Udvarhelyi Híradó, 2018. április (29. évfolyam, 63-80. szám)

2018-04-20 / 75. szám

Megjelenik munkanapokon! Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: і Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Széchely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. SBMni* ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában. Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218361 E-mail: iMudvarhelyi-hirado.ro marketingai udvarhelyi-hirado.ro hirdetesudvarhelyi-hirado.ro terjesztesudvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó , 2018. április 20-22., péntek-vasárnap AKTUÁLIS Nyári táborra gyűjt a Tegyünk Egymásért Egyesület Hátrányos helyzetűeken segítenek A gyermekotthonokban nevelkedett és a fogyatékkal élő gyermekek társadalmi beilleszkedését segítené az a nyári tábor, amelyet a székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület (TEE) szervezne Királyfürdőn. Felajánlásokat várnak, hogy minél több fiatalnak segíthessenek. Az udvarhelyi cserkészekkel közösen, pedagógusokat is bevonva szervezne nyári tábort Kirulyfürdőn az elhelyezőközpontból kikerült, illetve fogyatékkal élő és más hátrányos helyzetű fiataloknak a Tegyünk Egymásért Egyesület (TEE) - fejtette ki lapunknak Csányi Attila, a szervezet elnöke. Mint mondta, ő maga is gyermekotthonban nevelkedett, és többször volt táborozni az említett helyszínen, ahol nemcsak élményekkel gazdagodott, de a társadalmi beilleszkedésben is segített neki. Éppen ezért gondolta, hogy az általa tapasztaltakhoz hasonló módon próbál segíteni sorstársainak. Csányi rámutatott, nemcsak a fogyatékkal élőknek és a hátrányos helyzetűeknek lenne hasznos a tábor, hanem a cserkészeknek is, hiszen ott megtanulhatják elfogadni a más adottságokkal rendelkezőket. „Egymás megbecsülése a legfontosabb" - jelentette ki. A programot úgy alakították, hogy minden napra legyen valami tennivaló. Kézműves-foglalkozásokban, beszélgetésekben, gyalogtúrában és különböző személyiségfejlesztő gyakorlatokban is gondolkodnak, de strandolást, lovaglást és közös énekléseket is szerveznének a táborozóknak. Egyik kiemelt programként azt tervezik, hogy beszélgetéseket tartanak azokkal az elhelyezőközpontokban nevelkedett fiatalokkal, akik a rendszerből kikerülve megtalálták helyüket a világban. „Ez fontos, hiszen sikertelenségük miatt sokan a bűnözői életmód felé sodródnak, amit meg kell akadályozni. Meg kell értetni a fiatalokkal, hogy mindig van kiút, be lehet illeszkedni a társadalomba, és lehet a közösség hasznos tagjaként élni" - magyarázta Csányi. Bár némi anyagiakkal rendelkeznek, és a tervezett programok egy részét is támogatják különböző önkormányzatok, szervezetek, illetve vállalkozók, további segítségre van szüksége a TEK- nek, hiszen azt szeretnék, ha legalább nyolcvan fiatal vehetne részt a tíznaposra tervezett táborban - közölte Csányi. Ezért szívesen fogadnak adományokat bárkitől, aki egyetért céljaikkal. A segíteni szándékozók a 0741- 529827-es telefonszámon vehetik fel a kapcsolatot az egyesület vezetőségével. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND ARCHIV.FELVÉTEL PÁL ÁRPÁD Csányi Attila fontosnak tartja, hogy ne váljanak bűnözőkké a nehéz helyzetben lévő fiatalok OLÁH ISTVÁN Művésznő, tetőtől talpig kultúrban Bevallom, nem tudtam segíteni rajta. Ez van. Egy kisközség polgármestereként most az a gondja, hogy sem a közelben, sem távolban, és egészen a városig nem született senki híresség. Pedig mi mindenük van, és sorolja: iskola, kultúrotthon, aztán meg a falu fő utcája, amit csak Főutcának mond a postástól a legutolsó falupolgárig mindenki. Milyen szép lenne, ha egy költőről, íróról, Afrika-kutatóról nevezhetnének el mindet, még akkor is, ha utóbbit netán megették a bennszülöttek még 1890-ben. De nincs, uram, még egy legény sincs talpon a vidéken, mint Arany Toldijában éjszaka. A gyufát, golyóstollat már feltalálták, mi mindent még, és tudjuk jól, magyarok. De nem falubelijeink, mondja erre ő, minden továbbit lezárva. A fene enné meg, hogy nálunk mindenki a maga kicsi, névtelen életét éli, megszületik, felnő, katonának viszik (most már azt se), megházasodik, gyereket csinál, aki ugyanebben a kötött rendben éli le életét. Traktoristáról vagy a városba bejáró konfekciósról nem lehet utcát, középületet elnevezni. Már arra is gondoltunk, hogy jó pénzért veszünk egy költőt. A nemrég leépített iskolai takarítónő helyére vesszük fel, de nyilván nem takarítani, neki az lenne a dolga, hogy mindennap írjon egy verset, nehogy formáját veszítse. Aztán erről is letettünk, több megfontolásból is: mi történik, ha az illető hirtelen elhalálozik, még mielőtt nagy költő lenne? És mi a garancia, hogy az újságban közzétett hirdetés ellenére sem jó költő, hanem fűzfapoéta, és mi évekig fizetjük? Manapság annyian vannak, hogy verik le egymást. Valaki olyan kellene, mint Petőfi Sándor: nem hosszú életű, de annál többet dolgozik, még a csatában is verset ír. Nekünk még a Befordultam a konyhára című pajzán versike is elég lenne... Már ne haragudj, kedves barátom, hogy így kiöntöttem neked a lelkemet, de nagyon szorít az idő, még néhány nap és majálisozhatunk, és erősen jó lenne, ha a zsákban futás, lepényevés meg az erős emberek versenye után bejelenthetném a falunak, hogy emberek, most egy perc néma csenddel adózzunk falunk nagy szülöttjének, akiről ezt vagy azt elneveztük. Pajtás, válaszoltam, nagyon jó az ötleted, bár eddig már sokan megelőztek a nem is oly messzi távolban, és Rigófütty Jánosról, Pitypang Pálról meg Nagyokos Mariskáról nevezték el a kultúrt vagy a faluházát, sőt Szotyor Juliskáról a piacot! A polgármester ebben a pillanatban megvilágosult, s arcára is kiült a ragyogás: megvan! Hogy a csudába nem jutott eszembe, hogy nekünk egy igazi filmszínésznőnk van? Nocsak, válaszoltam, ami ilyen s hasonló esetekben az érdeklődés jele. Valóban? Hát hogyne, múltkor a legények vették észre a neten egy roppant különös oldalon, ahol mindegyik film lényegében egyvalamiről szól. Kettesben, hármasban, négyesben azt művelik, amihez foghatót őseink csak lámpaoltás után, de akkor sem olyan összevissza, mint ezek a maiak. Na mit szólsz hozzá? Föl kell pártolni a művészetet, és persze a művészeket, válaszoltam erre, amivel nem mondtam valami nagyot. És szép is a művésznő? Már agyonlájkolták, válaszolta erre, magánműsora is van az előfizetők számára, szóval menő. Ha rá akarsz keresni, a művésznevét üsd be, Sweet Mary, és te is gyönyörködhetsz benne. Ettől függetlenül mi úgy írjuk a névadáskor, ahogyan itthon hívták, mert te is tudod, roppant hagyománytisztelők vagyunk. r-~joo CQ r-»!