Udvarhelyi Híradó, 2017. augusztus (28. évfolyam, 145-166. szám)
2017-08-02 / 146. szám
2 ■ Udvarhelyi Híradó ■ 2017. augusztus 2., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 25 lej 70 lej 1 hónap 3 hónap 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej ""“"süíradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Széchely István Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Dávid Anna Júlia, Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Kovács Eszter, Pál Gábor,Veres Réka (aktuális) Fazakas László (bírósági tudósító) Zályi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Bordi Tamás, Csáki Ferenc, Szász Éva .apmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Bodó Barna Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218 361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, aki hordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. E-mail: 535600, Székelyudvahely, Szentimren.psz. Telefon: 0266-218 361 , ub9udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetesiudvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218 340 tel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. A nemzeti hős előtt tisztelegtek Keresztúron Petőfire emlékeztek Közös vacsorával indították a szervezők a Petőfi-hét eseményeit és a kistérségi napokat a Székelykeresztúron. Hétfőn este, a költő halálának emléknapján utolsó feljegyzett vacsoráját idézték fel az esemény részvevői a Gyárfás-kúria udvarán. A Gyárfás-kúria udvarán gyűltek össze a székelykeresztúriak, hogy a helyi önkormányzat által szervezett közös vacsorán emlékezzenek meg Petőfi Sándor százhatvannyolc évvel ezelőtti, utolsónak vélt estéjéről. A patinás épület udvarán több mint kétszázan, zömében helybéliek ültek asztalhoz, miután a főtéri szobornál a Polgári Fúvószenekar 1895 közreműködésével koszorúzással tisztelegtek a nemzeti hős emléke előtt. Párhuzam a két vacsora között Sándor Zsigmond Ibolya, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy az 1849. július 30-ai este eseményeit a Varga Zsigmond által Gyárfás Endre földbirtokosnak írt levélből ismerjük. Ugyanakkor Barabás Endre gazdasági szakíró 1904-ben összefoglalta az épület egykori bérlője fiának, ifjabb Varga Zsigmondnak a beszámolóját a Vasárnapi Újságban. Ebből olvasott fel hétfői beszédében Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere is. A leírás szerint Bem tábornok kisebb csapattal érkezett Székelykeresztúrra idősebb Varga Zsigmondhoz, aki akkor az udvarházat bérelte. Petőfit bivalytejes és túrós puliszkára hívta meg, ezért a hétfői megemlékezésen is ezt szolgálták fel a jelenlévőknek. Az említett szövegrészletből azt is tudni, hogy Vargha Róza felkérésére Petőfi elmondta egyik versét, és később újabb kérésre háromstrófás költeményt írt emlékkönyvébe a vacsora kedélyes hangulatáról, valamint a bivalytejes és túrós puliszka ízletességéről. Ifjabb Varga Zsigmond szerint éjfélig mulattak, majd mindenki távozott. „Búcsúzáskor Petőfi megígérte, hogy ha a csata szerencsés kimenetelű lesz, még visszatér ide" - tette hozzá Sándor Zsigmond Ibolya. A házigazda fiának beszámolója szerint éjfél után Petőfi vélhetőleg a Szakál-féle vendéglőbe ment tovább mulatni a tisztekkel. Hagyományt teremtenek A hétfői ünnepségen a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai rövid verses összeállítással, valamint levélrészletek felolvasásával idézték fel Petőfi Sándor és Arany János barátságát, majd ifjabb Sípos Dezső és Kóré Mózes muzsikáltak. