Udvarhelyi Híradó, 2018. január (29. évfolyam, 1-20. szám)
2018-01-26 / 17. szám
ft SZERKESZTŐSÉG CÍME:_______________________________________________________FONTOS! ! і SZERKESZTŐSÉG u”Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Széchely István Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Kovács Eszter, Pál Gábor,Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor(sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Bordi Tamás, Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. TgT ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218 361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: nhiudvarhelyi-hirado.ro marketingioiudvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyihirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fan: 0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó , 2018. január 26-28., péntek-vasárnap Megpróbálják bevonni a munkaerőpiacra az alacsonyan iskolázott fiatalokat Nem tudni, hányan vannak komoly felmérésre készülnek a munkaerőelhelyező ügynökségek, hiszen nem tudni, valójában hány iskolázatlan, munka nélküli fiatal él az országban. A cél, hogy igényeikhez és képesítésükhöz mérten munkához juttassák az ifjakat. Az országosan meghirdetett pályázat célja, hogy a munkaerő-elhelyező hivatal felmérje, hány olyan 16 és 24 év közötti fiatal van az országban, aki nem fejezte be iskolai tanulmányait, nem vesz részt felnőttképzésben és nem dolgozik" - közölte Jánó Edit, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársa. Hozzátette, azért ezt a korcsoportot célozza meg a program, mert - a 45 év fölöttieket leszámítva - körükben legmagasabb a munkanélküliség. A program már azért is jól jön, mert korábban nem készült felmérés arról, hogy valójában hány alacsonyan iskolázott, munka nélküli fiatal van az országban. A munkaerő-elhelyező ügynökségeknél csupán azok szerepelnek, akik valamilyen támogatást kapnak. „Nagyon sok fiatal nem szerepel az adatbázisunkban, nem tartozik sehova. A héten lekértük a statisztikát a tanügytől azokról, akik elhagyták az iskolát, emellett a felnőttképző bizottságnál is érdeklődtünk azokról, akik időközben tanfolyamokon vettek részt, mivel ők nem esnek bele a célcsoportba. Ugyanakkor a helyi polgármesteri hivataloktól is segítséget kérünk, hiszen azt sem tudjuk, hányan vannak külföldön" - sorolta Jánó Edit. Az adatbázis csupán az első lépés, a továbbiakban lehetőség lesz képességfejlesztésre, így alapszintű írás-olvasásra, számtanra tanítani az érintetteket. „Több uniós pályázati kiírás van ilyen programokra. A mostani pályázat célja is az, hogy a fiatalok legkevesebb negyven százaléka munkát találjon és legalább fél évet dolgozzon egy helyen" - mondta Jánó Edit. Tapasztalata szerint a súlyos munkaerőhiány következtében a vállalkozók egyre nyitottabbak, nagyon sokan keresnek segédmunkást, akiket idővel betanítanak, így az alacsonyan iskolázott vagy iskolázatlan fiataloknak is nő a munkavállalási esélyük. Jelenleg Hargita megyében a munkanélküliségi ráta 4,83 százalék, 6542 munkanélkülit tartanak számon, közülük 984 a fiatalabb generációhoz tartozik. Többségüknek megvan a nyolc általánosa, néhányuk szakiskolát is végzett, azonban 411-nek szinte lehetetlen elhelyezkednie, hiszen gyakorlatilag analfabéták, mindössze egy-két osztállyal. Székelyudvarhelyen a munkanélküliségi arány két százalék alatt van. Az ügynökség jelenlegi adatai szerint a bejelentett 417 munkanélküli közül 68 fiatal. DÓSA ILDIKÓ Legalább segédmunkásként kaphatnának munkát ILLUSZTRÁCIÓ: BARABÁS ÁKOS OLÁH ISTVÁN r—Joo CD r-~J =CD A Spiegel Online a hecckampányról A Spiegel Európa legnagyobb hírújságainak