Udvarhelyi Híradó, 2018. január (29. évfolyam, 1-20. szám)
2018-01-31 / 20. szám
Udvarhelyi Híradó ■ 2018. január 31, szerda 1 Ш ІГА«« Fazakas Szabolcs a tízéves Legendáriumról, a tizenkét részes rajzfilmsorozatról, a projekt új arculatáról Székelyföldi legendák új köntösben Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli idén a Székelyföldi Legendárium, amely több száz legendát gyűjtött össze,dolgozott fel, valamint népszerűsített a gyerekek körében. Fazakas Szabolcs, a kezdeményezés ötletgazdája a projekt indulásáról, a sikerekről és a jövőbeli tervekről mesélt lapunknak. A Székelyföldi Legendárium 2008-ban indult civil kezdeményezésként. Hogyan és milyen céllal jött létre ez az egyedülálló projekt? - Az elején az egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy minél több embernek mutassuk meg a mi kicsi világunkat, kultúránkat. Először csak Hargita megyére vonatkozólag akartunk térképet készíteni, de a legendák „átnyúltak" a megyehatárokon túlra. Orbán Balázzsal összegyűjtöttük a mondákat, ezek helyszíneit megjelöltük a térképen, így szépen kirajzolódtak Székelyföld körvonalai. Kezdetben csak ennyink volt, aztán egyre több anyuka és tanító mondta nekünk, hogy a gyerekek könyvből szeretnék olvasni ezeket a történeteket - a papíralapú térképen a helyszínek és az útvonal volt feltüntetve, és csak a honlapunkon lehetett olvasni a legendákról. Akkor jött az ötlet, hogy készítsünk egy könyvet: a Székelyföldi Legendárium első tízezer példányát kinyomtattuk, és most már közel ötvenezernél tartunk - mi lettünk a saját magunk kiadója. Később elkezdtünk játékokat készíteni, aztán jött az ötlet, hogy rajzfilmet forgassunk - öt évig készítettük az első részt. Hárman kezdtük ezt a projektet, most pedig több mint harminc emberrel dolgozunk. Kezdetben nem gondoltam, hogy ebből meg lehet élni, s nemcsak én, hanem rajtam kívül még harminc ember. - Milyen szerepet tölt be most a Legendárium-projekt Székelyföldön, mivé nőtte ki magát? - Egyre többen figyelnek ránk, több minden kötődik a projekthez, és már a helyi turizmus fellendítésébe is belekapcsolódtunk. A székely legendákat új köntösben tárjuk a világ elé, a gyerekek elé. Nem felejtjük el, hogy honnan indultunk - ezt sosem szabad. Kezdetben a piacon is árultuk a könyvünket, ellátogattunk rendezvényekre, mindenfelé jártunk, hogy ismerjenek meg az emberek. Az elején sokan balgának néztek Székelyudvarhelyen, egyszerűen nem fogták fel, hogy ezekből a legendákból mennyi mindent ki lehet hozni, sőt a mondák még gazdasági szinten is a közösség szolgálatára tudnak lenni - és a turizmusban ez még mindig nincs kihasználva. Magyarországon, a nyugati országokban mindenhol legendák kötődnek a turisztikai helyszínekhez. Seer László mondta annak idején, hogy ez egy úgynevezett social project lesz, hogy el fog burjánzani, és most már tudom, hogy mire célzott. - Tíz év alatt nagyon sokat fejlődött ez a magánkezdeményezés, több irányban is terjeszkedett. Mivel tartották fenn a figyelmet, mi lehet a siker titka? - Megfogadtuk a közösség tanácsait, odafigyeltünk az anyukák, nagymamák, családok igényeire, és így formáltuk a Legendáriumot. Az tény, hogy sokszor hittünk és belevágtunk olyan dolgokba, amelyeket nehezen lehetett megvalósítani, de így utólag azt mondom, hogy egyáltalán nem bánom, mert megérte. Az is fontos tényező, hogy minden termékünket itthon állítjuk elő, és mindegyik egy-egy legendához kapcsolódik. Most már van körülbelül 15 féle termékünk: legendagyűjtemény, hangoskönyv, színező, különféle játékok. - Mivel foglalkozik jelenleg a Legendárium csapata? - Jelenleg a tizenkét részes rajzfilmsorozaton dolgozunk. Pár napja megjelent az új rajzfilmünk, Szór Manó krónikái címmel, amelyben Szór Manó mesél Szent Lászlóról, illetve a kerlési csatával ismerkedhetnek meg a nézők. Ez oktató jellegű kisfilm, amit bemutattunk a tanároknak és nagyon tetszett nekik, ezért fogják majd használni az iskolákban. Ennek a premierje valamikor februárban lesz a székelyderzsi templomban, mert ugye erről szól a rajzfilm. A másik projektünk a Kárpát-medencei magyar Legendárium, amelyet a Székelyföldi Legendárium szellemiségében, stílusában készítünk el. Lesz egy egységes térkép is, amelyen háromezer legenda fog szerepelni, azt nem tudom, hogy mekkorába