Udvarhelyi Híradó, 2018. március (29. évfolyam, 41-62. szám)
2018-03-28 / 60. szám
FONTOS!_____________________________________SZERKESZTŐSÉG Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Füilöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Székely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön, kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóitrk felkeresik Önt otttmahan, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhMdvarhelyi-hirado.ro marketing Mdvarhelyi-hirado.ro hirdetes®ndvarlrelyi hirado.ro terjesztés#udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fentiebben hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 І Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. 2 Udvarhelyi Híradó ■ 2018. március 28., szerda FIZESSEN ELŐ MOST! 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej " шшшшштттштттт штат 1 hónap 25 lej A mulasztásokért bírságot kaphatnak a munkáltatók Indulnak az ellenőrzések A munkáltatók március 31-éig jelenthetik be a Revisal elektronikus nyilvántartóba az alkalmazottak bruttó alapfizetésével, kiegészítő juttatásaival és pótlékaival kapcsolatos mindennemű változást. Ezt követően ellenőrzésekre kerül sor, és bírságolni fognak a mulasztásokért. A módosításokra a társadalombiztosítási járulékok terhének a munkáltatókról a munkavállalókra történő átruházása miatt van szükség. A hozzájárulás január elsejétől terheli a munkavállalók bruttó fizetését. A sürgősségi kormányrendelettel módosított adótörvénykönyv szerint ugyanakkor ezzel egyidőben a befizetendő összeg két százalékponttal, 39,25 százalékról 37,25 százalékra csökkent. A munkáltató által korábban befizetett 22,75 százalékból 20 százalékot ruháztak át a munkavállalóra. Az adóhivatal számítása szerint a bruttó fizetés 35 százalékát tartja vissza a munkáltató és fizeti be a munkavállaló nevében. A 20 százalék átruházása után a munkáltató terhén maradt 2,75 százalék fél százalékponttal csökkent, 2,25 százalékra, ami fedezi a munkanélküli-segéllyel, a munkabalesetekkel, a betegszabadságokkal és a fizetés-garanciaalappal kapcsolatos költségeket. Az Agerpress hírügynökség által idézett tegnapi közlemény szerint a munkaügyi felügyelőség az év első három hónapjában széles körű kampányt folytatott, felhívva a munkáltatók figyelmét a munkaszerződések módosításának bejelentésére vonatkozó kötelezettségükre, mostantól pedig kezdenek ellenőrizni és bírságolni. ILLUSZTRÁCIÓ: KRISTÓ RÓBERT Januártól a bruttó fizetés nagyobb hányadát tartja vissza a munkáltató. Jelenteni kell a változást Gür-~-j Hová tesszük a lábunkat, és hol a fülünk? A kukoricaháncsból font lábtörlő és az emberi agy között nem gyakran vonunk párhuzamot, ám az egyik lehetséges érintkezési, helyesebben egymásra gondolási pont talán az lehetne, hogy mosás után megszárítják-e. A levelet tudvalévően beáztatják a munka, a feldolgozás előtt, aminek teljesen gyakorlati oka van, ugyanis könnyebb fonni, ráadásul nem is törik az anyag. A kérdést jobb föl se tenni, mert az agymosásnak nevezett tudatos ráhatás lehet, nincs is nagy tekintettel a nyersanyagra, mármint az emberi agyra, a hatás, a gondolkodásban bekövetkezhető változás a fontos. A lábtörlőt aztán el kell adni, házalnak vele az emberek, kínálják és dicsérik, hogy valahogy elkeljen, ám saját agyunkat, ugye, nem szoktuk dicsérni. Elképzelhetjük azt a tudományos-fantasztikus vagy merészen álmodozó szerzőt, aki a tudatformálások módozatait körvonalazza, ám gyaníthatóan messze előbbre járnak az aggyal foglalkozó kutatások, kísérletek. Milyen könnyű máson észrevenni, és milyen nehezen valljuk be, hogy mi magunk is makacsul ragaszkodunk egyik-másik sokat szajkózott vagy alig ismerős elvhez, tévhithez! A kettő között a különbség elsősorban