Udvarhelyi Híradó, 2015. december (26. évfolyam, 232-252. szám)
2015-12-03 / 233. szám
2 Udvarhelyi Híradó ■ 2015. december 3. csütörtök 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej FIZESSEN ELŐ MOST! UDVARHELYi Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT . Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert || Megbízott főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Székely István Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) írt! [iflit ra mii FTIM]fffhewl Barabás Ákos, Mihály Csaba (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Terdelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva --------Reklám: Barabás Alpár I Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. IA megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! I Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. S kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Ígr MTI KlmuMtnUO ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 hétköznap 8-16 óra között. Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit : a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. AKTUÁLIS A kézművességet, a cserkészeket és az udvarhelyszéki anyákat támogatták Ezer szavazat közösségi célokra Több mint ezerkétszáz érvényes szavazatot adtak le a Közösségi Kártya használói az elmúlt hetekben arra a tíz vidéki bejegyzésű vagy vidéken tevékenykedő civil szervezetre, amely pályázott az SZKA idei harmadik Ön dönt! program jában. A számokkal megjelölt pénztárjegyeket keddig lehetett leadni a kijelölt üzletekben, ezeket tegnap délelőtt számol ták össze. BÁLINT KINGA KATALIN Felsőboldogfalván tevékenykedő Pro Life Alapítvány, az Udvarhelyszéki Cserkészekért Egyesület, illetve az Udvarhelyszéki Anyák Egyesülete nyerte el az igényelt összeget a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány idei harmadik Ön dönt! kiírásában, amelyet kimondottan vidéki bejegyzésű, illetve vidéken tevékenykedő civil szervezeteknek hirdettek meg irodai eszközökre, alapanyagokra vagy PR-tevékenységük támogatására. A 12 ezer lejes pénzalap a Közösségi Kártya használóinak vásárlásai révén gyűlt be, ebből három civil szervezet részesülhetett. Az összeget szintén a kártyahasználók döntése alapján ítélték oda: az elmúlt hetekben a Merkúr, Szuper és a Harmopan üzleteiben, illetve a Réka gyógyszertárban kártyával vásárlók felírhatták a pénztárjegyre a támogatni kívánt szervezet sorszámát, majd a szalagot a kiszolgálóknak adhatták oda, ily módon voksolva a pályázók valamelyikére. Pályázók számolták a nyugtákat A szavazás határideje december 1-je volt - eddig az időpontig összesen 1248 érvényes szavazatot adtak le az udvarhelyi boltokban - tájékoztatott Péter Attila programfelelős. A Pro Life Alapítvány kézműves-tevékenységek alapanyagára, a cserkészek ernyőszervezete táborok során használatos konyhai eszközökre, a kismamák szervezete pedig rendezvénysátorra igényelt támogatást, összesen 11 870 lej értékben. A fennmaradó 130 lejt visszautalják a vidéki alapba, amelyre jövő ilyenkor ismét pályázhatnak a civil szervezetek - tudtuk meg Péter Attilától, aki hozzátette, a következő, nem feltétlenül civil szervezeteknek szóló Ön dönt! programot jövő év elején tartják. A szavazatokat szerdán délelőtt számolták össze az SZKA Kossuth udvarbeli székhelyén - a számlálásnál segédkezett Istók Emőke a Pro Life Alapítvány részéről, Jakab Krisztina a Csicser Lovarda Egyesülettől, illetve Farkas János az Udvarhelyszéki Cserkészekért Egyesület képviseletében. A szavazatok szortírozása jó hangulatban zajlott, az egyesületek rövid és hosszú távú közösségi céljaikról is bizakodón nyilatkoztak. ■ Borítékbontást tartottak szerdán a szervezők. Két hét szavazatait dolgozták fel P. BUZOGÁNYI ÁRPÁD : Szöszmösztörténelem Senki nem emlékszik már, hogy ki vetődött hamarabb a hatalmas szőnyeg ablak felőli részére, az ős Szösz, vagy pedig az ős Mösz. Szöszék azt állítják, hogy az ő ősük telepedett meg ezen a hatalmas területen, ám ha mégis megkérdezné valaki a Mösz nemzetséget, ugyanezt mondanák, csak az ős Möszt magasztalnák honfoglalóként. Azt ugyan egyik büszke népség sem tudhatja, hogy