fogjuk kinyomtatni, de valahol szeretnénk majd egyben kiállítani. Nagyjából egy-két hónap szükséges egy ilyen térkép elkészítéséhez, a történeteket már összegyűjtöttük, csak ezeket még fel kell dolgozni, valamint elkészíteni a rajzokat. - Milyen célokat tűzött ki maga elé a csapat, hogy képzeli el a Legendárium további öt-tíz évét? - Egyelőre az említett projekteket szeretnénk megvalósítani. Nagyon fontos, hogy elkészüljön a rajzfilmsorozat, mert anélkül a stúdió nem igazán tud működni, és csak úgy tudnánk bekerülni a nemzetközi körforgásba. Jó lenne kicsit fellendíteni Szejkefürdőt, rendbe hozni a környéket, ott lesz a Mini Erdély-рагк, és oda szeretnénk vinni a rajzfilmstúdiót is. Ha az animációs sorozat befut, arra tematikusan rá lehet építeni egy meseparkot vagy akár aquaparkot. Az idei Mátyás király-emlékév kapcsán elkészítjük a Mátyás király legendáriumot és térképet. Fontos megemlíteni, hogy a Székelyföldi Legendáriumnak új arculata lesz: a térképen szereplő várakat kicseréljük, Gyöngyössy János történeti grafikus közreműködésével úgymond erdélyiesítjük, székelyföldiesítjük a várakat. Tehát a lehetőségek korlátlanok, azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz öt év múlva, de az biztos, hogy a Legendárium projekt létezni fog, mert az ötletek folyamatosan jönnek, és azokat igyekszünk megvalósítani. BEDELAURA FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Fazakas Szabolcs: megfogadtuk a közösség tanácsait, így formáltuk a Legendáriumot Talált tárgyak osztálya FORRÁS: FACEBOOK/SZÉKELYUDVARHELYI HELYI RENDŐRSÉG A talált, illetve eltűnt tárgyak visszaszolgáltatását megkönynyítendő virtuálisan is akcióba lépett a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség. Látva a szociális hálón a különféle személyes tárgyak keresésére vagy megtalálására vonatkozó megosztásokat, és felismerve a gyors hírközlés előnyeit, Facebookcsoportot hoztak létre, ahol közzéteszik az általuk megtalált vagy a székhelyükre beadott tárgyak fotóit. Reményeik szerint hatékonyabb lesz, ha egy szerv kezeli felelősen ezt a kérdést. A szélhámosság kiküszöbölésére a feltöltött felvételeken eltüntetik a kisebb tárgyak ismertetőjeleit, amelyeket csak a valódi tulajdonos tudhat, és ezt a beazonosításkor megerősíti. Nagyobb dolgok esetén csak szűkszavúan fogalmahirdetést tesznek közzé, az érdeklődőket pedig keresztkérdéseknek vetik alá. Mint László Szabolcstól, a helyi rendőrség vezetőjétől megtudtuk, különböző tárgyak vannak birtokukban, a kulcsoktól a pénztárcákig, a legértékesebb „kapás" pedig három kerékpár volt eddig, melyekből kettő már visszakerült gazdájához. A személyi iratokat a bennük szereplő cím alapján „házhoz szállítják". „Lopás vagy rablás esetén a pénzt eltulajdonítják, a pénztárcát meg a tartalmát ideoda eldobálják. Ha mindez télen történik, és csak tavasszal, a közterületek takarításakor kerül elő, fennáll a lehetősége, hogy addigra a tulajdonos már új igazolványt készíttetett. Ilyenkor semmis lesz a megtalált irat" - példálózott László Szabolcs. A helyi rendőrség székhelyén, akárcsak az elkobzott javaknak, erre a célra elkülönített raktárhelyiségben gyűjtik a talált tárgyakat. A kulcsokat, erszényeket zárt szekrényben tartják. „Hogy felelősen és megfelelőképpen tároljuk őket, illetve ne keveredjenek a saját holminkkal" - magyarázta az intézményvezető. A beszolgáltatás és az ügyintézés egyaránt szabályozottan működik. „Ha bárki talál valamit, és jó szándékkal visszaadná a tulajdonosnak, a legkönnyebb formája, hogy bemegy a rendőrségre, mert valószínű, hogy aki elvesztette, szintén ott jelezte az ellopás vagy eltűnés tényét. Amikor átvesszük a talált tárgyat, jegyzőkönyv készül, hogy ki hozta be és milyen állapotban, milyen körülmények között vettük át, hogy fel se merüljön a mi gondatlanságunk" - tájékoztatott László Szabolcs. Ha valaki megtartja a talált tárgyat, addig, amíg nem tudja, kié, nem minősül lopásnak, hiszen bármikor visszaadhatja az időközben felbukkanó tulajdonosnak. Végezetül a parancsnok még felhívta a figyelmet az alakulat Facebook oldalára, ahol hasznos információkat szolgáltatnak a lakóknak az útviszonyokról, katasztrófákról, ugyanakkor bepillantást engednek a tevékenységükbe. KOSZTOLÁNYI KATA keresi gazdáját. A legértékesebb „kapások” kerékpárok voltak