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint a rendezvénnyel igyekeztek követni a legendás este leírását, éppen ezért tartották az eredetivel azonos időpontban, fogyasztottak túrós puliszkát és énekeltek közösen. Szeretnék, ha ezzel hagyományt teremtenének és a Petőfi-emlékhelyként számontartott kisváros kuriózumává válna az esemény. VERES RÉKA FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Közös vacsorán emlékeztek meg a költőről P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Nyár közepén Termelés szempontjából az elmúlt hónap bizonyára országos mélypontnak számít. És nem a nagy hőség meg az annak következményeként csökkent munkakedv miatt. Hanem a nyári szabadságok okán. Aki teheti, a legmelegebb hónapban szabadságol. Lehet akkor fürdőzni, netán napozásra is gondolni annak, aki még nem elég barna színű. Nem kell magunkkal hurcolnunk sok meleg ruhát, hanem könnyedén, egy szál ingben, blúzban tölthetjük a napokat. Ennek pedig nagy a varázsa, ugyanis az elmúlt hónapokból fél évet töltöttünk jórészt bent, a lakásban. Vastag kabát, sál és sapka, kesztyű mostanra a szekrények legaljára került, némelyikünk tán azt sem tudná hirtelen megmondani, pontosan hová... A költekezést tekintve azonban a nyár messze kimagaslik. A téli egy forró tea helyett palack vizekkel, sörökkel, üdítőkkel kell számolni, és persze a fagylaltozást se felejtsük ki a sorból! Aki pedig hosszabb időre kirándul, üdül, még csak megközelítő számvetés szerint is havi fizetést ver el pár nap, alig másfél hét alatt. A vendéglátóipar és a kereskedelem pedig ebből él, a megnövekedett forgalmat eleve betervezik, az évi költségvetés bevétel rubrikájában szépen gömbölyödnek a számok. Nem csupán az ő örömükre, hanem a költekezők megelégedésére is. Legtöbb esetben. A pénz elköltésének kellemes módjáról ugyan még nem olvastam tanulmányokat, de nem kell hosszú heteket igénylő adatgyűjtésbe kezdenünk, ha ezt saját magunknak is bizonyítani akarnánk. Elég csak arra gondolni, hogy a két vagy másfél nemzedékkel korábbi esti pihenések és beszélgetések mennyire megváltoztak. A kapuba kiülő, a napi munka után kissé megszusszanó emberek látványa kezd eltűnni még kisebb falvainkban is, helyette a teraszokon való sörözések, a kerti partik zajosabb műfaja jött be divatba. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy ehhez a mindennapi pihenéshez is pénz kell... Mert nem vihetjük otthonról a jó hideg kútvizet, ugye, mert manapság ásványvizet iszunk inkább. Pár évtizeddel korábban egy kútásótól kérdeztem: kerülhet-e pénzbe a víz? Mármint az olyan kútvíz, amit a falu kútjából vagy szomszédokéból merítünk. Megdöbbenten válaszolta: nem! Ehhez képest pedig egyre drágábbá vált az ivóvíz, főleg az utóbbi évtizedben. Bár nevetségesnek tűnik, hogy a borvizek országában dollárnyi, eurónyi összeget kérnek fél liter ásványvízért, ennél csak az döbbenetesebb, hogy oda is adjuk... Az augusztus a nyári élményszerzés utolsó lehetősége. A hónap utolsó harmada már fürdésre, kinti úszkálásra nem nagyon alkalmas, a hideg reggelek és esték miatt sem. Eddig kellett nyomni a gombot, ha valaki különleges élményekre vágyott. Mármint itthon, mert a görög tengerparton október elején is lehet fürödözni. Még a tanév befejezése előtt hirdették a nyári táborokat, nyelveket, népi mesterségeket lehet tanulni, egyéb érdekes dolgokba belekóstolni. A felnőttek pedig, ha nem elégednének meg a vidékünkben dombok, erdők látványával, tengerparti nyaralást terveztek. Igaz, a környékbeli erdei-mezei barangolásokról jórészt lemondunk. Hát így lesz gazdasági tényező a medve. Persze azt sem feledhetjük, hogy a pihenőszabadságnak nevezett idő alatt sok család lakását meszeli, kerítést újít fel, járdát önt, vagy éppen építkezik. Meg szénázik, a veteményesben kapálgat. És persze vannak, akik külföldi munkát vállalnak, távoli országokban. Mert a keresetet jó lenne kiegészíteni, vagy éppenséggel olyanok is vannak, akik nyáron kereshetik meg a következő időszakra szükséges összeget. Ennélfogva nem éppen demokratikus ez a nyár, legalábbis nekünk