nem a valóságtartalmában van, azt ugyanis mi magunk nem tudjuk ellenőrizni. Inkább a nekünk való tálalás módja érint meg, és attól hisszük vagy nem hisszük el. Eléggé egyszerűen hangzik, a valóság azonban, mint általában mindig, bonyolultabb, árnyaltabb. Mert bármennyit hallottunk, olvastunk például a nyugati vagy északi államok mindennapjairól, nem mondhatjuk, hogy ismerjük az ottani helyzetet. Még aki ott él, az sem. Egy részét, szeletét igen, de a teljes képet talán nem. Aki ezt állítja, azzal már érdemes szóba állni, meghallgatni. Még akkor is, ha nem akarok Skandinávia-szakértő lenni. Pedig milyen jól hangzana! És el is mondja: egyáltalán nem az a helyzet az úgynevezett no go zónákkal, vagyis az idegenek uralta, a helyiek számára nem biztonságos helyekkel, mint amit a magyar nyelvű sajtóban olvashatni. Mielőtt a részletekre figyelnék, az vonja el a figyelmemet, hogy íme, ismét itt egy olyan kifejezés, ami a magyar embernek semmit nem mond, mert semmit nem jelent. Vajon mi a jobb? A társadalmi kapcsolatok, a sokat emlegetett kommunikáció kedvéért, sikeressége érdekében használjuk mi is ezt az angol kifejezést? Vagy inkább mondjuk a saját nyelvünkön? Utóbbi mellett szól az a tény, hogy a nem magyar nyelvű beszélő amúgy is mindent a saját nyelvén nevez meg. Már nem is a svéd törvények szigorúsága érdekel, és nem is a bevándorlókra jellemző identitásváltás ragad meg. Ingyen és bérmentve be ne tedd a lábad szögeletnek nevezem el ezeket a helyeket, amelyeket, mi tagadás, még a televízióban sem szívesen néznék, nemhogy a saját lábam tenném oda. Minek az nekem? Hát tényleg nem akarok a téma szakértője lenni. Parajdi ismerősöm jut eszembe, aki valamikor elmesélte, hogy a helyi Ide, lábam, ne tova nevet viselő tánccsoport, majd civil szervezet megnevezését kellett az állam nyelvére fordítani... Mielőtt más hasonló, netán éppen mulatságos történetekre ugrana át az agytevékenység, a magam számára ezt Arany János közismert soraival nevezem meg: száll a madár ágról ágra... Abban a biztos tudatban, hogy legalább a magam számára elintéztem a magyar megnevezést, teszem hozzá nagy költőnk következő sorát az elsőhöz, remélve, hogy az eljövendő évtizedek beszélgetéseiből nem csupán a képzőket, jeleket, ragokat és kötőszókat hallja ismerősnek a fülünk. AKTUÁLIS Nem lőttek mellé Ismét céllövészeti sajtókupán mérték össze ügyességüket tegnap a Hargita megyei újságírók. A rendőrség napja alkalmából múlt héten megszervezett vetélkedő után ezúttal a csendőrség napja kapcsán szervezett lövészeten tehették próbára magukat a sajtó képviselői. Összesen tizenkettes hét férfi és öt női újságíró, fotós, operatőr és adminisztrációban dolgozó munkatárs jelentkezett a céllövészetre. A megyei csendőrség székhelyén tartott gyülekező után hatósági autókkal szállították el a versenyzőket a zsögödi lőtérre. A vetélkedő helyszínén először a csendőrség különböző partnerintézményeinek képviselői, illetve Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa álltak célvonalhoz, majd a média képviselői mérték össze ügyességüket. Mivel többen első alkalommal fogtak lőfegyvert a kezükben, bemelegítésként mindenki két-két töltényt lőhetett el a Makarov típusú pisztolyokkal, majd élesben további négy tölténnyel kellett eltalálni a céltáblákat, utóbbi lövések alapján állították össze a győztesek rangsorát. A sajtó képviselői közül a nők mezőnyében a harmadik helyet Both Bernadett (Székely TV) szerezte meg, második lapunk munkatársa, Iszlai Katalin lett, az első helyen pedig Ilyés Mónika (Hargita Népe) végzett. A férfiak kategóriájában lapunk munkatársa, Pinti Attila lett a harmadik, a második helyet Koszta Attila (Székely TV) szerezte meg, illetve első lett László Albert (Hargita Népe). (I. K.)