas terepet, ami nappal foglalt. Mert nincs nekik kijelölve. Most csak az övék. Kettejüké. Elsuhannak, mintha ott sem lettek volna. A következő villanyoszlop alatt látni őket. Aztán a következő alatt, az utcai lámpa fényében. A férfi még őrzi előnyét, aztán már nem, egymás mellett haladnak. Mint az életben. Ket­ten, egymás mellett. Szavuk nincs, ta­lán a verseny, ennek az éjszakai hajtás­nak a varázsa némította el őket. Sehol egy lélek, üres az utca, üres a gyalogátkelő is. Még egy kóbor kutya sem néz utánuk. Csend van a csillagszi­­porkázásban. Fénytelen a régi polgárhá­zak szeme, kirakatok üvege sem csillog. Aki láthatta volna még őket, alszik, vagy az udvari asztalnál üldögél elme­rengve, talán épp az utolsó korty sör, az utolsó cigaretta mellett. Későre jár, vas­tagodik a csend. Macska oson a kerítés tövében, a jelzőlámpa vörös fénye vé­gigfolyik az aszfalton, ablakpárkányok fényes bádogján csillan. Verseny volt, még ha játékból is. És nem a győzelemért, hanem szinte ön­zetlenül. Talán az együtt haladás jelké­péért. ■ r-~-J co co r~-^i

Next