Udvarhelyi Híradó, 2016. április (27. évfolyam, 63-83. szám)

2016-04-08 / 68. szám

3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 25 lej ““Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT : Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szu­szer-Nagy Róbert ■­ Főszerkesztő: Szőke László Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos, Mihály Csaba (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István(korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Barabás Alpár, Bódé Barna ■ Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. IA megjelent írások nem feltétlenül ! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. © VBannai» ELŐFIZETESEKERT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza. lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uh@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218­340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó , 2016. április 8-10., péntek-vasárnap I A nemrég kapott hetvenezer lejjel ki fogják egészíteni az utcák modernizálására elkülönített 500 ezer lejes pénzkeretüket, fetüket, így Oroszhegyben le­aszfaltozzák a Diafalvi telepü­lésrészt, valamint a Szérű ut­cát, Székelyszentkirályon pe­dig a Balázs-domb nevű részt. Székelyszenttamáson a Temp­lom utcát fogják korszerűsíte­ni, ott valószínűleg kockakób.­„Ezeket hamarosan elkezdjük, ha az idő is engedi" - fogalma­zott Bálint Elemér Imre. Hozzá­tette, máshol is terveznek asz­faltozásokat, ám a jelenleg ren­delkezésükre álló összeg csak az említett utcák javítására ele­gendő. ■ Jutalmazták Oroszhegy vezetőségének nagylelkűségét Utcákat korszerűsíthetnek Hetvenezer lejt kapott az áfavisszaosztásból származó pénzkeret­ből útmodernizálás­­ra Oroszhegy, amiért a község lemondott a korábbi pénzek egy ré­széről Székelyderzs és az udvarhelyi Bányai János Műszaki Szak­­középiskola javára. Oroszhegy község há­rom településén fog­nak utcákat korszerű­­ síteni. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND T­öbb fejlesztési projekt is elkezdődhet Székely­­derzsben Oroszhegy veze­tőségének köszönhetően, amely a Bányai János Műszaki Szak­­középiskolában induló maró­gép-kezelői képzést is támogat­ta. Ennek érdekében lemond­tak az áfavisszaosztásból szár­mazó pénzek egy részéről, az­az több mint ötvenezer lejről. Oroszhegy gesztusát a megyei tanács értékelte, így hetvenezer lejt utalt ki a községnek utak korszerűsítésére a központi költségvetésből a megyének ki­utalt, áfavisszaosztásból kapott célirányos pénzekből - tudtuk meg Incze Csongortól, a megyei intézmény alelnökétől. Három településen modernizálnak Bálint Elemér Imre, Orosz­hegy polgármestere elmondta, különösen fontosnak tartották, hogy segítsék a Bányai János­­iskola törekvéseit, mivel a köz­ség lakói közül sokan tanul­nak, illetve dolgoznak Udvar­helyen, így lényeges, hogy meg­felelő szakmai képzést kap­hassanak. Székelyderzsnek szolidaritásból segítettek, hi­szen a község vezetősége rosz­­szul pályázott az áfából szét­osztott összegre, így pénz nél­kül maradtak. A nemrég kapott hetvenezer lejjel ki fogják egészíteni az ut­cák modernizálására elkülö­nített 500 ezer lejes pénzbo­rítást készítenek, mivel a falu­képbe az illik a legjobban - ma­gyarázta a tisztségviselő. Az utca 2,5-3 méter széles lesz. Oroszhegyben két utcát is le fognak aszfaltozni ARCHÍV FELVÉTEL: FARKAS ANTAL OLÁH ISTVÁN A négyes szorzón is tú­ lakott a szomszédban egy öreg fes­tő, mindenki csak Krikszkraksz bácsi­nak ismerte. Nem vitás, rászolgált erre a ragadványnévre, aki csak a műterem­nek kinevezett fészerben nézelődött az udvar végében, megállapíthatta, hogy Krikszkraksz bácsit a krikszkrakszai után tényleg úgy kell hívni, más név egyáltalán nem illik rá. Utólag persze megokosodtunk, és arra is rájöhettünk, hogy a nonfiguratív festészet egyik ha­zai mestere volt a maga korában, ami­kor a kordivat (és nyilván más egyebek) ösztökélésére okosképű kollektivistá­kat festettek, akik elégedetten számol­ják ki, mennyit kaptak osztalék fejében. Vagy gyári munkásokat, amint az öt­éves tervet négy és fél év alatt teljesítik az eszterga fölé hajolva. Krikszkraksz bácsi képein ilyesmik egyáltalán nem voltak láthatók, s ami igen: kisebb-na­­gyobb különböző színű négyzetek, kö­rök, gúlák, számtalan pont, a kicsiktől az egészen nagyokig, úgyhogy ha nem mondja, még véletlenül se találjuk ki, hogy mi micsoda. Ámde a festő is ha­landó - még ha méltatói a posztumusz tárlaton halhatatlannak is mondják, ami azért az esetek többségében erős túlzás - elég az hozzá, hogy Kriksz­kraksz bácsi meghalt, és a hátramaradt rokonság (családja nem volt neki), lel­kesen leltározta fel a hagyatékot. - Úgy nézzétek, hogy itt egyetlen éjszaka le­forgása alatt minden kép a tegnapi ár­nak legalább négyszeresére ugrott - je­lentette be az unokaöcs, aki banki tiszt­viselő volt, tehát ha valaki, akkor ő ér­tett a pénzhez. Amikor pedig a helyi lapban megjelent egy ötsoros nekro­lóg, helyesbített: most már hat-hétszer A nonfiguratív festészet egyik hazai mestere volt a maga korában, ami­kor a kordivat (és nyil­ván más egyebek) ösz­tökélésére okosképű kol­lektivistákat festettek, rés értéknövekedéssel számolhatunk. Aztán az egészből mégsem lett semmi, mert a kultúrbizottság egyszerűen ki­hagyta az őszi biennáléról Krikszkraksz bácsit, hivatalosan nem foglaltak állást, de mindenki tudta, az öreget azért ír­ták le, mert párt- és kultúrvonalon el­terjedt róla, hogy dekadens, és ez a jel­ző abban az időben egyet jelentett a ki­­átkozással. Minden ismétlődik, még ha kétszer nem is léphetsz ugyanab­ba a folyóvízbe, ezt nemrég újból meg­állapíthattam. Megint meghalt egy fes­tő, és azzal állít meg egy műpártoló fér­fiú, mintha megéreztem volna, hogy az történik, ami, mert két hónappal ez­előtt megvettem, és azt is elárulom ne­ked, nem sokért, három képet. Ameny­­nyit lejben fizettem érte, most ugyan­annyi, csak épp euróban. Hagyom az il­letőt, hadd örvendezzen az így rásza­kadt gazdagságnak, amiért meg se kel­lett dolgoznia. Még tiszta szerencse, hogy egy házat csak azért tudok meg­rajzolni, mert egy téglalapra én is rá tu­dok tenni egy trapézt, az ajtó-ablak sem gond. De ha festőzseni lennék se ülnék a vászon elé, rám ne játsszon a tőzsde, engem nem az ár, hanem az ér­ték kísér. Mindhalálig és azon túl? Ami­re mintegy cáfolatként érkezik a vá­lasz, mégpedig a legnagyobbtól, szüle­tésére három nap múlva emlékezünk, a magyar költészet napján: neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosó­poré, s élete, ha van érte még egy... Itt megállok, a négyes szorzón is túl. ■ CQ 1~-j AKTUÁLIS

Next