egyike, Németország legbefolyásosabb és legolvasottabb lapja, hetente több mint egymillió példányban jelenik meg Hamburgban, ezt írja a tájékoztató. Honlapját, amire bárki rányithat, havonta ötmillión látogatják meg. Január 21-én egy fölöttébb érdekes írás jelent meg a Spiegel Online magasában. Felcíme: A magyar kisebbség Romániában, címe pedig az exkormányfő ominózus kijelentése rólunk, idézőjelben. Készakarva nem ismétlem, egyrészt mert mindenki tudja, miről van szó, másrészt pedig mert gyűlölöm a gyűlölködést. Minden szinten, és itt, tudjuk, a legmagasabb fokozatra kapcsolt az illető, rangja okán vehetjük nyugodtan államhatalmi kinyilvánításnak. Az írás szerzője René Verseck újságíró, aki Közép- és Délkelet-Európa problémáira szakosodott. Jó ideig több német lapnak, tévé- és rádióállomásnak volt tudósítója, több évet élt Budapesten, majd Bukarestben, illetve a kisebbségi kérdés vonatkozásában számunkra nagyon fontos városokban, Kolozsváron meg Csíkszeredában. Könyvet is írt Romániáról, Münchenben jelent meg. Figyeljünk csak akkori jellemzésére: Románia az ellentmondások országa. A nagyvárosokban vékony, de gyarapodó középosztály nyugatiasan él, viszont egész régiók rekedtek meg valami muzeális elmaradottságban. És ami legalább ennyire meggondolkoztat: a kisebbségi kérdésekben a központosított hatalom akarata érvényesül. A terjedelemre sem csekély beszámoló tartalmát nincs miért ismertetnem, mert ugyanazt mondja el az európai olvasónak, ami a hazai magyar és anyaországi sajtót napokon keresztül lázban tartotta. Szerinte is hecckampány, és nem is kicsi hiszterizálja Romániát, a politikusokat, akik a válságból válságba bukdácsoló szocdem - liberális-demokrata tandemet nem tudják elindítani. Az autonómiakérdés vörös posztó az országban, bár Európában ott a katalán, a dél-tiroli, a finnországi svédek párhuzama. René Verseck a régió múltját is fölemlegeti, hogy 1918- ig Magyarország része volt Erdély, s a román állam az EU-s csatlakozás folyamatában felvállalta, hogy felhagy a sok évtizedes (idén pontosan százéves - szerk. megj.) elrománosítási politikával, biztosítja a tanulás jogát anyanyelven az óvodától az egyetemig, és ahol a kisebbség számaránya meghaladja a lakosságszerkezet húsz százalékát, lehetővé teszi, hogy a közigazgatásban, a közhivatalok gyakorlatában magyarul is ügyintézhessenek. Mindebbe színleg bele is ment az állam, valójában viszont minden maradt a régiben. 2014-ben Klaus Johannis államelnökké választása sok román elégedetlenségét váltotta ki, mert (igaz, hogy román állampolgár, de vigyázat, ez az én zárójeles beszúrásom) német nemzetiségű. Az is tény, hogy a magyaroknak és romáknak sokkal nehezebb a közszolgálatban elhelyezkedni, mint a született románnak. A 2007-ben elkezdődött egyeztetések (iskolai tankönyvek, rendszeres kétoldalú találkozások) megfeneklettek, a hecckampány egyre erősebb, a romániai magyarság politikusait szeparatizmussal vádolják. Mindenekelőtt azért, mert a Székelyföld autonómiastatútumát benavigálták a köztudatba. E régióban az erdélyi magyarság körülbelül nyolcvan százaléka él, nemzettudatuk nagyon erős, mindamellett az ország egyik legszegényebb vidéke, ezt épp az autonómia megszerzésével akarják orvosolni. René Verseck szerint így sem, úgy sem, sehogysem jó év 2018. Centenáriumi év, mert Románia akkor kerekedett ki Erdéllyel, Bukovinával, Besszarábiával. Az erősen nacionalista hangütésű ünnep és az állandósult belpolitikai válság nehezen fér meg egymással. Magyarországon áprilisban parlamenti választások lesznek, az anyaország feltett szándéka bizonyítani, hogy a hatalom igenis rászolgált a határon túliak bizalmára. AKTUÁLIS