a szőnyegnyi tér bármekkora nagynak is tűnik, mégis csupán egy szőnyeg. Olyan hirtelen haraggal bizonygatták igazukat hosszú őszi napokon át, hogy közben észre sem vették: rajtuk kívül hány meg hányféle népség talált menedéket ezen a határtalannak tűnő helyen. Nem is fordultak döntőbíróhoz, hiszen egyik sem mondott volna le semmilyen bizonyíték láttán erről az ősi felmenőhöz kapcsolódó eredetmondáról. Pedig ha úgy tettek volna, meglepő helyzetbe kerülnek. Ugyanis egy Szösz meg egy Mösz nemzetbélit egymás mellé állítva az idegen alig lát köztük vajmi kis különbséget is. Ám azt már senki sem tudta, miről, kiről kapták nevüket Möszék, illetve kinek a neve maradt fenn a Szösz náció között a végtelennek tűnő időben. Tényleg, mindkettő parányi gyapjúszálak kusza és finom, rendkívül könynyű és szinte véletlenszerű fonadéka, összekuszálódása. Ők azonban meszsziről is első látásra felismerték, hogy közülük való, vagy a másik területről származó egyedről van-e szó. Ugyanis az idők során, már úgy az október végi esőzések idejére külön-külön éltek a területen. Egyik népség az ablak, másik a kályha felől. Köztük pedig, mint valami nemzetközi szervezet által létrehozott semleges zóna, jó arasznyi senki földje terült el. A régebbi nemzedék, melynek porosra fehéredett a szakálla, még hallott arról, hogy valamikor, időtlen időkben, talán úgy szeptember közepén lehetett, az egész területen most már elítélhető összevisszaságban éltek szöszök és möszök. Magyarázatot azonban már senki nem tud arra, miért is különültek el egymástól ilyen határozottan. Mert szösz ide vagy mösz oda, egy szöszmösznek jóval nagyobb esélye volt a megmaradásra. Vezetőik identitásról és élhető környezetről beszéltek, ha erről esett szó, de logikus magyarázattal senki nem is próbált előállni. Szöszségük és mészségük megélése csupán a saját térfélen volt lehetséges. Persze éppen azért, mert át sem merészkedtek a másik területre, csak úgy, kíváncsiságból, alapos ok nélkül. Sőt, jó ideje bőszen védték sajátnak tartott területüket, mégpedig a legádázabb és talán a legaljasabb módon. Lángfakasztó szerkezeteket hoztak be valahonnan, először Möszék, ám hamarosan kiderült, hogy Szöszék is rendelkeznek ilyenekkel, mégpedig a levegőben néha messzire libegő, kémkedésre kiképzett egyedek jelentése szerint ugyanolyan típusúval. A fegyverkezést már visszafordítani nem lehetett, nyíltan sosem vallották be a másik félnek, hogy őket is alaposan becsapták... Nagy ára volt ennek a haditechnikának: legféltettebb kincsükből, a magukénak tartott területből adtak át hatalmas felületet a fűrészporszerű idegeneknek. A gyilkos megoldás nyilván nem csupán a betolakodó Szösz vagy Mész nembélieket semmisítette volna meg, hanem saját fajtájukat is örökre elrobbantotta volna. Ennek ellenére mégsem tudták rábírni a másik felet, hogy egyszerre mondjanak le a lánglehetőségről. Történt azonban, hogy egy hatalmas csapás során viharként szippantotta a mennybe valami szörnyűség Szöszéket meg Meszéket is, alig maradt belőlük... A maradék erők úgy vélték: legjobb alkalom a legyengült szomszéd területének elfoglalására. A két vezér megküzdött... volna, ha közben újra nem áll be a már ismert vihar. A két vitéz együtt menekült volna, ha tud... Ugyanis a pusztító erejű szél egybesimította a két daliát, szálacskáikat már sosem lehetett volna szétválasztani. Szőnyegbe préselt, furcsa vázuk emléke Szöszmösz néven maradt fenn történeteikben. Hatalmas lény lehetett, erősebb és vastagabb minden addigi Szösznél vagy Mösznél. Hibridnek nevezték volna, ha példája nem lett volna ragadós: egy-egy Szösz és Mösz az időtlenségbe visszanyúló ellenségeskedés helyett inkább vérszerződést kötött, hogy esélye legyen ellenállni egy majdan még elkövetkező viharnak. Mert szösz ide vagy mösz oda, egy szöszmösznek jóval nagyobb esélye volt a megmaradásra, így telt meg lassan szöszmösszel a szőnyegnyi terület. Mivel egyaránt tartoztak Szösz és Mösz népéhez is, feloldódott és idővel eltűnt az identitásból fakadó konfliktus. Mert ugyan miképpen égethetné ki magából a Szösz vagy éppen a Mösz felét akármelyik szöszmösz is? ■ s -----1 : OO ] co : I—JI